Ugrás a tartalomhoz

1966-os sakkolimpia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
17. sakkolimpia
(1966)
(17th Chess Olympiad)
A Habana Libre Hotel, a 17. sakkolimpia helyszíne
A Habana Libre Hotel, a 17. sakkolimpia helyszíne
Adatok
Rendező Kuba
Dátumoktóber 23.november 20.
Csapatok„A” döntő: 14 csapat
(selejtezőben indult: 52 csapat 299 fővel)
HelyszínekHabana Libre Hotel (Havanna rendező városban)
HonlapOlimpBase honlap

Címvédő Szovjetunió
Győztes Szovjetunió

 ← 1964: Tel-Aviv1968: Lugano → 

A 17. sakkolimpiát 1966. október 23. és november 20. között Kubában, Havannában, a Habana Libre Hotelben rendezték meg. A szervezőbizottság elnöki tisztét maga Fidel Castro látta el.

A résztvevők

[szerkesztés]

A versenyre 52 ország csapata nevezett 299 versenyzővel, akik között 38 nemzetközi nagymester és 45 nemzetközi mester volt. A csapatokban egyidejűleg 4 fő játszott, és 2 tartalékot nevezhettek. A játékosok között erősorrendet kellett megadni, és egy-egy fordulóban a 6 játékosból bárki játszhatott, de csak szigorúan az előre megadott erősorrendben ülhettek le a táblákhoz.

Az előző olimpián bronzérmes NSZK csapata politikai okokból bojkottálta az olimpiát, de az amerikai–kubai válság nem érintette az USA csapatának részvételét.

A verseny lefolyása

[szerkesztés]

Az 52 csapatot hét csoportba sorsolták. Minden csoportból az első két helyezett jutott az „A” döntőbe, a 3–4. helyezettek a „B” döntőbe, az 5–6. helyezettek a „C” döntőbe, míg a fennmaradó csapatok alkották a „D” döntő mezőnyét.

A versenyt a csapatok között körmérkőzéses formában rendezték. A csapat eredményét az egyes versenyzők által megszerzett pontok alapján számolták. Holtverseny esetén vették csak figyelembe a csapateredményeket, ahol a csapatgyőzelem 2 pontot, a döntetlen 1 pontot ért. Ennek egyenlősége esetén a súlyozatlan Sonneborn–Berger-számítást vették alapul. Ennek a 3. hely eldöntésében volt jelentősége a magyar és a jugoszláv csapat között, ami a magyar csapatnak kedvezett. A súlyozott számítás esetén a jugoszláv válogatott kapta volna a bronzérmet.

A játszmákban fejenként 2,5 óra állt rendelkezésre az első 40 lépés megtételéhez, majd 16 lépésenként további 1 óra.

A versenyen az olimpiai bajnoki cím védője, a szovjet válogatott volt ezúttal is a favorit, annak ellenére, hogy nem játszatták Botvinniket, Szmiszlovot és Kerest. Mögöttük az amerikai, a jugoszláv és a magyar válogatottat tartották csak esélyesnek arra, hogy némileg megszorítsák őket, de az egész mezőnyben egyedül a magyaroknak sikerült döntetlent elérni a Petroszjánnal, Szpasszkijjal, Tallal, Korcsnojjal és Polugajevszkijjal felálló szovjet csapat ellen.

A verseny végeredménye

[szerkesztés]

Az elődöntők

[szerkesztés]
  • Első csoport:
H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 + = Pont
«A»  Szovjetunió 4 4 7 0 0 24½
«A»  Spanyolország 3 2 3 4 3 4 5 1 1 20½
«B»  Svájc ½ 1 4 3 4 5 2 0 18½
«B»  Svédország ½ 2 0 3 4 4 2 1 15½
«C»  Fülöp-szigetek ½ 1 4 3 4 0 13½
«C»  Uruguay ½ 0 1 ½ 2 1 5 1 9
«D»  Monaco 0 1 ½ 1 2 0 6 1
«D»  Hongkong 0 0 0 0 0 ½ 1 6 0 3
  • Második csoport:
H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 + = Pont
«A»  Jugoszlávia 3 4 6 0 0 21
«A»  Izland ½ 1 3 3 0 13½
«B»  Indonézia ½ 3 2 2 2 2 2 12½
«B»  Ausztria ½ ½ 3 4 3 3 0 12
«C»  Törökország 1 2 1 2 2 2 2 11
«C»  Mongólia 0 ½ 2 2 3 1 9
«D»  Mexikó ½ ½ ½ 0 2 0 5 1 5
  • Harmadik csoport:
H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 + = Pont
«A»  Amerikai Egyesült Államok 3 2 4 4 1 1 17½
«A»  Norvégia 2 4 3 4 1 1 16½
«B»  Lengyelország 1 2 3 4 3 4 1 1 16½
«B»  Izrael 2 1 3 3 4 4 1 1 15½
«C»  Ecuador ½ 0 ½ 1 3 2 4 0
«C»  Portugália ½ 1 0 1 2 0 5 1 6
«D»  Bolívia 0 ½ 1 0 1 2 0 5 1
  • Negyedik csoport:
H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 + = Pont
«A»  Argentína 3 3 4 4 4 6 0 0 20½
«A»  Dánia 4 4 4 2 0 18
«B»  Anglia 1 3 5 1 0 15
«B»  Franciaország 1 ½ 1 2 2 3 1
«C»  Írország 0 ½ 2 1 4 1 8
«C»  Chile 0 0 ½ 1 5 0 7
«D»  Dél-afrikai Köztársaság 0 0 ½ 1 5 0 6
  • Ötödik csoport:
H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 + = Pont
«A»  Csehszlovákia 2 3 4 4 4 4 5 0 1 21
«A»  NDK 2 3 4 4 5 0 1 19
«B»  Kanada 1 4 4 4 4 2 0 18
«B»  Skócia 0 1 0 3 3 0
«C»  Olaszország 0 ½ ½ 2 4 0
«C»  Luxemburg 0 0 0 1 5 0
«D»  Ciprus 0 0 0 ½ ½ ½ 0 6 0
  • Hatodik csoport:
H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 + = Pont
«A»  Magyarország 3 4 4 3 7 0 0 23½
«A»  Kuba 1 2 4 4 4 5 1 1 21
«B»  Hollandia 2 4 5 1 1 20½
«B»  Belgium 0 2 2 4 2 3 2 14½
«C»  Venezuela 0 ½ 0 2 4 3 3 1 12½
«C»  Tunézia 1 0 ½ 2 3 2 4 1 11½
«D»  Panama ½ 0 ½ ½ ½ ½ 4 1 6 0
«D»  Libanon ½ 0 ½ 0 0 1 0 0 7 0 2
  • Hetedik csoport:
H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 + = Pont
«A»  Románia 2 4 4 4 6 0 1 22½
«A»  Bulgária 2 3 2 3 4 4 5 0 2 21½
«B»  Kolumbia 1 2 2 4 4 3 2 2 17
«B»  Finnország 2 2 4 3 2 2 17
«C»  Görögország ½ 1 2 2 3 4 2 3 2 14
«C»  Puerto Rico 0 ½ 2 2 2 2 1 2 4 12
«D»  Marokkó 0 0 0 ½ 1 2 1 5 1 6
«D»  Nicaragua 0 0 0 0 0 ½ 0 7 0 2

Az „A” döntő végeredménye

[szerkesztés]
H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 P MP SB + = -
1.  Szovjetunió 2 3 3 4 3 4 39½ 25 307,75 12 1 0
2.  Amerikai Egyesült Államok 2 3 2 2 3 4 3 3 34½ 19 212,25 8 3 2
3.  Magyarország 2 2 2 2 3 3 33½ 20 232,25 8 4 1
4.  Jugoszlávia 2 2 3 3 3 4 33½ 20 229,75 9 2 2
5.  Argentína 1 1 2 2 2 3 3 30 17 185,25 7 3 3
6.  Csehszlovákia 2 1 3 2 2 3 3 3 29½ 17 194,25 7 3 3
7.  Bulgária ½ 2 3 2 3 3 3 28½ 14 142,50 6 2 5
8.  Románia 1 2 1 2 2 2 26½ 14 158,75 5 4 4
9.  NDK 1 1 ½ 2 2 3 4 25½ 10 92,00 4 2 7
10.  Dánia 0 ½ ½ 1 1 2 1 20 9 84,25 4 1 8
11.  Izland 1 ½ 1 1 1 1 2 ½ 3 19 7 59,25 3 1 9
12.  Spanyolország ½ 0 ½ ½ 1 2 1 2 18 6 51,25 2 2 9
13.  Norvégia 0 1 1 0 1 1 ½ 2 0 2 14 4 34,25 1 2 10
14.  Kuba ½ 1 ½ ½ 1 1 ½ ½ ½ 12 0 0,00 0 0 13

A magyar versenyzők eredményei

[szerkesztés]
Forduló Ellenfél
Portisch Lajos

Szabó László

Bilek István

Lengyel Levente

Forintos Győző
Bárczay László Pont
Elődöntő (6. csoport)
1  Hollandia Bouwmeester ½ Prins 1 Zuidema 1 Langeweg 0
2  Panama Pérez 1 Martínez ½ Van der Hans 1 Rivera 1
3  Venezuela Schorr 1 Díaz 1 Villaroel 1 Hernandez 1 4
4  Tunézia Belkadi 1 Bouaziz 1 Kchouk 0 Ben Rehouma 1 3
5  Belgium Boey 1 Cornelis 1 Mollekens 1 Beyen 1 4
6  Kuba Jiménez Zerquera ½ Ortega 1 Cobo Arteaga ½ García Martínez 1 3
7  Libanon Tarazi 1 Bedros ½ Galeb 1 Salameh 1[1]
„A” döntő
1  Norvégia Johannessen 1 Zwaig 1 Kristiansen 0 De Lange 1 3
2  Jugoszlávia Gligorić 1 Ivkov ½ Matanović ½ Matulović 0 2
3  Argentína Miguel Najdorf ½ Panno ½ Bolbochán ½ García ½ 2
4  Bulgária Minev ½ Bobotsov ½ Padevsky ½ Kolarov 1
5  Csehszlovákia Pachman ½ Hort ½ Filip 0 Kaválek ½
6  Amerikai Egyesült Államok Bobby Fischer 0 Byrne ½ Evans ½ Addison 1 2
7  Kuba Jiménez Zerquera 1 Ortega 1 Cobo Arteaga ½ Santa Cruz 1
8  Dánia Bent Larsen 1 Brinck-Claussen 1 Andersen 1 Holm ½
9  Szovjetunió Borisz Szpaszkij ½ Mihail Tal ½ Stein 1 Viktor Korcsnoj 0 2
10  Spanyolország Pomar Salamanca ½ Medina García 1 Menvielle Lacourrelle 1 Calvo Mínguez 1
11  Izland Jóhansson 1 Porbergsson ½ Gunnarsson ½ Sigurjonsson 1 3
12  NDK Pietzsch ½ Fuchs ½ Malich ½ Zinn 1
13  Románia Gheorghiu 1 Ghiţescu ½ Soós 1 Drimer 0
Szerzett pontszám
(Játszmák száma)
11½ (16) 11 (15) 11½ (15) 4 (10) 8 (12) 11 (12)

Az egyéni legjobb pontszerzők

[szerkesztés]

Az elődöntőt és a döntőt figyelembe véve táblánként értékelték a legjobb százalékos eredményt elért játékosokat. A magyarok közül Bárczay László egészen magas, 91,7%-os eredménnyel nyert egyéni aranyérmet a 2. tartalékok között (11 játszmát nyert 12-ből), amelyet az egész mezőnyben csak Mihail Tal szárnyalt túl 92,3%-kal (12 nyert játszma 13-ból). Rajta kívül Szabó László a 2. táblán ezüstérmet, Bilek István a 3. táblán bronzérmet szerzett. Jól teljesített Forintos Győző, aki tábláján a 4., és Portisch Lajos is, aki az 1. táblán az 5. legjobb eredményt érte el.

Első tábla

[szerkesztés]
Versenyző Ország Döntő Pont Játszma Százalék
Tigran Petroszján  Szovjetunió A 11,5 13 88,5
Bobby Fischer  Amerikai Egyesült Államok A 15 17 88,2
Wolfgang Uhlmann  NDK A 13 18 72,2
Kaarle Ojanen  Finnország B 13 18

Második tábla

[szerkesztés]
Versenyző Ország Döntő Pont Játszma Százalék
Oscar Panno  Argentína A 14 18 77,8
Szabó László  Magyarország A 11 15 73,3
Heikki Westerinen  Finnország B 14,5 20 72,5

Harmadik tábla

[szerkesztés]
Versenyző Ország Döntő Pont Játszma Százalék
Mihail Tal  Szovjetunió A 12 13 92,3
Rosendo Carrean Balinas  Fülöp-szigetek C 15,5 20 77,5
Bilek István  Magyarország A 11,5 15 76,7

Negyedik tábla

[szerkesztés]
Versenyző Ország Döntő Pont Játszma Százalék
Christian Langeweg  Hollandia B 12 15 80
Aleksandar Matanović  Jugoszlávia A 10,5 14 75
Leonid Stein  Szovjetunió A 9 12

Ötödik játékos (első tartalék)

[szerkesztés]
Versenyző Ország Döntő Pont Játszma Százalék
Viktor Lvovics Korcsnoj  Szovjetunió A 10 13 80,8
Milan Matulović  Jugoszlávia A 12 15 80
Hans Ree  Hollandia B 11 15 73,3

Hatodik játékos (második tartalék)

[szerkesztés]
Versenyző Ország Döntő Pont Játszma Százalék
Bárczay László  Magyarország A 11 12 91,7
Lev Polugajevszkij  Szovjetunió A 11 14 78,6
İsmet İbrahimoğlu  Törökország C 10 13 76,9

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Játék nélkül

Források

[szerkesztés]
  • OlimpBase
  • SUNNUCKS, Anne: The Encyclopaedia of Chess (angolul). 2. kiadás: St Martin Press, 1976. 340 pp. ISBN 0709146973
  • Шахматные олимпиады / Ю. Авербах, Б. Туров. Москва : Физкультура и спорт, 1974.
  • Всемирные шахматные Олимпиады. 1927—2006 / Ханамирян Г. Ереван: 2006
  • Frank Große: Geschichte der Schacholympiaden (V): 1960-1966 (németül)
  • Stanisław Gawlikowski: Olimpiady szachowe 1924-1974, Wyd. Sport i Turystyka, Warszawa 1978 (lengyelül)

További információk

[szerkesztés]
  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap