Czeizel János (orvos)
| Czeizel János | |
| Született | 1895. február 1. Nagybélic |
| Elhunyt | 1983. november 30. (88 évesen) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Czeizel János (Nagybélic, 1895. február 1.[1] – 1983. november 30.[2]) szombathelyi fül-orr-gégész főorvos, országgyűlési képviselő.
Élete
[szerkesztés]Czeizel András és Korbel Eleonóra fia.
1913-ban érettségizett Nyitrán a Nyitrai Piarista Gimnáziumban. A nyitrai Mária-kongregációból átlépett a budapesti jezsuita egyetemi Mária-kongregációba.[3] A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetemen tanult tovább. 1915. május 15-én bevonult. A 14. honvéd gyalogezrednél volt egészségügyi szolgálaton, mint orvosnövendék részben otthon, részben a harctéren 1918 novemberéig. Harctéri szerepléséért Károly-csapatkeresztben részesült.
Ezt követően folytatta tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen.[4] Orvosi diplomáját 1921. június 29-én kapta meg, 1922. december 5-én szakképesítést szerzett fül-orr-gégegyógyászatból, s az egészségtan tanára és iskolaorvos is lett. Tisztiorvosi képesítést 1924. június 13-án kapott.
Több budapesti kórházban dolgozott, 1921. augusztus 15. és 1923. április 30. között a Szent László közkórház „fülosztályán” segédorvos, majd 1924. szeptember 30-ig a Zita közkórház „orr-gége osztályán”. Egy hónapig a Szent István kórház alorvosa, két hónapot az Új Szent János közkórházban, majd négy hónapot a Szent István közkórházban töltött 1925. május 28-ig. Ezután 1925. június 15-én került a volt hadikórház helyén működő Vasvármegye és Szombathely város Közkórházába (Markusovszky kórház). Előbb díjtalan, ún. rendelő főorvosként dolgozott, majd 1926. június 26.-ától tiszteletdíjat is kapott, és sebészeti fekvőbeteg ágyakból létesítette az ország egyik első fül-orr-gégészeti osztályát, aminek 1932-től osztályvezetője fül-orr-gégész főorvosa lett.
1944-ben Pető Ernő igazgató főorvost zsidó származása miatt felmentették, s ezután ő lett a Városi és Megyei Közkórház ideiglenes igazgatója, de a nyilasok 1945 januárjában őt is leváltották, mert nem volt számukra elég megbízható. Varga István gondnokkal együtt a nyilas kormány 1944. decemberi rendeletét, melyben a kórház nyugatra telepítését rendelték el, nem hajtották végre, ezzel a kórházat megmentenie. A második világháború végén a harcoló szovjet csapatok 1945. március 29-én, nagypénteken érkeztek Szombathelyre. Az egyik forrás szerint a kórházban Czeizel János főorvos, Varga István gondnok, Németh Ferenc főgépész és Kneffel Pál orvos fogadta őket. Kneffel szerint ő és Czeizel voltak jelen Stano Wacsov bolgár orvostanhallgatóval, aki tolmácsolt. Czeizel nyugodtan azt mondta, hogy „nyet treba pisztoletta”. A szovjet katona nyugtázta szavait és továbbment.[5]
1945-1947 között a Független Kisgazda Párt tagjaként nemzetgyűlési képviselő. Tagja lett a városi törvényhatósági bizottságnak, s a Nyugati Kis Újság társszerkesztője lett. Az 1956-os forradalom alatt az Ideiglenes Intézőbizottság tagjaként részt vett a Független Kisgazdapárt szombathelyi szervezetének újjáalakításában.[6] 1956-ban az ÁVH épületébe hurcolták, fizikailag bántalmazták, s több hétig fogvatartották. A forradalom után nyugdíjazták, de 1968-ig a kórház főorvosaként tovább dolgozott. Nagy kártyás és legalább 1965-1967 között az államvédelmi szervek által megfigyelt személy volt.
Felesége Agárdy Gabriella (1900-1986), osztálytársa és sógora Agárdy Gyula (1895-1944)[7] piarista gimnáziumi tanár, igazgató, karikatúra-rajzoló volt. Feleségével a szombathelyi székesegyház kriptájában nyugszik.
Elismerései és emlékezete
[szerkesztés]- Károly-csapatkereszt
- II. osztályú ezüst vitézségi érem
- Háborús emlékérem
- Sebesülési emlék
- 1965 érdemes orvos
- A Munkaérdemrend ezüst fokozata
- 1981 Gyémánt diploma
- dr. Czeizel János-plakett
Művei
[szerkesztés]Foglalkozott a gyermekkori orrmelléküreg gyulladás, illetve az adenoiditis kérdéskörével. Felhívta a figyelmet az antibiotikumok áldásos hatása mellett a látens folyamatok megjelenésére, annak veszélyeire. Írt az idült középfülgyulladások intracraniális szövődményeiről és a felsőlégúti idegentestek előfordulásáról is.
- 1925 Az angina agranulocytoticáról. Orvosi hetilap
Források
[szerkesztés]- Vas Népe 28/286, 4 (1983. december 4.) - Széll Kálmán
- 2004 Fül- orr- gégegyógyászat 50/2, 170-171 (Kisely Mihály)
- Széll Kálmán 2008: Dr. Kneffel Pál (1913-2007), a vas megyei közegészségügy kiemelkedő személyisége. Vasi Szemle 2008/4
- Havadi Gergő 2010: Vendéglátás, szórakozás és társas élet Szombathelyen a Kádár-rendszerben. Vasi Szemle 2010/4
- Honti József - Dékány Zoltán 2012: Régi fül-orr-gégész csoportképek. Otorhinolaryngologia Hungarica 58/1, 41-42
- ↑ familysearch.org Nagybélic keresztelési anyakönyv 1895, p. 61; 2008 Honismeret 36/1, 119.
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ A Főgimnázium Értesítője 1914, 85.
- ↑ Kisely 2004, 170.
- ↑ Széll 2008, 407.
- ↑ Vasi Hírlap I/3.
- ↑ Mindketten Csiffáry Imre bíró unokái voltak.
További információk
[szerkesztés]- Lakner László 2010 (szerk.): Emlékkönyv - Jeles napok, neves gyógyítók - Jubileumok a Markusovszky Kórházban I—II. Szombathely (arckép p. 342)
- Nemzeti Névtér