Ugrás a tartalomhoz

Abafáy Gusztáv

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abafáy Gusztáv
Élete
Születési névÖffenberger Gusztáv
Született1901. szeptember 12.
Budapest
Elhunyt1995. március 2. (93 évesen)
Landshut
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza

Abafáy Gusztáv, született Öffenberger Gusztáv (Budapest, 1901. szeptember 12.Landshut, 1995. március 2.) romániai magyar író, publicista, irodalomtörténész.

Életpályája

[szerkesztés]

Tanulmányait Brassóban kezdte, majd Budapesten hallgatott jogot. Tanulmányai befejezése után Brassóba költözött, ahol magántisztviselőként dolgozott. 1935-től jelentek meg írásai a Brassói Lapokban, az Erdélyi Helikonban, a Pásztortűzben és a Független Újságban. 1937-ben Jancsó Elemérrel és Szemlér Ferenccel közösen szerkesztette az Új erdélyi antológia című kiadványt. 1947-ben Marosvásárhelyre került, ahol szintén újságírással foglalkozott, majd a bukaresti Állami Könyvkiadó magyar szerkesztőségének első főszerkesztője lett. 1948-ban a Bolyai Tudományegyetemen előadótanáraként[1] működött, majd 1951-ben, szintén Kolozsváron, akadémiai könyvtárossá nevezték ki, majd tudományos főkutatónak. Adatgyűjtő és bibliográfusi munkájával hozzájárult a romániai magyar próza történetének, így Nagy István pályájának és műveinek ismeretéhez, a Bolyaiak hagyatékának feltárásához. A főiskolai színjátszás számára színpadra alkalmazta Bolyai Farkas A párizsi per című drámáját.

1968-ban nyugdíjba vonult,[2] később Magyarországra, majd onnan Németországba költözött.[3]

Főbb munkái, publikációi

[szerkesztés]
  • Új erdélyi antológia. Abafáy Gusztáv, Bözödi György, stb. írásai; Minerva, Kolozsvár, 1937
  • Adolf Menschendörfer: "Der Büffelbrunner". Erdélyi Helikon, 1935. 10. sz. 755-757 l., Német szépirodalom. Erdélyi szász irodalom
  • Németh László: Gyász. Erdélyi Helikon, 1936. 3. sz. 217 l., Magyar irodalomtörténet és kritika
  • A Dosztojevszkij hagyaték. Erdélyi Helikon, 1936. 6. sz. 450-455 l., Orosz irodalomtörténet és kritika
  • Ortega módszere. Erdélyi Helikon, 1936. 474 l., Filozófia
  • Márai Sándor: Napnyugati őrjárat. Erdélyi Helikon, 1936. 7. sz. 554-555 l., Magyar irodalomtörténet és kritika
  • Katherine Mansfield. Erdélyi Helikon, 1936. 9. sz. 711-713 l., Angol irodalomtörténet és kritika
  • Móricz Zsigmond németűl. Erdélyi Helikon, 1937. 1. sz. 64-67 l., Magyar irodalomtörténet és kritika
  • Tibold Márton. Molter Károly regénye. Erdélyi Helikon, 1937. 7. sz. 526-528 l., Magyar irodalomtörténet és kritika
  • Utunk. A Román Népköztársaság Írószövetségének lapja. Tíz év közleményei. 1946 június–1955 december; összeáll. Abafáy Gusztáv; Intreprindea Poligr., Cluj, 1957
  • Kovács György írói útja (a Kacsó Sándorral és Sőni Pállal közös Három portré című kötetben, 1963)
  • Nagy István írói pályájának kezdetei (tanulmány) Nyelv- és Irod. tud. Köz., VIII (1964)
  • Asztalos István műveinek bibliográfiája (Bonyháti Jolánnal, Izsák József monográfiájának függeléke, 1967)

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Az előadótanár a román tanügyi rendszerben az egyetemi docensnek felel meg.
  2. Németh Júlia: Az írott szó vonzásában. Beszélgetés a hetvenéves Dávid Gyulával, Szabadság, 1998. november 26. Online hozzáférés
  3. Kovács Ferenc: Egy rádiós naplójából (IX.), Romániai Magyar Szó, 1997. október 18–19. Online hozzáférés

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]