Ugrás a tartalomhoz

Borsodbóta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borsodbóta
Borsodbóta címere
Borsodbóta címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásÓzdi
Jogállásközség
PolgármesterGulyás János (Munkáspárt)[1]
Irányítószám3658
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség782 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség108,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,13 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájUpponyi-hegység[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 12′ 40″, k. h. 20° 23′ 43″48.211050°N 20.395331°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 40″, k. h. 20° 23′ 43″48.211050°N 20.395331°E
Borsodbóta (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Borsodbóta
Borsodbóta
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Borsodbóta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsodbóta témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Borsodbóta község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Bükk-vidék lankái között fekszik, Miskolctól közúton 45 kilométerre nyugatra, Ózdtól 8 kilométerre keletre. A környező települések közül Sáta és Uppony 4-4, Sajómercse 7 kilométerre fekszik; a legközelebbi város a 8 kilométerre fekvő Ózd.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Sáta érintésével a 2521-es, Putnok térsége felől a 2523-as, Ózd vagy Uppony felől pedig a 2524-es úton.

Története

[szerkesztés]

A terület már az ókorban is lakott volt, ezt bizonyítják a környéken talált bronzkori kardok. Írásos emlékeink 1494-ben említik először, Bolcha néven. 1954-ig Bóta volt a község neve, ekkor vette fel a Borsodbóta nevet.

A 14. században a Bélháromkúti Apátság birtoka volt, később több birtokos követte egymást, köztük az egri püspökség is. Az egyház befolyása miatt a reformáció nem honosodott meg Bótán.

A falu Borsod vármegye Ózdi járásába tartozott.

A 20. században a lakosságnak főként az ózdi kohászat és a putnoki bánya adott munkát. A rendszerváltás utáni gazdasági válság a községet súlyosan érintette. Jelenleg a turizmusra támaszkodva igyekszik talpra állni.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]

A településen 2005. április 10-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[8] mert a polgármester tisztsége egy bírósági ítélet következményeként megszűnt.[13][14]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
921
911
872
820
806
785
782
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a településen a lakosság mintegy 50%-át magyar, 50%-át cigány nemzetiségű[15] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 19,3% cigánynak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,5%, református 3,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,1% (27,1% nem válaszolt).[16]

2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 28,2% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1% ukránnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30% volt római katolikus, 1,4% református, 0,1% görög katolikus, 5,3% egyéb keresztény, 31,1% felekezeten kívüli (31% nem válaszolt).[16]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Kastély: Borbély-Maczky Emil tulajdona volt. Jelenleg óvoda működik benne.
  • Elly forrás
  • Római katolikus templom: 1938. október 20-án szentelték fel Jézus Szent Neve tiszteletére. Neo-román stílusú. Oltárképe: Mária a kis Jézussal. Molnár C. Pál festette. A falakat szolíd, magyaros növényi díszítőelemekkel festették.
  • Őrhegy: Borsodbóta és Sáta határán, a község fölé magasodó hegy. 401 méter magas, kúp alakú, ahonnan látni a Kékestetőt.
  • Vashegy: amelyben kisebb-nagyobb mennyiségű vas található.
  • Veres
  • Halatvén: gombázó- és vadászhely.
  • Emlékmű a világháborúkban elesett magyarok emlékére.
  • Kilátó

Testvértelepülés

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Borsodbóta település választási eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Borsodbóta települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Borsodbóta települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. Borsodbóta települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  7. Borsodbóta települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  8. a b Borsodbóta települési időközi választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2005. április 10. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  9. Borsodbóta települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  10. Borsodbóta település választási eredményei. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. május 28.)
  11. Borsodbóta település választási eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  12. Borsodbóta település választási eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  13. Időközi önkormányzati választások 2005-ben. Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  14. Ismét Gulyás János Borsodbóta polgármestere, Index.hu, 2005. április 10.
  15. A nemzetiségi népesség száma településenként
  16. a b Helységnévtár – Borsodbóta, ksh.hu

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]