Cajvana
| Cajvana | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Történelmi régió | Bukovina | ||
| Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Suceava | ||
| Rang | Város | ||
| Községközpont | Cajvana | ||
| Beosztott falvak | Codru | ||
| Polgármester | Tomăscu Gheorghe | ||
| Irányítószám | 727100 | ||
| SIRUTA-kód | 147633 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 8990 fő (2021. dec. 1.)[2] +/- | ||
| Magyar lakosság | 1 | ||
| Község népessége | 9139 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 334 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,83 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| Cajvana weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Cajvana témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Cajvana város Suceava megyében, Bukovinában, Romániában.
Fekvése
[szerkesztés]A megye középső részén helyezkedik el, Gura Humorului városától 38 km-re északkeletre, Radóctól 30 km-re délre, a megyeszékhelytől Szucsávától pedig 36 km-re északnyugati irányban.
Több kisebb patak érinti a települést, jelentősebbek: a Cajvana, a Crivăț (vagy Grivăț) és a Berbec.
Történelem
[szerkesztés]A településen áll egy tölgyfa mely az ország legöregebb fájaként ismert, legendák szerint a falut 1241 - 1242 között tatárok támadták meg, a csatákban a falu összes férfia odaveszett, egy tömegsírban temették el őket, és egy tölgyfát ültettek sirjuk fölé, hogy ne menjen feledésbe a sir helye, a település címerében lévő tölgy is ezt szimbolizálja.
Első írásos említése 1575-ből való, amikor is IV. Sánta Péter moldvai fejedelem több birtokot feloszt lányai között, köztük Cajvana faluját is.
1615-ben a területet IX. Tomșa István fejedelem veszi meg, és a szolkai kolostornak adományozza, 1785-ig a kolostor birtokának számít. 1849-től a Bukovinai Ortodox Egyház tulajdona.
Városi rangot 2004-ben kapott.
Népesség
[szerkesztés]A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:
- Románok: 7231 (99,55%)
- Romák: 31 (0,42%)
- Magyarok: 1 (0,01%)
A lakosok 79,01%-a ortodox vallású (5739 lakos), 20,65%-a pedig pünkösdista (1500 lakos).
Látnivalók
[szerkesztés]- A több évszázados tölgyfa
Gazdaság
[szerkesztés]Jelentősebb ágazatok: mezőgazdaság, könnyűipar, kereskedelem.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)