Ugrás a tartalomhoz

Chișinău

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Chişinău szócikkből átirányítva)
Chișinău (Кишинэу)
Chișinău címere
Chișinău címere		 Chișinău zászlaja
Chișinău zászlaja
Közigazgatás
Ország Moldova
TartományChișinău
Alapítás éve1436
PolgármesterIon Ceban
IrányítószámMD-20xx
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség639 000 fő (2019)[1]
Népsűrűség1114 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság85 m
Terület635 km²
IdőzónaEET (UTC+2)
EEST (UTC+3)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 01′ 22″, k. h. 28° 50′ 07″47.022778°N 28.835278°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 22″, k. h. 28° 50′ 07″47.022778°N 28.835278°E
Chișinău weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Chișinău témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Chișinău[m 1] vagy Kisinyov (oroszul: Кишинёв, magyarul: Kisjenő) Moldova fővárosa és legnagyobb városa. Messze a legfejlettebb város Moldovában, és a régió egyik legfontosabb ipari központja és közlekedési gócpontja. Európa legzöldebb városai között tartják számon.[2]

Fekvése

[szerkesztés]

Az ország középső részén, a Bîc folyó partján található.

Története

[szerkesztés]

A város első említése 1436-ból való. Ștefan Ciobanu román történész és akadémikus szerint a név magyar eredetű, eredeti formája Kisjenő lehetett, és ugyanúgy alakult ki, mint az Arad megyei Kisjenő esetében. Állítását azzal is igazolja, hogy a város környékén számos magyar helynév található, mint pl. Borkút, Ghidigis (Hideges), Orhei (Várhely). Ez a magyarázat azonban erősen vitatott, más vélemények szerint ugyanis a név az óromán "chișla nouă" (új forrás) vagy a kun "kešene" (temető) szóból eredhet.[3][4]

A városnak a középkorban magyar lakossága is volt; a 17. században még említik római katolikus népességét. Az 1668-as adatok szerint nyolc magyar lakost számoltak itt össze.

1812-ben, az orosz–török háború (1806–1812) után a város az Orosz Birodalom része lett.

Puskint 1820 és 1823 között a városba száműzte I. Sándor cár. Puskin így írt a városról Puscsin tábornoknak c. versében: „Ó, Kisinyov, sötét város!”, illetve Vigelnek írott verses levelében: "Átkozott város Kisinyov." (1823) Puskin a városban működő "Ovidius" szabadkőműves páholy tagja volt, amelyet szabadelvű gondolkodó tagjai miatt a cár feloszlatott. Valóban innen, a peremvidékről került ki az 1825-ös dekabrista felkelés nem is egy résztvevője. Puskinnak a városban orosz, görög, zsidó és cigány szeretői is voltak, ami a város nemzetiségi sokszínűségét is mutatja.

1834-től a városban – nyugat-európai mintára – hosszú és széles utcákat kezdtek kialakítani. 1830. május 26. és 1836. október 13. között Avraam Melnyikov tervei alapján megépítették a Krisztus Születése székesegyházat, 1858-ban Luka Zauskevics közreműködésével építették fel a Szent Tiron Tódor Vértanú templomot melynek képeit Pável Piszkarjov festette .

Az 1917-es októberi forradalom idején a közgyűlés, a Sfatul Țării (az ország tanácsa) Kisinyovban székelt. 1917. december 15-én kikiáltotta a Moldovai Demokratikus Köztársaságot, amely független Oroszországtól. A bolsevikok 1918. január 5-én érkeztek a városba, és a katonák itt állomásoztak január 16-ig, amikor is a román hadsereg megérkezett. Besszarábia néven 1918. április 9-én csatolták Romániához.

1925-ben nagy tűzvész pusztított a városban.[5]

1927-ben III. (Nagy) István (Ștefan cel Mare) fejedelemnek állítottak emlékművet.

1940-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében a Szovjetunió annektálhatta Besszarábiát és Chișinău-t. 1940 és 1941 között a város lakosságát a szovjet titkosrendőrség, az NKVD terrorizálta. 1940 júliusában egyszerre 400 embert végeztek ki és temettek tömegsírba, s további tízezreket deportáltak az országból vagy gyilkoltak meg.[6] Az év végén még egy rendkívül erős, 7,7 magnitúdójú földrengés is megrázta a várost, melynek következtében 78-an meghalt, 172 épület összeomlott, 2623 pedig súlyosan megrongálódott.[7]

1941-ben, a Barbarossa hadművelet kezdetén, még mielőtt a román hadsereg ismét bevonult volna a városba, a Luftwaffe június-július folyamán bombázta Chișinău-t, amely ismét súlyosan érintette a várost.[8] A szovjet rémuralmat ekkor a náci és román fasiszta rémuralom váltotta, amely a helyi zsidóság számára szörnyű sorsot jelentett: a zsidókat tömegével deportálták illetve gyilkolták meg a városban.[9] Chișinău ezekben az években a Román Királyság Besszarábiai Kormányzóság nevű tartományának székhelye volt.[10]

A szovjet Vörös Hadsereg még azelőtt elfoglalta Chișinău-t és Besszarábiát, mielőtt Románia kilépett a tengelyhatalmak szövetségéből, a második jászvásári–chișinău-i offenzíva eredményeként.

A háború után néhány évig a szovjet hatalom ismételten terrorizálta a város és az ország lakosságát, elsősorban nagyarányú deportálásokkal: az első hulláma ezeknek 1945 után az 1940-es évek végéig, a második az 1950-es évek közepén zajlott. Az elhurcoltak száma megközelítőleg 300 ezer főre tehető.[11]

A háborúban nagy pusztítást elszenvedett Chișinău-t 1947 és 1949 között építették újjá. Az 1950-es években demográfiai növekedés jellemezte a várost, a lakosság elhelyezése érdekében ezért nagyszámú panellakást építettek. Ezek a háztömbök, amelyek különálló települések benyomását keltik, a mai napig meghatározzák a városképet. A legtöbb ilyen épületet Nyikita Hruscsov idején emelték, ezért nevezik a tömbházakból álló városrészeket Hruscsovkák-nak. A mostani háztartások több mint 74%-a a szovjet időkből származik.

1971-től 1991-ig újabb nagy építkezési beruházások voltak a városban, amelynek összköltsége meghaladt az egymilliárd szovjet rubelt.[12]

1977-ben újabb földrengés rázta meg a várost, amelynek újfent több halottja volt. 1991 óta a független Moldova fővárosa.

Éghajlata

[szerkesztés]
Chișinău éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)0,92,68,115,422,025,227,527,221,515,17,52,314,7
Átlaghőmérséklet (°C)−1,9−0,83,710,416,519,922,121,716,310,54,1−0,610,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,3−3,60,25,911,615,217,316,912,06,81,6−2,86,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)363134394665625662363739543
Havi napsütéses órák száma748212418625428229829522517175592124
Forrás: HKO


Közigazgatási felosztás

[szerkesztés]
Chișinău városrészei: 1-Centru, 2-Buiucani, 3-Râșcani, 4-Botanica, 5-Ciocana

A város polgármestere: Ion Ceban. A városi tanács a város irányító-testülete.

Közlekedés

[szerkesztés]
trolibusz-hálózat 2013-ban

A villamos közlekedést a hatvanas években megszüntették. A városnak nemrégiben felújított, impozáns vasúti pályaudvara van. A város távolsági buszjáratai három helyről közlekednek. A nyugati és déli irányokba – főleg – a 6 km-re délnyugatra lévő Gara Chisinau sud-vest terminálról indulnak a buszok. Innen naponta van buszjárat Kolozsvárra (közel 8 órás út) illetve onnan átszállással Budapestre.

A chișinăui nemzetközi repülőtér, az ország nemzetközi reptere a várostól 11 km-re délre található.

Nyári időszakban naponta közlekedik a Chișinău-Odessza vonat,[13] továbbá heti három alkalommal a Chișinău-Jászvásár vonat.[14]

Trolibuszhálózat

[szerkesztés]
Bővebben: Chișinău trolibuszvonal-hálózata

1949. október 12-e óta van trolibusz-közlekedés, ez a legfőbb közlekedési eszköz a mikrobuszok (marsrutka) mellett.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Krisztus Születése székesegyház
  • Szent Tiron Tódor Vértanú templom

Kultúra

[szerkesztés]

Múzeum

[szerkesztés]
  • Muzeul Național de Istorie a Moldovei (Nemzeti történelmi múzeum)
  • Muzeul Național de Arte Plastice (Nemzeti művészeti múzeum)
  • Chișinău-i Történeti múzeum
  • Muzeul Național de Etnografie și Istorie Naturală (Etnográfiai és Történelmi múzeum)
  • Muzeul de Arheologie și Etnografie al Academiei de Științe din Moldova (Régészeti és néprajzi múzeum)
  • Muzeul Literaturii Române "M. Kogălniceanu" (Irodalmi múzeum-ház)
  • Casa-Muzeu "A.S. Pușkin" (Puskin Múzeum)
Szent Tiron Tódor Vértanú templom

Színház

[szerkesztés]
  • Teatrul Național de "Mihai Eminescu"
  • Teatrul Dramatic Rus "A. P. Cehov"
  • Teatrul Republican "Luceafărul" (Bábszínház)
  • Sala cu Orgă (Orgonaterem)
  • Filarmonica Națională (Nemzeti Filharmónia)

Média

[szerkesztés]

Televízió

[szerkesztés]

Az állami televízió neve Moldova 1, amelynek székhelye Chișinăuban van.

Pro TV Chișinău egy helyi televízió, amely 1999 óta sugároz. A híreket románul és oroszul sugározza.

Ezen kívül számos romániai és oroszországi tévécsatornát lehet fogni.

Rádió

[szerkesztés]

A városban több helyi rádió van: Kiss FM, Pro FM, Radio 21/Hit Radio és Național FM/Fresh FM, Radio Chanson, Русское Радио (Russkoje Radio). Az állami rádió neve Teleradio Moldova.

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ OH. 553 oldal

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://statistica.gov.md/public/files/publicatii_electronice/Chisinau/Chisinau_in_cifre_2018.pdf
  2. ↑ A legzöldebb város. Túl a Pruton - minden ami Moldávia. (Hozzáférés: 2024. január 23.)
  3. ↑ Istoria Oraşului I.
  4. ↑ Chişinău is magyar volt?
  5. ↑ Uj Közlöny 47/199, 1 (1925. augusztus 28.)
  6. ↑ Andrei Brezianu; Vlad Spânu (2010): The A to Z of Moldova. Scarecrow Press. ISBN 978-0-8108-7211-0. 116. o.
  7. ↑ Building Damage vs. Territorial Casualty Patterns during the Vrancea (Romania) Earthquakes of 1940 and 1977
  8. ↑ Pâslariuc, Virgil (2012): Cine a devastat Chișinăul în iulie 1941?
  9. ↑ Ghettos: Memories of the Holocaust: Kishinev (Chisinau) (1941-1944)
  10. ↑ Administrarea teritoriului României în timpul celui de-al doilea Război Mondial (Revista Transilvană de Ştiinţe Administrative)
  11. ↑ 70 years ago today: 13-14 June 1941, 300,000 were deported from Bessarabia (Moldova)
  12. ↑ Chisinau – the capital of Moldova: Architecture
  13. ↑ С 1 ИЮНЯ ПОЕЗД “КИШИНЕВ-ОДЕССА” КУРСИРУЕТ ЕЖЕДНЕВНО (oroszul)
  14. ↑ В ЛЕТНИЙ ПЕРИОД ПОЕЗД КИШИНЕВ-ЯССЫ БУДЕТ КУРСИРОВАТЬ ТРИ РАЗА В НЕДЕЛЮ (oroszul)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Chișinău&oldid=27406740”