Ajándék-barlang

Ajándék-barlang
Szalmacseppkövek az Ajándék-barlangban
Hossz	2720 m
Mélység	180 m
Magasság	1,2 m
Függőleges kiterjedés	181,2 m
Tengerszint feletti magasság	596 m
Ország	Magyarország
Település	Esztergom
Földrajzi táj	Pilis hegység
Barlangkataszteri szám	4840-83
Elhelyezkedése
Ajándék-barlang Pozíció Kesztölc-Pilisszántó térképén
é. sz. 47° 42′ 02″, k. h. 18° 50′ 48″47.7005, 18.846783333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Ajándék-barlang témájú médiaállományokat.

Az Ajándék-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Pilis hegységben lévő Csévi-szirteken található. Magyarország hetedik legmélyebb barlangja. A Pilis hegység legmélyebb és második leghosszabb barlangja az Ariadne-barlangrendszer után.

Leírás

Pilisszentlélek külterületén van. A Csévi-szirtek legmagasabban nyíló barlangja. A Juventusz-barlang bejáratától kb. 100 m-rel magasabban van a nehezen észrevehető bejárata. 596 m tengerszint feletti magasságban nyílik. Turistatérképek is jelzik a barlang helyét.

Hossza 2720 m és függőleges kiterjedése 181,2 m (180 m mély és 1,2 m magas). A felső triász dachsteini mészkőben karsztvízszint alatti oldódással alakult ki a barlang. A Pilis hegység barlangjainak cseppköves barlangtermei közül az Ajándék-barlang termei leggazdagabbak cseppkövekben. A lezárt barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható. Jelenleg is kutatva van.

Előfordul irodalmában Ajándék barlang (Lendvay 1973) és Feri ajándéka-barlang (Lorberer 1973) neveken is. A barlangot először ismerő Urbanics Ferenc nevéről lett elnevezve. 1976-ban volt először Ajándék-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet

A barlangra a Budapesti X. kerületi Természetbarát SK turistáinak és a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat egyéni kutatóinak a figyelmét 1968-ban Urbanics Ferenc piliscsévi lakos hívta fel, de a benne talált lőszerből és derékszíj-darabokból ítélve a háború alatt is ismert volt. 1973-ban jelent meg a barlangról az első írott tájékoztatás és ekkor kapott egy nevet is. A leírás szerint kb. 12 m hosszú és kb. 5 m mély. A három teremből és gömbfülkékből álló barlangban cseppköveket, borsóköveket, lublinitkristályokat és hegyitejet figyeltek meg. 1973-ban kezdte bontani a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály. A Fényes Elek Barlangkutató Szakosztály 1973. évi jelentésében szó van arról, hogy a Pilis hegyen lévő Ajándék barlang feltárása Dévay József vezetésével történt. A barlangra a figyelmet Urbanics Ferenc hívta fel. A továbbjutást pillanatnyilag nagy sziklaomlás akadályozza. A barlang 12 m hosszú.

Az 1974-ben megjelent Pilis útikalauz című könyvben, a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjainak jegyzékében (19–20. old.) meg van említve, hogy a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjai között van az Ajándék-barlang. A Pilis hegység barlangjait leíró rész szerint a Juventusz-barlang felett, kb. 100 m-rel magasabban van a tág Ajándék-barlang bejárata. Minden bizonnyal a háborúban benne elbújt katonák hátrahagyott nyomai a barlangban talált régi lőszerhüvelyek. 1976-ban a Budapesti Sport Egyesületnek volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Pilis hegységben, a Pilis-vonulatban helyezkedik el a Feri ajándéka-barlang. A településtől ÉK-re, 40°-ra 3 km-re, a Csévi-szirtek tetejétől ÉÉK-re, 17°-ra 500 m-re, kb. 600 m tszf. magasságban van a bejárata. A Juventusz-barlang felett kb. 100 m-re található. Hideg- és részben hévizes keletkezésű karsztbarlang. A kézirat barlangra vonatkozó része 1 irodalmi mű alapján lett írva.

1981-ig kutatták a kőbányai szakosztály barlangkutatói. Ebben az időszakban mintegy 20 m vált ismertté a barlangból, és abból nagy mennyiségű kőtörmeléket távolítottak el. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Pilis hegység barlangjai között a barlang Ajándék-barlang néven Feri ajándéka-barlang névváltozattal. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. A Kárpát József által 1991-ben írt összeállításban meg van említve, hogy az Ajándék-barlang (Piliscsév) 8 m hosszú és ismeretlen mélységű. 1997 óta az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület kutatja a barlangot.

A Csévi-szirteken lévő néhány barlang bejáratának elhelyezkedése

Az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület 1998. évi jelentésében szó van arról, hogy az egyesület kutatási engedélyt kért a Csévi-szirteken nyíló Ajándék-barlang kutatásához. Az egyesület tagjai megkezdték a feltáró kutatást a barlangban, ahol nehéz körülmények között 10 m-t tudtak előrejutni. Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a Csévi-szirteken ismert rendszer régen összefüggő járatrendszert alkothatott, amely a pleisztocén előtt szabdalódott szét. A járatok freatikus zónában jöttek létre, a nagy barlangok zónájának tetőszintje kb. 450–470 m-en lehet. Egy magasabb zónát jelez a 620 m-en nyíló Ajándék-barlang, a tetőzónát pedig a 710 m-en található, hasonló formakincsű Gyula-pihenője-barlang jelenti. Figyelembe véve, hogy a Csévi-szirtek Ny-i oldalában ismert polje egy szétnyíló törésre utal, melyet a Leány-barlang járatai megközelítenek, nem tűnik már utópiának, hogy itt helyezkedik el Magyarország legmélyebb barlangrendszere (csak fel kell tárni).

A 2000. évi Karsztfejlődésben meg van említve, hogy a 600 m tszf. magassági szinten, néhány kisebb üreg mellett nyílik az Ajándék-barlang, melyben található kalcitlemez tömb, ezért itt kimutathatók egy egykori vízszint nyomai. A tanulmányban van egy ábra, amelyen látható a Pilis hegységben található néhány barlang és édesvízi mészkő előfordulás földrajzi elhelyezkedése. Az ábrán megfigyelhető, hogy az Ajándék-barlang (a rajzon Ajándék a neve) mekkora függőleges kiterjedésű és mekkora tszf. magasságban helyezkedik el. 2003-ban a sok cseppkő megóvása miatt le lett zárva. Légnyomjelzéses vizsgálattal (gáz beeresztése, majd mintavételek) ki lett mutatva, hogy az Ajándék-barlang az Ariadne-barlangrendszer felső bejárata.

A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben lévő, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Pilis hegységben lévő és 4840-83 barlangkataszteri számú, 2002-ben 300 m hosszú Ajándék-barlang Magyarország 77. leghosszabb barlangja 2002-ben. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Pilis hegységben található Ajándék-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Pilis hegységben lévő Ajándék-barlang fokozottan védett barlang.

A Csévi-szirtek hosszú barlangjainak poligontérképe

A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben önálló szócikke van a barlangnak. A könyv szerint 2002-ben tárták fel sok éven át tartó bontómunkával az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület tagjai az Ajándék-barlangot, amely a Pilis hegység egyik cseppkövekben leggazdagabb védett természeti értéke. A Csévi-szirteken, 596 m tszf. magasságban van a bejárata. Bejárásához engedély szükséges, de a barlang jelenleg nem járható, mert a bejárati rész beomlott. Triász mészkőben karsztvízszint alatti oldódással jött létre a 300 m hosszú és 50 m mély barlang. Az egyesület egyik legjelentősebb eredménye a barlang 200 m hosszú részének feltárása 2002-ben, felmérése és dokumentációjának elkészítése. A Csévi-szirt üregei szócikk szerint a Csévi-szirtek három legjelentősebb barlangja közül az egyik a 200 m hosszú Ajándék-barlang.

A 2006. évi MKBT Tájékoztatóban közölve lett, hogy a Pilis hegységben elhelyezkedő Ajándék-barlang fokozottan védett barlang lett. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Pilis hegységben elhelyezkedő Ajándék-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. A 2008. évi MKBT Tájékoztatóban megjelent hírben meg van említve, hogy az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület a Csévi-szirtek ismert barlangjainak hosszát jelentősen növelte, pl. a jelenleg 370 m hosszú Ajándék-barlangét. A 2010. évi Karszt és Barlangban lévő publikáció szerint gáznyomjelzéses vizsgálattal ki lett mutatva, hogy az 540 m hosszú Ajándék-barlang összeköttetésben van az Ariadne-barlangrendszerrel. A kutatás egyik fő célja a kapcsolat feltárása. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 2012. évi barlangnapján az egyik, barlangtúrázásra ajánlott barlang volt az Ajándék-barlang, amelyben csak elektromos lámpával lehetett közlekedni.

2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint az Ajándék-barlang (Pilis hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. A 2014. március–áprilisi MKBT Tájékoztatóban Kovács Richárd beszámolt arról, hogy a barlangban 1 km hosszú ismeretlen járatot fedezett fel az egyesület denevérek útmutatását felhasználva. A felfedezésről szóló tájékoztatás mellett bemutatta írásban és képekben az új részt. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint az Ajándék-barlang (Pilis hegység) fokozottan védett barlang. A 2016. évi 60. Barlangnapon a legnépszerűbb túra a barlang mélypontjára vezető túra volt. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint az Ajándék-barlang (Pilis hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom

• Ádám Bence: 60. Barlangnap 2016 – Ariadne-barlangrendszer. MKBT Tájékoztató, 2016. szeptember–október. 9. old.
• Adamkó Péter – Polacsek Zsolt: Lendvai Ákos (1946 – 2017). MKBT Tájékoztató, 2018. január–február. 20. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Dely Károly – Mezei Iván: Pilis útikalauz. Sport, Budapest, 1974. 19., 33. old. (A Pilis-hegység barlangjai című fejezetet, a 19–37. oldalakat Dénes György írta.)
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 200 méternél hosszabb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 16. old. ISBN 963-9358-96-7
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64209. old.
• Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20922. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6370. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6375. old.
• Kárpát József: A Pilis-hegység területén levő barlangok jegyzéke. Kézirat. 1991. október. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 277., 293. old.
• Kovács Richárd: Jelentős barlangfeltárás a Pilisben. Vacska-Rejtekút-barlangrendszer. MKBT Tájékoztató, 2008. november–december. 17. old.
• Kovács Richárd: Ariadne-barlangrendszer. Karszt és Barlang, 2010. 1–2. félév. 97. old.
• Kraus Sándor: 1997. évi beszámoló. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (Nincs benne említve a barlang.)
• Lendvay Ákos: Jelentés a X. Ker. Természetbarát Sportkör Fényes Elek Barlangkutató Szakosztályának 1973. évi munkájáról. Kézirat. Budapest, 1973. november 29. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Lendvay Ákos: Jelentés a X. Ker. Természetbarát Sportkör Fényes Elek Barlangkutató Szakosztályának 1974. évben végzett munkájáról. Kézirat. Budapest, 1975. január 25. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Lendvay Ákos: Jelentés a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1978. évben végzett munkájáról. Kézirat. Budapest, 1979. január. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Lendvay Ákos: Jelentés a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1979. évben kifejtett tevékenységéről. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Lendvay Ákos: A Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1981. évi jelentése. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Lorberer Árpád: Újabb felfedezések a Pilis-hegy környékén. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1973. 3. füz. 14. old.
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2339. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 10., 21., 90. old.
• Nyerges Miklós: MKBT – XL. Barlangnap, Pilisszentkereszt. Túrakalauz. 1996. 29. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 213. old.
• Sásdi László szerk.: Jelentés az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület 1998-ban végzett munkájáról. Kézirat. 1., 2., 24. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Sásdi László: A Pilis-hegység karsztjának fejlődéstörténete. Karsztfejlődés, 2000. (5. köt.) 90. old.
• Sásdi László: A Pilis karsztjának fejlődéstörténete. Kézirat. 2002. 16. oldal és a 10. ábra (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Slíz György: 120 méter mély a Dinó-rejtek (avagy a Kiss Péter-barlang). MKBT Tájékoztató, 2020. május–június. 11. old.
• Szervezők: Barlangnap 2012. MKBT Tájékoztató, 2012. május–június. 5. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Jogszabályi változások. MKBT Tájékoztató, 2006. január–február. 18. old.
• –: Tájékoztatásul közöljük a Társulat tagságával... MKBT Meghívó, 1976. július–szeptember. 7. old.

További irodalom

• Kovács Richárd: 1 km új rész az Ajándék-barlangban. MKBT Tájékoztató, 2014. március–április. 9–10. old.
• Slíz György: Ajándék-barlang. In: Slíz György: Felfedezések a föld alatt. Magyarország új barlangjai 2003–2013. Budapest, 2014. 122–133. old. ISBN 9789630884730

További információ

• Ajándék-barlang
• Országos Barlangnyilvántartás