Az erbium izotópjai
A természetes erbium (Er) hat stabil izotópból áll: 162Er, 164Er, 166Er, 167Er, 168Er és 170Er, melyek közül a leggyakoribb a 166Er (természetes előfordulása 33,503%).
30 radioizotópját írták le, közülük a legstabilabb a 169Er (felezési ideje 9,4 nap), a 172Er (49,3 óra), 160Er (28,58 óra), a 165Er (10,36 óra) és a 171Er (7,516 óra). A többi izotóp felezési ideje 3,5 óránál rövidebb, a többségé a 4 percet sem éri el. 13 magizomerje ismert, közülük a legstabilabb a 167mEr (t1/2 2,269 másodperc).
Az erbiumizotópok atomtömege a 141,9723–176,9541 u tartományba esik (142Er) és 177Er). A leggyakoribb stabil izotópnál (166Er) könnyebbek elsősorban elektronbefogással bomlanak, míg a nehezebb izotópok főként béta-bomlóak. Előbbiek esetén a bomlástermék többnyire holmium, az utóbbiaknál főként túlium.
Standard atomtömeg: 167,259(3) u
Táblázat
[szerkesztés]| nuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő | bomlási mód(ok)[1][m 1] |
leány- izotóp(ok)[m 2] |
magspin | ! rowspan="2" | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||||
| 142Er | 68 | 74 | 141,97231(47)# | 0+ | |||||
| 143Er | 68 | 75 | 142,96634(64)# | 200# ms | 9/2−# | ||||
| 144Er | 68 | 76 | 143,96038(43)# | 400# ms [>200 ns] | β+ | 144Ho | 0+ | ||
| 145Er | 68 | 77 | 144,95739(43)# | 900(300) ms | β+ | 145Ho | 1/2+# | ||
| β+, p (ritka) | 144Dy | ||||||||
| 146Er | 68 | 78 | 145,95200(32)# | 1,7(6) s | β+ | 146Ho | 0+ | ||
| β+, p | 145Dy | ||||||||
| 147Er | 68 | 79 | 146,94949(32)# | ~2,5 s | β+ | 147Ho | (1/2+) | ||
| β+, p | 146Dy | ||||||||
| 147mEr | 100(50)# keV | 2,5(2) s | β+ | 147Ho | (11/2−) | ||||
| 148Er | 68 | 80 | 147,94455(21)# | 4,6(2) s | β+ (99,85%) | 148Ho | 0+ | ||
| β+, p (0,15%) | 147Dy | ||||||||
| 149Er | 68 | 81 | 148,94231(3) | 4(2) s | β+ (93%) | 149Ho | (1/2+) | ||
| β+, p (7%) | 148Dy | ||||||||
| 149m1Er | 741,8(2) keV | 8,9(2) s | β+ (96,5%) | 149Ho | (11/2−) | ||||
| IT (3,5%) | 149Er | ||||||||
| β+, p (0,18%) | 148Dy | ||||||||
| 149m2Er | 2611,1(3) keV | 0,61(8) µs | (19/2+) | ||||||
| 149m3Er | 3242,7+X keV | 4,8(1) µs | (27/2−) | ||||||
| 150Er | 68 | 82 | 149,937914(18) | 18,5(7) s | β+ | 150Ho | 0+ | ||
| 151Er | 68 | 83 | 150,937449(18) | 23,5(13) s | β+ | 151Ho | (7/2−) | ||
| 151m1Er | 2585,5(6) keV | 580(20) ms | IT (95,3%) | 151Er | (27/2−) | ||||
| β+ (4,7%) | 151Ho | ||||||||
| 151m2Er | 10286+X keV | 0,42(5) µs | (67/2,69/2,71/2) | ||||||
| 152Er | 68 | 84 | 151,935050(11) | 10,3(1) s | α (90%) | 148Dy | 0+ | ||
| β+ (10%) | 152Ho | ||||||||
| 153Er | 68 | 85 | 152,935063(9) | 37,1(2) s | α (53%) | 149Dy | 7/2(-) | ||
| β+ (47%) | 153Ho | ||||||||
| 154Er | 68 | 86 | 153,932783(6) | 3,73(9) perc | β+ (99,53%) | 154Ho | 0+ | ||
| α (0,47%) | 150Dy | ||||||||
| 155Er | 68 | 87 | 154,933209(7) | 5,3(3) perc | β+ (99,98%) | 155Ho | 7/2− | ||
| α (0,022%) | 151Dy | ||||||||
| 156Er | 68 | 88 | 155,931065(26) | 19,5(10) perc | β+ | 156Ho | 0+ | ||
| 157Er | 68 | 89 | 156,93192(3) | 18,65(10) perc | β+ | 157Ho | 3/2− | ||
| 157mEr | 155,4(3) keV | 76(6) ms | IT | 157Er | (9/2+) | ||||
| 158Er | 68 | 90 | 157,929893(27) | 2,29(6) óra | EC | 158Ho | 0+ | ||
| 159Er | 68 | 91 | 158,930684(5) | 36(1) perc | β+ | 159Ho | 3/2− | ||
| 159m1Er | 182,602(24) keV | 337(14) ns | 9/2+ | ||||||
| 159m2Er | 429,05(3) keV | 590(60) ns | 11/2− | ||||||
| 160Er | 68 | 92 | 159,929083(26) | 28,58(9) óra | EC | 160Ho | 0+ | ||
| 161Er | 68 | 93 | 160,929995(10) | 3,21(3) óra | β+ | 161Ho | 3/2− | ||
| 161mEr | 396,44(4) keV | 7,5(7) µs | 11/2− | ||||||
| 162Er | 68 | 94 | 161,928778(4) | Látszólag stabil[m 3] | 0+ | 0,00139(5) | |||
| 163Er | 68 | 95 | 162,930033(6) | 75,0(4) perc | β+ | 163Ho | 5/2− | ||
| 163mEr | 445,5(6) keV | 580(100) ns | (11/2−) | ||||||
| 164Er | 68 | 96 | 163,929200(3) | Látszólag stabil[m 4] | 0+ | 0,01601(3) | |||
| 165Er | 68 | 97 | 164,930726(3) | 10,36(4) óra | EC | 165Ho | 5/2− | ||
| 166Er | 68 | 98 | 165,9302931(27) | Látszólag stabil[m 5] | 0+ | 0,33503(36) | |||
| 167Er | 68 | 99 | 166,9320482(27) | Látszólag stabil[m 6] | 7/2+ | 0,22869(9) | |||
| 167mEr | 207,801(5) keV | 2,269(6) s | IT | 167Er | 1/2− | ||||
| 168Er | 68 | 100 | 167,9323702(27) | Látszólag stabil[m 7] | 0+ | 0,26978(18) | |||
| 169Er | 68 | 101 | 168,9345904(27) | 9,392(18) nap | β− | 169Tm | 1/2− | ||
| 170Er | 68 | 102 | 169,9354643(30) | Látszólag stabil[m 8] | 0+ | 0,14910(36) | |||
| 171Er | 68 | 103 | 170,9380298(30) | 7,516(2) óra | β− | 171Tm | 5/2− | ||
| 171mEr | 198,6(1) keV | 210(10) ns | 1/2− | ||||||
| 172Er | 68 | 104 | 171,939356(5) | 49,3(3) óra | β− | 172Tm | 0+ | ||
| 173Er | 68 | 105 | 172,94240(21)# | 1,434(17) perc | β− | 173Tm | (7/2−) | ||
| 174Er | 68 | 106 | 173,94423(32)# | 3,2(2) perc | β− | 174Tm | 0+ | ||
| 175Er | 68 | 107 | 174,94777(43)# | 1,2(3) perc | β− | 175Tm | (9/2+) | ||
| 176Er | 68 | 108 | 175,95008(43)# | 20# s | β− | 176Tm | 0+ | ||
| 177Er | 68 | 109 | 176,95405(54)# | 3# s | β− | 177Tm | 1/2−# | ||
- ↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 158Dy-gyá vagy β+β+-bomlással 162Dy-vé alakul több mint 1,4·1014 év felezési idővel
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 160Dy-ná vagy β+β+-bomlással 164Dy-gyé alakul
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 162Dy-vé alakul
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 163Dy-má alakul
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 164Dy-gyé alakul
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 166Dy-tá vagy β−β−-bomlással 170Yb-né alakul több mint 3,20·1017 év felezési idővel
Hivatkozások
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of erbium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
| A holmium izotópjai | Az erbium izotópjai | A túlium izotópjai |
| Izotópok listája | ||