Ugrás a tartalomhoz

Acélkaraván

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Acélkaraván
(Union Pacific)
1939-es amerikai film
RendezőCecil B. DeMille
ProducerCecil B. DeMille
AlapműErnest Haycox Trouble Shooter című regénye
Műfaj
Forgatókönyvíró
  • C. Gardner Sullivan
  • Walter DeLeon
  • Jesse L. Lasky, Jr.
FőszerepbenBarbara Stanwyck
Joel McCrea
Zene
  • Sigmund Krumgold
  • John Leipold
OperatőrVictor Milner
VágóAnne Bauchens
DíszlettervezőRoland Anderson
Gyártás
GyártóParamount Pictures
Ország USA
Nyelvangol
Játékidő135 perc
Forgalmazás
Forgalmazó
BemutatóUSA: 1939. május 5.
Magyarország: 1939. augusztus 18.[1]
Díj(ak)Nagydíj (Cannes, 1939)[2]
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Acélkaraván témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Acélkaraván (Union Pacific) 1939-ben bemutatott fekete–fehér amerikai játékfilm Cecil B. DeMille rendezésében. Magyarországon 1939. augusztus 18-án mutatta be a Royal Apolló.[1]

„A film az első transzkontinentális vasútvonal megépítésének 70. évfordulójára készült.”[3]

Cselekménye

[szerkesztés]

Két vasúti társaság verseng egymással, hogy melyikük épülő vasútvonala jut el előbb Ogdenbe. Barrows, a Central Pacific-ben érdekelt bankár úgy tesz, mintha a Union Pacific-et támogatná, de titokban felbérli Sid Campeaut és Dick Allent, hogy az építkezés vonalán mulatók nyitásával lezüllesszék a munkásokat és fellázítsák az indiánokat. Az Union Pacific emberei megküzdenek a természeti nehézségekkel, az indiánok megújuló támadásaival, de a mulatóban folyik a szerencsejáték és az alkohol.

Jefferson Butler kapitány elvállalja az építkezés vezetését és az útvonal megtisztítását a kétes elemektől. Az építkezés helyszínén Dick Allenben egykori polgárháborús bajtársát ismeri fel. Az Union Pacific-et az építkezés anyagi csőddel fenyegeti. Barrows bankár kétszázezer dollárt küld vonaton a Union Pacific-nek bérfizetésre, ám közben Dick Allennel kiraboltatja a pénzes vonatot, aki a pénzzel teli postazsákot Mollie Monaham, a társaság postásnője kocsijába rejti. Dick szerelmes Mollie-ba, aki viszont titkon Jeffersont szereti. Dick és emberei meg akarják ölni a kapitányt. Mollie beleegyezik a házasságba Dickkel, ha az nem öli meg Jeffersont. Jefferson távozása után Mollie kényszeríti Dicket, hogy a pénzt adja vissza a társaságnak.

Jefferson elérkezettnek látja az időt a leszámolásra: a munkások segítségével lerombolja Sid Campeau mulatóját. Campeau dühében elárulja Jeffersonnak, hogy Dick Allen rabolta ki a vonatot, és Jefferson kötelessége, hogy régi bajtársát, Dicket letartóztassa. Mollie ezúttal is közbelép, Dicknek az utolsó pillanatban sikerül megszöknie. Kegyetlen tél van a Union Pacific építési vonalán. Jefferson a hóra rakatja le a talpfákat és arra a síneket, így ők érnek előbb Ogdenbe. Itt van Dick Allen is, hogy Mollie-t láthassa, és megjelenik Sid Campeau, hogy bosszút álljon Jeffersonon. Lövése azonban a kapitány helyett Dicket találja el, Sid Campeau-val pedig Jefferson két testőre végez. Dick, az eddigi ellenfél leleplezi Campeau és a bankár szerepét és haldoklásában Mollie-t Jeffersonra bízza.

Filmtörténet

[szerkesztés]

Berkes Ildikó a műfaj történetét ismertető könyvében a filmet és John Ford ugyanakkor készült westernjét, a Hatosfogatot a „korszak két kulcsfilmjének” nevezi, melyek „betetőzését jelentik a western 1945 előtti korszakának.”[4] Hangsúlyozza „a pergően cselekményes és igen látványos film” erényeit, de kiemeli, hogy Ford alkotásával ellentétben Cecil B. DeMille filmje „rafináltan szerkesztett hősi-romantikus legendát épít fel, melyben a realista részletek csak a hitelesség illúzióját teremtik meg.”[5] A Hatosfogat társadalmilag és lélektanilag hiteles ábrázolásával szemben az Acélkaraván „romantikus, idealizált képet fest mind a társadalomról, mind az egyénekről. A Hatosfogatban csak a társadalmon kívül lehet boldog a hős és szerelme, az Acélkaravánban viszont minden konfliktus szerencsésen és többnyire kedélyesen oldódik meg. Olyannyira, hogy ez a vasútépítés már-már egy vidám és kalandos cserkésztáborra emlékeztet.”[6]

Az Acélkaraván mindezekkel együtt is színvonalát tekintve messze kiemelkedik a tömegével készült hollywoodi westernek sorából.

Főszereplők

[szerkesztés]

Érdekesség

[szerkesztés]

A filmet 1939-ben nevezték az 1. cannes-i nemzetközi filmfesztiválra, amit azonban a második világháború kitörése miatt 1939. szeptember 1-én, a nyitófilm vetítése után azonnal berekesztettek. 2002-ben, az 55. fesztivál idején, a versenyprogrammal párhuzamosan az 1939-es versenyfilmek közül levetítettek hetet, hogy utólagosan részleges kárpótlásban részesítsék a filmeket és alkotóikat. A Jean d’Ormesson francia író, akadémikus elnökletével összeült „1939-es szakmai zsűri” 2002. május 19-én egyhangú szavazással Cecil B. DeMille Acélkaraván című filmjének ítélte oda a nagydíjat.[2]

Díjak, elismerések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Új filmek: Acélkaraván. Magyar Film, I. évf. 28. sz. (1939. augusztus 26.) 12. o. arch Hozzáférés: 2020. december 27. PDF (8,09 MB)
  2. ↑ a b c 1939, le Festival empêché par la Guerre (francia nyelven). festival-cannes.com. Festival de Cannes, 2019. április 29. [2020. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 27.)
  3. ↑ Berkes Ildikó, i. m. 203. o.
  4. ↑ Berkes Ildikó, i. m. 196–197. o.
  5. ↑ Berkes Ildikó, i. m. 204. o.
  6. ↑ Berkes Ildikó, i. m. 207–208. o.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Acélkaraván&oldid=26456925”