Önkormányzat (fogalom)
|
|
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Az önkormányzat (autonómia) bizonyos testületeknek az a jogosultsága, hogy belső ügyeik szabályozása céljából másokra is kötelező szabályokat állapíthatnak meg és ezek korlátain belül önmagukat igazgathatják is.[1]
A helyi önkormányzatok
[szerkesztés]Magyarországon
[szerkesztés]A dualizmus időszakában, 1870-től, a helyi közigazgatás végző törvényhatóságok önkormányzati jogosítványokkal rendelkeztek: saját belügyeikben önállóan határoztak, szabályrendeleteket alkothattak, ezeket végrehajthatták saját közegeikkel, tisztviselőiket maguk választhatták. Az önkormányzat és a közigazgatás költségeit ők maguk állapították meg és gondoskodtak ezek fedezetéről.[2]
A törvényhatóságok a kétszintű helyi önkormányzati rendszer felső szintjét képező, területi alapon szervezett közjogi testületek voltak Magyarországon 1950-ig. A törvényhatóságok létrehozása és megszüntetése törvényhozási hatáskör volt. 1876 előtt sokféle típusuk létezett, legfontosabbak a vármegyék és a szabad királyi városok, de az ország különböző részein számos sajátos szabadságokkal rendelkező terület is kialakult, mint vidékek, székek, kerületek stb. 1876-tól viszont a törvényhatóságoknak csupán négy típusa volt: a vármegyék, a törvényhatósági jogú városok, Budapest főváros és (1918-ig) a speciális jogállású Fiume város és kerülete. A második világháború után a tanácsrendszer nem az önkormányzás, hanem a demokratikus centralizmus elvén alapult.
A magyar helyi önkormányzás a helyi közigazgatási szervek jogszabályok keretein belüli jogát, lehetőségeit jelenti a közügyek jelentős részének saját hatáskörben és a lakosság érdekében történő szabályozása és igazgatása terén. Az önkormányzati törvény (Mötv.) az ellátandó feladatok közül azokat nevesíti, emeli ki, amelyek a helyi társadalom közösségi életének legfontosabb területeit érintik.
A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége – közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján – önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit. A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg. A választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.[3]
Autonóm egyházközség
[szerkesztés]Az autonóm egyházközség olyan egyházközség, amely önmagát kormányozza. A hívek az egyházközség önkormányzatában rendszerint választott képviselőtestület útján vesznek részt. Az autonóm jogaihoz tartozik az egyházközségi vagyon kezelése, a lelkész és a világi előljárók választása. Az autonóm egyházközség gondolata főleg a protestáns egyházakban teruedt el. A katolikus egyházban az egyházközségi autonómia csak a 20. században, korlátozott mértékben fejlődött ki, azonkívül átruházott természetű, amennyiben csak a hierarchia hatalmának egyes, átengedett jogosítványait (főleg vagyoni természetű jogokat) tartalmazza.[4]
MTA
[szerkesztés]A Magyar Tudományos Akadémia önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestület, amely a tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos országos közfeladatokat lát el.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Márkus Dezső: Magyar Jogi Lexikon hat kötetben. V. kötet. Kiutalványozás-Perfüggőség - Magyar Jogi Lexikon 5. 753. old.
- ↑ http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/14Szab%F3_Marjanucz/html/4_7.htm
- ↑ http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139876.381626
- ↑ Uj Idők Lexikona 3-4. Assistens - Börcs (Budapest, 1936) 615. old.
- ↑ https://mta.hu/kozerdeku-adatok/az-mta-koztestuletenek-tevekenysegere-mukodesere-vonatkozo-adatok-105582
Források
[szerkesztés]- 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (Kihirdetve: 2011. XII. 28. A veszélyhelyzet ideje alatt eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni. Lásd: 602/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) c). )