Ugrás a tartalomhoz

Árkay Aladár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Árkay Aladár
Született1868. február 1.[1][2]
Temesvár
Elhunyt1932. február 2. (64 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
GyermekeiÁrkay Bertalan
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (33/3-1-13)
Építészi pályafutása
Jelentős épületeiBudai Vigadó, Fasori református templom, Rózsadombi Krisztus Király-templom, Városmajori Jézus szíve plébániatemplom
A Wikimédia Commons tartalmaz Árkay Aladár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A rákospalotai templom terve
Református templom paplakással
Katolikus templom terve
A szénatéri mozgóképszínház terve
Családi ház vázlata

Árkay Aladár (Temesvár, 1868. február 1. – Budapest, 1932. február 2.) magyar műépítész, iparművész, festő; Árkay Sándor műlakatos fia, Árkay Bertalan építész apja. Műveinek nagy részére a népies stílus jellemző.

Életpályája

[szerkesztés]

Árkay Aladár Árkay Sándor kiváló műlakatos iparművésznek a fia. A család 1869-ben költözött Pest-Budára, ahol az apa a dualizmus korában újra felvirágzó hazai kovácsművészet egyik vezető képviselője lett. Számtalan épület kovácsoltvas díszei fűződnek nevéhez: a fővárosban többek között a New York-palotáé, a Nyugati pályaudvaré, a Dísz téri honvéd főparancsnokságé vagy a régi Erzsébet hídé."[3]

Diplomáját a Műegyetemen szerezte. Rajzban Balló Ede volt az első mestere. Először a Fellner és Helmer cég irodájában, majd Hauszmann Alajos mellett a budavári királyi palota építkezésén dolgozott. Fiatalabb korában foglalkozott festészettel is. Később apósával, Kallina Mórral társult, akivel együtt építették – többek között – a budai Várban a Honvédelmi Főparancsnokságnak a második világháború alatt nagyrészt elpusztult épületét (1896), a Corvin téren a Budai Vigadót (1896–1897), valamint a Gellért-hegy oldalában az 1904–1905-ben megvalósult Szent Gellért-emlékművet.

Az eklektikától indult, de hamarosan hangadó építészévé vált a magyaros szecessziós törekvéseknek. Első jelentős épülete a Budapest VI. kerületében az Andrássy út – Hősök tere sarkán álló Babocsay-villa (a későbbi jugoszláv nagykövetség épülete) 1905-ben, melyet már a húszas években gyökeresen átépítettek, megfosztva eredeti jellegétől és díszeitől.

Fő művei közé sorolandó a népies stílusban épült Fasori református templom, a mai Városligeti fasor 7. sz. alatt.

Épületei szerkezetileg, formailag számos új elemet hordoztak. 1929-ben készült el a Győr-gyárvárosi római katolikus temploma, melyért 1930-ban megkapta a Kisfaludy Társaság Greguss-díját. 1929-ben részt vett a győri színház tervpályázatán, munkáját megvásárolták. 1930-ban a budapesti Erzsébet sugárút tervpályázatán első díjat nyert.

Közvetlenül halála előtt kezdte a budapesti városmajori római katolikus templom tervezését, amelyet fia, Árkay Bertalan építész fejezett be.[4] Apa és fia együttes munkájából ma már nem lehet eldönteni, melyiké volt az alapkoncepció. Rimanóczy Gyula a felépült templomról irt méltatásában (Tér és Forma 1933/4-5.sz), azt állítja, hogy a terveket Árkay Aladár vázolta fel, de a közbejött halála miatt a kivitelezés fiára maradt.[5]

Munkái

[szerkesztés]
  • 1896–1899. Budai Vigadó. Budapest. I. Corvin-tér 8 (Kallina Mórral)[6]
  • 1899. Szépművészeti Múzeum pályázat. III. díj
  • 1899. Városi szökőkút pályázat. I. díj
  • 1900. Szent Gellért emlékmű és emléklépcső pályázat. I. díj (Kallina Mórral)
  • 1905–1906. Babocsay villa. Budapest, VI. Dózsa György út 92/a (Aréna út)[7]
  • 1906. Baróthy-ház. Budapest, XII. Városmajor utca 42
  • 1907–1908. Épületbővítés. Budapest, XII. Városmajor utca 41 (Kallina Gézával)
  • 1907. Zombor Függetlenségi Kőr pályázat. Megosztott I. díj (Kallina Mórral)[8]
  • 1909. Kispest munkáslakás típusok pályázat. Megvétel (Kallina Gézával)
  • 1911–1913. Fasori református templom. Budapest, VII. Városligeti fasor 7[9]
  • 1910–1913. Bírák és Ügyészek lakónegyede. 37 családi ház, valamint az építtető Országos Bírói és Ügyészi Egyesület bérháza (Budapest, XII. Ráth György utca – Tóth Lőrinc utca – Istenhegyi út – Határőr utca)
  • 1913. Bírói Egyesület Kollégiuma. Budapest, XII. Ráth György utca 24
  • 1913. Nemzeti Színház pályázat[10]
  • 1913. Bristol mozgóképszínház (terv). Budapest, II. Széna tér
  • 1914. Budapest, VIII. Rezső téri emléktemplom pályázat. Megvétel
  • 1916. Budapest Székesfővárosi krematórium pályázat. Megvétel
  • 1917. Budapest, József fiúárvaház pályázat
  • 1917. Budapest. Rákospalotai református templom pályázat[11]
  • 1910–1913 körül Árkai Aladár családi háza Budapest, XII. Alma utcában
  • 1922–1923. Városmajori Jézus szíve kistemplom. Budapest, XII. Csaba utca 5. (műemlék)
  • 1923. Budapest Néprajzi Múzeum pályázat
  • 1924–1925. A "Rákócziánum" kápolnája (Rózsadombi Krisztus Király-templom). Budapest, II. Keleti Károly utca 39
  • 1925. Kőbányai lengyel nemzetiségi templom, Budapest, X. Óhegy u. 11
  • 1926. Városháza. Mohács
  • 1927. Családi ház. Budapest, II. Virág árok utca 11-13 (átalakítva és bővítve)
  • 1928. Budapest, XVI. Rákosszentmihály – Sashalom. Református kultúrház (Csaba Rezsővel)
  • 1928. Lakóház. Budapest, II. Pasaréti út 10
  • 1929. Győr. Gyárvárosi római katolikus templom (a Győri árugyári kolónia /1917/ központjában épült fel)
  • 1929. Győr. Városi színház tervpályázat (megvétel)[12]
  • 1929. A kőbányai lengyel kolónia Óhegy utcai temploma
  • 1929–1940. Mohácsi fogadalmi templom (Fiával, Árkay Bertalannal együtt. Halála után fia fejezte be.)
  • 1931. Szent Cirill és Szent Metód bolgár pravoszláv templom
  • 1931–1933. Városmajori Jézus szíve plébániatemplom (Fiával, Árkay Bertalannal együtt. Halála után fia fejezte be. A harangtorony 1937-ben épült.)

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Budai Vigadó. Bp. I. Corvin tér 8. 1896–1899
    Budai Vigadó. Bp. I. Corvin tér 8. 1896–1899
  • Bírák és Ügyészek telepe Budán 1910-13
    Bírák és Ügyészek telepe Budán 1910-13
  • Bírák és Ügyészek telepe Budán 1910-13
    Bírák és Ügyészek telepe Budán 1910-13
  • Bírák és Ügyészek telepe Budán 1910-13
    Bírák és Ügyészek telepe Budán 1910-13
  • Fasori református templom 1911-13
    Fasori református templom 1911-13
  • Fasori református templom bejárata
    Fasori református templom bejárata
  • Fasori református templom részlet
    Fasori református templom részlet
  • Városmajori kistemplom 1922-23
    Városmajori kistemplom 1922-23
  • Városmajori kistemplom 1922-23
    Városmajori kistemplom 1922-23
  • Városmajori kistemplom 1922-23
    Városmajori kistemplom 1922-23
  • Mohácsi Fogadalmi templom 1929-40
    Mohácsi Fogadalmi templom 1929-40
  • Városmajori Jézus szíve plébánia 1931-33
    Városmajori Jézus szíve plébánia 1931-33
  • Városmajori Jézus-szíve plébánia 1931-33
    Városmajori Jézus-szíve plébánia 1931-33
  • Kőbányai lengyel nemzetiségi templom, Budapest, X. Óhegy u. 11.
    Kőbányai lengyel nemzetiségi templom, Budapest, X. Óhegy u. 11.

Források

[szerkesztés]
Árkay Aladár sírja. Farkasréti temető: 33/3-1-13. Pátzay Pál szobrász alkotása.
  • (Szerk. Kubinszky M.): Modern építészeti lexikon (p.25.) – Bp., Műszaki K., 1978. – ISBN 963 10 1780 x
  • Dercsényi Balázs – Major Máté: Árkay Aladár (Akadémia Kiadó, 1967. Architectura sorozat)
  • Budai Vigadótól a Városmajorig. (Népszabadság.Tóth Vilmos 2003. február 1.)
  • magyar életrajzi lexikon
  • Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A SZÁZADFORDULÓ MAGYAR ÉPÍTÉSZETE (SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ – BONEX. 1990)
  • Magyar Építőművészet: 1909/2. sz., 1913/1-2. sz., 1913/3. sz., 1913/6. sz., 1914/3. sz., 1916/7-8. sz., 1917/1. sz., 1917/7-9. sz., '917/10-12. sz.
  • L'ARTISAN LITURGIQUE. (Juliet – Aout – Sept. 1936)
  • Merényi: 1867 – 1965. CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHARESE (Római Magyar Akadémia 1965. 82, 83, 84, 85. kép)
  • Ferkai A.: Buda építészete a kétvilágháború között. (169., 220., 289., 413., 414. objektum)
  • Ferkai A. (Branczik M., Hajd V., Molnos A., Oláh É.): Pest építészete a két világháború között. (82., 143/1-8., 276., 299)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Structurae (angol, francia és német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  3. ↑ Idézet Tóth Vilmos. Budai Vigadótól a Városmajorig című cikkéből
  4. ↑ A templom 1933-ban, a harangtorony 1937-ben épült fel.
  5. ↑ Árkay és Rimanóczy család között abban az időben szoros baráti kapcsolatok voltak. Árkayné Sztéhlo Lili volt Rimanóczy, Yvonne lányának a keresztanyja. (szerk.)
  6. ↑ A Budai Vigadó megnyitása 1900-ban. [2007. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 30.)
  7. ↑ Babocsay villa homlokzata[halott link]
  8. ↑ Zombor Függetlenségi Kőr pályázat[halott link]
  9. ↑ Fasori református templom a Magyar Építőművészetben[halott link]
  10. ↑ Nemzeti Színház tervpályázat[halott link]
  11. ↑ Rákospalotai református templom pályázat[halott link]
  12. ↑ Győri Színház tervpályázat. Távlati kép[halott link]

További információk

[szerkesztés]
Városmajori plébánia tornya 1937

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Árkay_Aladár&oldid=27520003”