Abafáy Gusztáv
Abafáy Gusztáv | |
Élete | |
Születési név | Öffenberger Gusztáv |
Született | 1901. szeptember 12. Budapest |
Elhunyt | 1995. március 2. (93 évesen) Landshut |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | próza |
Abafáy Gusztáv, született Öffenberger Gusztáv (Budapest, 1901. szeptember 12. – Landshut, 1995. március 2.) romániai magyar író, publicista, irodalomtörténész.
Életpályája
[szerkesztés]Tanulmányait Brassóban kezdte, majd Budapesten hallgatott jogot. Tanulmányai befejezése után Brassóba költözött, ahol magántisztviselőként dolgozott. 1935-től jelentek meg írásai a Brassói Lapokban, az Erdélyi Helikonban, a Pásztortűzben és a Független Újságban. 1937-ben Jancsó Elemérrel és Szemlér Ferenccel közösen szerkesztette az Új erdélyi antológia című kiadványt. 1947-ben Marosvásárhelyre került, ahol szintén újságírással foglalkozott, majd a bukaresti Állami Könyvkiadó magyar szerkesztőségének első főszerkesztője lett. 1948-ban a Bolyai Tudományegyetemen előadótanáraként[1] működött, majd 1951-ben, szintén Kolozsváron, akadémiai könyvtárossá nevezték ki, majd tudományos főkutatónak. Adatgyűjtő és bibliográfusi munkájával hozzájárult a romániai magyar próza történetének, így Nagy István pályájának és műveinek ismeretéhez, a Bolyaiak hagyatékának feltárásához. A főiskolai színjátszás számára színpadra alkalmazta Bolyai Farkas A párizsi per című drámáját.
1968-ban nyugdíjba vonult,[2] később Magyarországra, majd onnan Németországba költözött.[3]
Főbb munkái, publikációi
[szerkesztés]- Új erdélyi antológia. Abafáy Gusztáv, Bözödi György, stb. írásai; Minerva, Kolozsvár, 1937
- Adolf Menschendörfer: "Der Büffelbrunner". Erdélyi Helikon, 1935. 10. sz. 755-757 l., Német szépirodalom. Erdélyi szász irodalom
- Németh László: Gyász. Erdélyi Helikon, 1936. 3. sz. 217 l., Magyar irodalomtörténet és kritika
- A Dosztojevszkij hagyaték. Erdélyi Helikon, 1936. 6. sz. 450-455 l., Orosz irodalomtörténet és kritika
- Ortega módszere. Erdélyi Helikon, 1936. 474 l., Filozófia
- Márai Sándor: Napnyugati őrjárat. Erdélyi Helikon, 1936. 7. sz. 554-555 l., Magyar irodalomtörténet és kritika
- Katherine Mansfield. Erdélyi Helikon, 1936. 9. sz. 711-713 l., Angol irodalomtörténet és kritika
- Móricz Zsigmond németűl. Erdélyi Helikon, 1937. 1. sz. 64-67 l., Magyar irodalomtörténet és kritika
- Tibold Márton. Molter Károly regénye. Erdélyi Helikon, 1937. 7. sz. 526-528 l., Magyar irodalomtörténet és kritika
- Utunk. A Román Népköztársaság Írószövetségének lapja. Tíz év közleményei. 1946 június–1955 december; összeáll. Abafáy Gusztáv; Intreprindea Poligr., Cluj, 1957
- Kovács György írói útja (a Kacsó Sándorral és Sőni Pállal közös Három portré című kötetben, 1963)
- Nagy István írói pályájának kezdetei (tanulmány) Nyelv- és Irod. tud. Köz., VIII (1964)
- Asztalos István műveinek bibliográfiája (Bonyháti Jolánnal, Izsák József monográfiájának függeléke, 1967)
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Az előadótanár a román tanügyi rendszerben az egyetemi docensnek felel meg.
- ↑ Németh Júlia: Az írott szó vonzásában. Beszélgetés a hetvenéves Dávid Gyulával, Szabadság, 1998. november 26. Online hozzáférés
- ↑ Kovács Ferenc: Egy rádiós naplójából (IX.), Romániai Magyar Szó, 1997. október 18–19. Online hozzáférés
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.