August Kirstein
| August Kirstein | |
| Született | 1856. augusztus 21.[1] Kędzierzyn-Koźle[2] |
| Elhunyt | 1939. június 7. (82 évesen)[1] Bécs[2] |
| Állampolgársága | osztrák |
| Foglalkozása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz August Kirstein témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
August Kirstein (teljes nevén August Josef Kirstein;[3] magyarosan Kirstein Ágost(on); (Cosel, 1856. augusztus 21. - Bécs, 1939. június 7.) Magyarországon (Pécsett) és Csehországban is dolgozó osztrák építész.
Életpályája
[szerkesztés]A sziléziai születésű Kirstein apja kőfargóként dolgozott a kölni dóm építésén. August Ratiborban végezte középiskoláit, majd két évet tanult a berlini Killmann und Heyden cégnél. Schmidt Frigyesnél tanult, akinek az irányítása alatt Kirstein vezette előbb a pécsi székesegyház restaurálását, majd még éveken át Pécsett dolgozott.
1902-től Kirstein építette a brünni dómot (az ő tervei alapján készült el 1904 és 1909 között a templom mai külseje; ekkor épületek jellegzetes, 84 m magas tornyai is.
Kirstein fejezte be a bécsi jubileumi templomot, amelyen 1921 és 1937 között dolgozott.
Pécsi művei
[szerkesztés]Schmidt Frigyes irányítása mellett, Dulánszky püspök környezetében Kirstein vezette a pécsi székesegyház restaurálását, 1881 és 1891 között. Ezen kívül Pécsett önállóan épített két kaszinóépületet, két iskolát, majd 1895-ben a Kereskedelmi- és Iparkamara Székházát (Perczel utca 20.). Az ő tervei szerint alakították át 1887 és 1891 között az irgalmas rendiek templomát is. A szakrális épület eklektikus stílusú homlokzata akkor kapta mai formáját.[4] A Pécsi Egyházmegyei Alapítványi Hivatal és Takarékpénztár épületét 1895-ben Kirstein tervezte. A pécsi Schlauch Imre jó viszonyban volt a székesegyház átépítési munkálataira érkezett Schmidt-tanítvánnyal. munkakapcsolatba került Kirsteinnel. A közös munkáik sorát az irgalmas rend Gránátalma gyógyszertárának emeletráépítése és templomuk homlokzatának reneszánsz átalakítása nyitotta meg 1887 és 1891 között. Az 1795-ben felszámolt kapucinusok helyén megtelepedett, betegápolással foglalkozó rend számára építette fel Kirstein az Irgalmasok Igazságügyi Palotáját (Széchenyi tér 4-5./1889), és a Kossuth tér 1-3. számú kétemeletes bérházat (1891), egyaránt 80 000 Ft-os költséggel, továbbá 1889-ben a francia reneszánsz stílusú Székesegyházi Ének-és Zeneiskolát is.[5]
Kirstein tervezte a Pécs Egyházmegyei Alapítványi Hivatal és Takarékpénztár épületét (ma Csontváry Múzeum).[6]
A Színház tér északi oldalán álló – többször átépített – épületet (Király u. 13.) a Pécsi Nemzeti Kaszinó használta 1839-től. Földszinti helyiségeiben a híres Nick-féle söröző az 1895-ös átalakításig működött. Az eredeti terveket Kirstein Ágoston készítette, ám mivel megvalósításuk túl sokba került volna, a kivitelező, Schlauch Imre e terveket átdolgozta és ezek alapján 1895-ben eklektikus stílusú épület valósult meg.[7]
Galéria
[szerkesztés]-
A Römermuseum Bad Deutsch-Altenburgban (1901–1904)
-
A Kultúrtörténeti múzeumm Magdeburgban
-
A Franz-von-Assisi-Kirche a Leopoldstadtban (1902–1913)
Publikációi
[szerkesztés]- A. Kirstein: Zum Wettbewerb für den Umbau des Hotels Meissl & Schaden auf dem neuen Markt in Wien. In: WBIZ 15.1897, S.142f
- A. Kirstein / F. Ohmann: Museum für Kunst und Gewerbe in Magdeburg. In: Der Architekt 7.1901, S.37ff
- A. Kirstein: Die Kaiserin Elisabeth-Gedächtniskapelle in Wien. In: Das Rote Kreuz. 24.1908, Nr.5, S.125ff
- A. Kirstein: Architekt Julius Mayreder gest. In: ZÖIAV 63.1911, S.151f (mit Bild)
- A. Kirstein: Das neue städtische Amtshaus im 1.Bezirk. In: WBIZ 35.1918, S.81ff
- A. Kirstein: Architekt Josef Hackhofer. In: ZÖIAV 70.1918, S.84 (mit Bild)
- A. Kirstein: Pfarrkirche zum heiligen Franz von Assisi im 2.Bezirk, Donaustadt. In: Österreichische Bauzeitung (WBIZ) 36.1919, S.57ff
- A. Kirstein: Ein halbes Jahrhundert Stefansturm. In: profil 1.1933, S.246
- A. Kirstein: Erläuterung zu einem Kaiser-Franz-Josef-Denkmal-Projekt. Wien 1936
További információk
[szerkesztés]- W. Aichelburg: Das Wiener Künstlerhaus 1861-2001. Bd.1, Wien 2003
- W. Bandion: Steinerne Zeugen des Glaubens. Die heiligen Stätten der Stadt Wien. Wien 1989
- H. Berger: Neue Architektur in Wien (Amtshaus) In: Der Bautechniker 36.1916, S.18
- Hist. Museum d. Stadt Wien (Hrsg.): Das ungebaute Wien 1800-2000. (Ausst. Kat.) Wien 1999, S.142ff
- V. Luntz: Concurrenz für eine katholische Pfarrkirche in Essegg (Oberstadt), Slavonien. In: ZÖIAV 45.1893, S.489f
- P. Kortz: Wien am Anfang d. 20.Jh.s. 2.Bd. Wien 1906
- M. Paul: Technischer Führer durch Wien. Wien 1910
- Peters: Neubau des Magdeburger Museums. In: Zentralblatt d. Bauverwaltung 21.1901, S.290ff
- I. Scheidl: Schöner Schein und Experiment. Katholischer Kirchenbau im Wien der Jahrhundertwende. Wien 2003
- F. Schmidt: Über die Restaurierung des Domes zu Fünfkirchen. In: Wochenschrift d. österr. Ingenieur- und Architetkenvereins 7.1882, S.123f
- R. Schmidt: Das Wiener Künstlerhaus 1861–1951. Wien 1951. S.121, 292
- M. Z.: K.k. Baurat Architekt August Kirstein, unser neuer Ehrenvorstand. In: Mitteilungen der Wiener Bauhütte, 9.1915, Nr.5, S.86f
- M. Z.: Unserem Ehrenvorstand, k.k. Baurat August Kirstein, zu seinem 60.Geburtstag am 21. August 1916. In: Mitteilungen der Wiener Bauhütte, 10.1916, S.110
Források
[szerkesztés]- Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935) 563. old.
- architektenlexikon.at
- Magyar katolikus lexikon
- Pilkhoffer Mónika: Építők és építtetők a századfordulón. Adalékok Schlauch Imre... Pécsi Szemle, 2000 (3. évfolyam, 2. szám, 65. old.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ a b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ http://www.architektenlexikon.at/de/297.htm
- ↑ http://www.jelenkor.net/pecs/853/a-pecsi-szechenyi-ter
- ↑ Pécsi Szemle, 2000 (3. évfolyam, 2. szám, 65. old.
- ↑ http://lexikon.katolikus.hu/P/P%C3%A9csi%20Egyh%C3%A1zmegyei%20Alap%C3%ADtv%C3%A1nyi%20Hivatal%20%C3%A9s%20Takar%C3%A9kp%C3%A9nzt%C3%A1r.html
- ↑ https://www.budapest.com/magyarorszag/pecs/latnivalok/fek_tiszti_kaszino.hu.html