Ugrás a tartalomhoz

Bodnár Erika

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bodnár Erika
Született1948. március 17. (76 éves)[1][2][3]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Házastársa
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1970)
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1966–
Híres szerepeiEgérke
Örkény István: Macskajáték
Olga
Anton Pavlovics Csehov: Három nővér
Arsioné
Molière: A mizantróp
Virgilia
William Shakespeare: Coriolanus
Bernarda
Federico García Lorca: Bernarda Alba háza
Nő
Spiró György: Csirkefej
Borika
Lányarcok tükörben játékfilm (1973)
Tűű Zsófia, restaurátor
Szent Kristóf kápolnája tévéfilm (1983)
Teréz
Mielőtt befejezi röptét a denevér filmdráma (1989)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodnár Erika témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bodnár Erika (Budapest, 1948. március 17. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész.

Életpályája

[szerkesztés]

A Színművészeti Főiskolát 1970-ben végezte el. Első szerződése a szolnoki Szigligeti Színházhoz kötötte. A Berényi Gábor által irányított társulatban, komoly művészi, sok esetben úttörő művészi munka részese lehetett. Színháztörténeti jelentőségű volt Örkény István drámájának, a Macskajátéknak az ősbemutatója, melyben Egérke szerepét alakította[4] A darab budapesti bemutatóján – a Pesti Színházban – is ő játszotta ezt a szerepet.[5] Partnere lehetett a soha nem titkolt két vetélytársnak: Bulla Elmának és Sulyok Máriának, valamint Greguss Zoltánnak. 1972-ben a József Attila Színház szerződtette, 1974-ben az Nemzeti Színház társulatának tagja lett. 1982-től az önálló társulattá szerveződő Budapesti Katona József Színház alapító tagja. Klasszikus és modern darabokban is kiemelkedő alakítások fűződnek nevéhez. Filmen, televízióban és a rádióban is jelentős alakításokkal hívta fel magára a figyelmet.

Magánélete

[szerkesztés]

Első férje Lencz György, második férje Bálint András színművész volt.[6] Mindkettőtől elvált.[7] Fia Dr. Lencz Balázs a Nemzeti Múzeum tárgyrestaurátora.[8] Két unokája van: Norbert és Réka.[9] Testvére Bodnár István labdarúgó.

Színházi szerepei

[szerkesztés]
Budapesti Katona József Színház elött
A "Katonában"

Filmjei

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]

Tévéfilmek

[szerkesztés]
  • Két nap júliusban (1968)
  • Pillangó (1971)
  • Rózsa Sándor 1-12. (1971)
  • Szerelmespár (1972)
  • Aranyliba (1972)
  • Kísérleti dramaturgia (1972)
  • Méz a kés hegyén (1974)
  • Mednyánszky (1978)
  • Ítélet nélkül (1979)
  • Hosszú előszoba (1980)
  • Hínár (1981)
  • Apród voltam Mátyás udvarában (Beatrix királyné) (1981)
  • Békestratégia (1983)
  • Szent Kristóf kápolnája (1983)
  • Szellemidézés (1984)
  • Fabuland (1984)
  • Linda (1986)
  • Pályaváltás (1989)
  • Közös ágyban (1989)
  • Sötétség lánya (1990)
  • Segélykiáltás (1990)
  • Vadmacska-karmok (1990)
  • A főügyész felesége (1990)
  • Rizikó (1993)
  • Rendőrsztori (2000)
  • Családi album (2000)
  • Hőskeresők (2013)

Hangjáték

[szerkesztés]
Márton András, Házy Erzsébet és Bodnár Erika a Magyar Rádió stúdiójában (1973)
  • Thury Zoltán: Katonák (1983)
  • Marja Kurkela: Korcsolya (1984)
  • Tarbay Ede: Ketten kézenfogva (1985)
  • Alexander Blok: Az ismeretlen nő (1987)
  • Szabó Magda: Katalin utca (1987)
  • Galgóczi Erzsébet: A színésznő szabadságon (1995)
  • Molnár Ferenc: Két kisfiú beszélget (1995)
  • Shakespeare: A windsori víg nők (Fordné)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Freebase-adatdump. Google
  2. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 10.)
  3. ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
  4. ↑ A darabot Örkény a színház fiatal rendezőjének, Székely Gábornak az inspirációjára, dolgozta át a regényből színpadra. Az eredeti verzió azonban film forgatókönyv volt, amely Makk Károly felkérésére készült. Az "Oscar" jelölést is kapott filmváltozat csak később készült el.
  5. ↑ Az eredeti szereposztásban Halász Judit kapta a szerepet. Veszélyeztetett terhessége miatt, ugrott be az utolsó pillanatban Bodnár Erika. Mellette Kaszab Anna kapta meg az ősbemutatón játszott szerepét
  6. ↑ Criticai Lapok. www.criticailapok.hu. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  7. ↑ Csak neked mondom: Bodnár Erika és Lázár Kati. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  8. ↑ Ft, A. múzeum elérhetőségei Artboard 1 Copy Created with Sketch Magyar Nemzeti Múzeum 1088 Budapest Múzeum krt 14-16 +36 1 327 77 00 +36 1 327 7749 500 Ft- 1600: Dr. Lencz Balázs (magyar nyelven). Magyar Nemzeti Múzeum. (Hozzáférés: 2020. április 29.)[halott link]
  9. ↑ Bodnár Erika köves világa. ridikulmagazin.hu. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  10. ↑ A színháztörténeti előadás színlapja: A bemutató dátuma: 1971. január 15.A szolnoki Szigligeti Színház közlése alapján
    Szereplők:
    Erzsi: Hegedűs Ágnes, Giza: Koós Olga
    Ilus: Bókai Mária, Józsi : Lukács József
    Paula: Gyimesi Pálma, Egérke: Bodnár Erika
    Csermlényi Viktor: Bángyörgyi Károly, Bruckner Adelaida: Kaszab Anna
    Pincér: ifj. Tatár Endre
    Díszlet : Fehér Miklós, Jelmez: Jánoskuti Márta Rendező: Székely Gábor
  11. ↑ Újra pályázik Máté Gábor a Katona vezetésére – 9 bemutatót terveznek (magyar nyelven). Színház.online, 2020. június 23. (Hozzáférés: 2020. június 23.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bodnár_Erika&oldid=27259249”