Báhony

	Báhony (Báhoň)
	; Báhony zászlaja
	; Báhony zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Pozsonyi
Járás	Bazini
Rang	község
Polgármester	Ivan Patoprstý
Irányítószám	900 84
Körzethívószám	033
Forgalmi rendszám	PK
	Népesség
Teljes népesség	1879 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	161 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	159 m
Terület	10,57 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 18′ 15″, k. h. 17° 26′ 53″48.304167°N 17.448056°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 15″, k. h. 17° 26′ 53″48.304167°N 17.448056°E
	Báhony weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Báhony témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Báhony (szlovákul: Báhoň) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Bazini járásban.

Fekvése

Nagyszombattól 16 km-re délnyugatra található.

Története

A község területén már a kőkorszakban is éltek emberek. A római korban, majd a Nagymorva Birodalom idején is település volt a helyén. A mai falut 1244-ben villa Bahun néven említik először. A pozsonyi váruradalomhoz tartozott. Később a Nyári, majd a Jeszenszky család volt a birtokosa, akik 1580-ban szerezték meg a falu nagyobb részét. Későbarokk kastélya a 18. században épült.

Vályi András szerint „BÁHONY. Tót falu Poson Vármegyében, birtokosai Gróf Brunczvik, és több Nemes Urak, lakosai katolikusok, az Uraságnak szép kastéljával ékesíttetik, fekszik Nagy Szombattol egy, és 1/4 mértföldnyire, Modortól pedig egy, és 1/4 mértföldnyire. Kies és termékeny határja van, ’s mind borral, mind búzával, és sok nyúlakkal is bővelkedik; levegője, ’s vize sokkal jobbak a’ szomszédbélieknél, első Osztálybéli.”^[2]

Fényes Elek szerint „Báhony, tót falu, Pozson vármegyében, Czifferhez 1/2 órányira: 496 kath., 2 evang., 65 zsidó lak., kath. paroch. templommal. Van jó földje, szőlőhegye, erdeje. F. u. Jezerniczky, s m. Ut. p. Nagyszombat.”^[3]

Pozsony vármegye monográfiája szerint „Báhony, a vágvölgyi vasútvonal mentén fekvő kisközség, 112 házzal és 742, tótajú, róm. katholikus vallású lakossal. Szintén ősrégi község, mely már 1244-ben villa Bahun néven szerepel. Királyi várföld volt, melyet Róbert Károly 1306-ban Bogár fia Márton mesternek újból adományoz. 1335-ben Báhony Pap János szerepel birtokosául, a ki a birtokot Elefánti Dezsőtől vette meg. 1306-ban egy másik Márton szerepel, a ki birtokát I. Károly királytól kapta adományban. 1513-ban Hideghéthi Gergelynek is volt itt részbirtoka. A 16. század elején különben a czifferi uradalomhoz tartozott és a Nyáryaké volt. Az 1553. évi portális összeírásban Nyáry Ferencznek 5 és Samaryay Tamásnak 2 portája adózott. 1787-ben az Esterházyaké. Később a Jezerniczky család lett az ura, a mely innen írja előnevét is. A község katholikus temploma 1721-ben épült. Van itt egy régi úrilak is, a Jezerniczkyek korából, mely ma Schwarcz Károly tulajdona. A községben van posta és vasúti állomás is, de a távírója Czifferen van.”^[4]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 638 lakosából 553 szlovák és 14 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 648 lakosából 576 szlovák és 22 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 742 lakosából 670 szlovák és 29 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 765 lakosából 698 szlovák és 31 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 838 lakosából 827 csehszlovák és 5 magyar volt.

1930-ban 1124 lakosából 1082 csehszlovák és 3 magyar volt.

1991-ben 1440 lakosából 1415 szlovák és 16 magyar volt.

2001-ben 1591 lakosából 1542 szlovák és 14 magyar volt.

2011-ben 1704 lakosából 1573 szlovák és 8 magyar.

Nevezetességei

Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1921-ben épült.
Későbarokk kastélyát 1759 és 1765 között a Jezeniczky család építtette.
A község legrégibb kúriája 1580-ban épült, 1816-ban klasszicista stílusban építették át.

Közlekedés

Vasúti

Bővebben: Báhony megállóhely

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Pozsony vármegye.

További információk

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Pozsony vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Bazini járás m v sz A Bazini járás települései
Bazin (Pezinok)
Báhony (Báhoň) · Cserfalu (Dubová) · Cseszte (Častá) · Csukárd-Terlény (Vinosady) · Gidrafa (Budmerice) · Gidrafűrész (Píla) · Halmos (Jablonec) · Hattyúpatak (Viničné) · Istvánkirályfalva (Štefanová) · Kárpáthalas (Vištuk) · Limpak (Limbach) · Modor (Modra) · Ottóvölgy (Doľany) · Senkőc (Šenkvice) · Szentgyörgy (Svätý Jur) · Tótgurab (Slovenský Grob)