Andrew Carnegie
| Andrew Carnegie | |
| Született | 1835. november 25.[1][2][3][4][5] Dunfermline |
| Elhunyt | 1919. augusztus 11. (83 évesen)[1][2][3][4][5] Lenox |
| Állampolgársága | amerikai |
| Házastársa | Louise Whitfield Carnegie |
| Gyermekei | Margaret Carnegie Miller |
| Szülei | Margaret Morrison Carnegie William Carnegie |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | rektor (1911–1914, University of Aberdeen) |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | bronchopneumonia |
| Sírhelye | Sleepy Hollow Cemetery[7] |
| Andrew Carnegie aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrew Carnegie témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Andrew Carnegie (Dunfermline, Fife megye, 1835. november 25. – Lenox, 1919. augusztus 11.) skót-amerikai iparmágnás és filantróp volt. Carnegie a 19. század végén az amerikai acélipar terjeszkedését vezette, és a történelem egyik leggazdagabb amerikaija lett,[8] az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Brit Birodalom vezető filantrópja lett. Élete utolsó 18 évében mintegy 350 millió dollárt (2021-es értéken nagyjából 5,5 milliárd dollárt),[9] vagyis vagyonának csaknem 90 százalékát jótékonysági szervezeteknek, alapítványoknak és egyetemeknek adományozta.[10] 1889-ben megjelent, "A gazdagság evangéliuma" című cikkével felszólította a gazdagokat, hogy vagyonukat a társadalom javítására fordítsák, kifejezte a progresszív adózás és az örökösödési adó támogatását, és ösztönözte a jótékonysági hullámot.
Carnegie a skóciai Dunfermline-ban született, és 1848-ban, 12 évesen vándorolt ki szüleivel Pittsburghbe, az Egyesült Államokba. Carnegie távírászként kezdett dolgozni, és az 1860-as évekre már vasútba, vasúti hálókocsikba, hidakba és olajfúró tornyokba fektetett be. További vagyont gyűjtött kötvénykereskedőként, pénzt gyűjtött az európai amerikai vállalkozások számára. Megépítette a pittsburghi Carnegie Steel Company-t, amelyet 1901-ben 303 450 000 dollárért (ami ma 9 883 973 400 dollárnak felel meg) eladott J. P. Morgannek; ez képezte a U.S. Steel Corporation alapját. A Carnegie Steel eladása után néhány évre megelőzte John D. Rockefellert, mint a leggazdagabb amerikai.
Carnegie élete hátralévő részét nagyszabású emberbaráti tevékenységnek szentelte, különös tekintettel a helyi könyvtárak építésére, a világbékére, az oktatásra és a tudományos kutatásra. Ő finanszírozta többek között a New York-i Carnegie Hallt, a hollandiai Békepalotát, megalapította a Carnegie Corporation of New Yorkot, a Carnegie Endowment for International Peace-t, a Carnegie Institution for Science-t, a Carnegie Trust for the Universities of Scotland-t, a Carnegie Hero Fund-ot, a Carnegie Mellon University-t és a pittsburghi Carnegie Museums of Pittsburgh-ot.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://web.archive.org/web/20240217093730/https://www.ala.org/awardsgrants/awards/176/all_years, 2024. február 17.
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 14.)
- ↑ listed at 372 billion 2014 USD by Jacob Davidson, time.com The 10 Richest People of All Time "Rockefeller gets all the press, but Andrew Carnegie may be the richest American of all time. The Scottish immigrant sold his company, U.S. Steel, to J. P. Morgan for $480 million in 1901. That sum equates to slightly over 2.1 percent of U.S. GDP at the time, giving Carnegie an economic power equivalent to $372 billion in 2014."
- ↑ CPI Inflation Calculator (amerikai angol nyelven). www.bls.gov . (Hozzáférés: 2020. október 15.)
- ↑ Andrew Carnegie's Legacy. [2012. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
Irodalom
[szerkesztés]- Bostaph, Samuel (2015). Andrew Carnegie: An Economic Biography. Lanham, MD: Lexington Books. ISBN 978-0739189832. 125pp online review
- Ernsberger Jr., Richard. "Robber Baron turned Robin Hood" American History (Feb 2015) 49#6 pp. 32-41, cover story.
- Farrah, Margaret Ann. "Andrew Carnegie: A Psychohistorical Sketch" (PhD dissertation, Carnegie Mellon University; ProQuest Dissertations Publishing, 1982. 8209384).
- Goldin, Milton (1997). "Andrew Carnegie and the Robber Baron Myth." In: Myth America: A Historical Anthology, Volume II. Gerster, Patrick, and Cords, Nicholas. (editors.) St. James, NY: Brandywine Press ISBN 1881089975.
- Harvey, Charles, et al. Andrew Carnegie and the foundations of contemporary entrepreneurial philanthropy. Business History (2011) 53#3 pp. 425-450.
- Hendrick, Burton Jesse (1933). The life of Andrew Carnegie (2 vol.) vol 2 online
- Josephson, Matthew (1938). The Robber Barons: The Great American Capitalists, 1861–1901. ISBN 9991847995.
- Krass, Peter (2002). Carnegie. Wiley. ISBN 0471386308. scholarly biography.
- Lagemann, Ellen Condliffe. The Politics of Knowledge: The Carnegie Corporation, Philanthropy, and Public Policy. University of Chicago Press (1992). ISBN 978-0226467801
- Lester, Robert M. (1941). Forty Years of Carnegie Giving: A Summary of the Benefactions of Andrew Carnegie and of the Work of the Philanthropic Trusts Which He Created. New York: Charles Scribner's Sons.
- Livesay, Harold C. (1999). Andrew Carnegie and the Rise of Big Business, 2nd ed. ISBN 0321432878. short biography by a scholar.
- Lorenzen, Michael. (1999). „Deconstructing the Carnegie Libraries: The Sociological Reasons Behind Carnegie's Millions to Public Libraries”. Illinois Libraries 81 (2), 75–78. o.
- McGormick, Blaine, and Burton W. Folsom Jr. "Survey of Business Historians on America's Greatest Entrepreneurs." Business History Review (2003), 77#4, pp. 703-716. Carnegie ranks #3 behind Ford and Rockefeller.
- Patterson, David S. (1970). "Andrew Carnegie's Quest for World Peace." Proceedings of the American Philosophical Society 114#5 (1970): 371-383. JSTOR 985802.
- Rees, Jonathan. (1997). "Homestead in Context: Andrew Carnegie and the Decline of the Amalgamated Association of Iron and Steel Workers." Pennsylvania History 64(4): 509–533. ISSN 0031-4528.
- Skrabec Jr, Quentin R. Henry Clay Frick: The life of the perfect capitalist (McFarland, 2010). online
- Skrabec Jr, Quentin R. The Carnegie Boys: The Lieutenants of Andrew Carnegie that Changed America (McFarland, 2012) online.
- VanSlyck, Abigail A. (1991). "'The Utmost Amount of Effective Accommodation': Andrew Carnegie and the Reform of the American Library." Journal of the Society of Architectural Historians. 50(4): 359–383. ISSN 0037-9808.
- Zimmerman, Jonathan. "Simplified Spelling and the Cult of Efficiency in the 'Progressiv' Era." Journal of the Gilded Age & Progressive Era (2010) 9#3 pp. 365-394
További információk
[szerkesztés]- Documentary: "Andrew Carnegie: Rags to Riches, Power to Peace"
- Carnegie Birthplace Museum website
- Works by or about Andrew Carnegie at Internet Archive
- Booknotes interview with Peter Krass on Carnegie, November 24, 2002.
- Marguerite Martyn, "Andrew Carnegie on Prosperity, Income Tax, and the Blessings of Poverty," May 1, 1914, City Desk Publishing