Ugrás a tartalomhoz

Balas Egon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balas Egon
Kolozsváron 2014-ben
Kolozsváron 2014-ben
Életrajzi adatok
Született1922. június 7.
Kolozsvár
Elhunyt2019. március 18.[1] (96 évesen)
Születési neveBlatt
Ismeretes mint
HázastársBalas Edit
GyermekekAnna, Vera
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Bolyai Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterületmatematika
Kutatási területmatematikai programozás, gráf- és hálózatelmélet
Munkahelyek
Carnegie Mellon's Tepper School of Businessegyetemi tanár
Szakmai kitüntetések
Akadémiai tagságMTA külső tag, 2004
Balas Egon weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balas Egon témájú médiaállományokat.
Szülőháza Kolozsvárott a Fadrusz János (ma Mihai Eminescu) utca 5. szám alatt

Egon Balas (magyarosan Balázs Egon) (Kolozsvár, 1922. június 7. – 2019. március 18.) zsidó származású amerikai-magyar matematikus, az MTA külső tagja.

Élete

[szerkesztés]

Eredeti neve Blatt Egon volt, amelyet előbb Balázs Egonra magyarosított, majd Egon Balasra románosított, és ezzel a névvel lett Amerikában híres alkalmazott matematikus. Fiatalon részt vett az ellenállási mozgalomban, kommunista lett (a bújdosás mentette meg koncentrációs tábortól), a háború után a Román Kommunista Párt tagja, pártkarrier várományosa. 1949-ben elvégezte a Bolyai Tudományegyetem közgazdasági szakát. 1948-ban a román követség első titkáraként a londoni diplomáciai kar legfiatalabb tagja volt, majd a külügyminisztériumban volt felelős beosztása. 1952-ben letartóztatták, több mint két évet töltött a hírhedt Malmezonban (a bukaresti „Andrássy út 60”-ban), többnyire magánzárkában. Miután kiengedték, a Román Akadémia bukaresti közgazdaságtudományi intézetében dolgozott.

Sztálin halála után szabadultam, ekkor már nem vak, hanem reformkommunista voltam, azt hittem sok lengyel, magyar, cseh elvbarátommal együtt − naivul −, hogy a rendszer reformálható. Közgazdászként dolgoztam, próbáltam a rációt behozni a közgazdaságba, Keynes elméletéről írtam könyvet, amit kiadtak, hogy aztán három hónap múlva darabokra szedjék mint antimarxista irományt. Kirúgtak az állásomból, 37 évesen visszatértem diákkori szerelmemhez, a matematikához, a közgazdaságtan matematikai kérdéseivel, operációelmélettel kezdtem foglalkozni, publikáltam tudományos lapokba, de levizsgázni nem engedtek.
Interjú[2]
− Mit jelent önnek Kolozsvár, a szülőföld?

− Ott nőttem fel, nagyon-nagyon szerettem Kolozsvárt, szép város volt. Sokat jelent a magyar nyelv, az anyanyelvem. Néha megkérdezik: hogy van ez nálad, románul is beszélsz, magyarul is? Román iskolába jártam, de magyar az anyanyelvem. Ezt a legtömörebben az érzékelteti, hogy verset igazán csak magyarul élvezek. Megértem angolul, franciául, németül, románul is, de csak magyarul élvezem.

Interjú[2]
Azt szoktam mondani, a nemzetiségem romániai magyar zsidó. Így komplett, egyiket sem szeretem kihagyni. Román nyelvű iskolába jártam, románul tanultam a tananyagot, de mégis magyar a kultúrám, mert magyar az anyanyelvem. Nehéz ezt megmagyarázni, de talán megérti, ha azt mondom: amikor verset olvasok, igazából magyarul élvezem. Ami Amerikát illeti: ez a hazám 35 éve, élvezem a befogadó-készségét, a szabadságot, amit számomra és sokak számára jelent, és az emberi haladás jelenlegi fő hordozójának tekintem.
Interjú[2]

A román bolsevik világból ekkor már kiábrándult, de még mindig kommunistának tekintette magát. Harminchét éves korában egyetemi tanulmányok nélkül, könyveket olvasva mélyült el az alkalmazott matematika új ágának, az operációkutatásnak a tanulmányozásában. 1966-ban családjával együtt kivándorolt, 1967-ben az Egyesült Államokba került, ahol Pittsburghban a Carnegie Mellon University, Tepper School of Business tanára lett. Az ún. additív algoritmus, amelyet még külföldre való távozása előtt közölt, meghozta számára a sikert. Ennek is köszönhette, hogy együtt dolgozhatott a lineáris programozás atyjával, George Dantziggal. A diszjunktív programozás megalapítója. 1967-ben Brüsszelben doktorált közgazdaságtanból, majd 1968-ban Párizsban matematikából. 2004-től az MTA külső tagja.

Munkássága

[szerkesztés]

Kutatási területei: matematikai programozás (azon belül egész értékű programozás), kombinatorikus optimalizálás, gráf- és hálózatelmélet.

Könyvei

[szerkesztés]
  • Integer Programming and Combinatorial Optimization: 4th International IPCO Conference, Copenhagen, Denmark, May 29-31, 1995 Proceedings (Ed. Egon Balas, Jens Clausen)
  • 50 Years of Integer Programming 1958–2008, Part 1, 283-340 Disjunctive Programming, Springer, 2010.
  • Will to freedom: A Perilous Journey through Fascism and Communism, Syracuse University Press, 2000 (megjelent magyarul, franciául, németül is)

Cikkei (válogatás)

[szerkesztés]
  • E. Balas, A. Saxena: Optimizing Over the Split Closure, Mathematical Programming 113, 2 (2008), 219–240.
  • E. Balas, M. Perregaard: A Precise Correspondence Between Lift-and-Project Cuts, Simple Disjunctive Cuts, and Mixed Integer Gomory Cuts for 0-1 Programming, Mathematical Programming B (94), 2003; 221–245.
  • E. Balas, S. Ceria, G. Cornuéjols: Mixed 0-1 Programming by Lift-and-Project in a Branch-and-Cut Framework, Management Science 42, 1996; 1229–1246.
  • E. Balas: The Prize Collecting Traveling Salesman Problem: II Polyhedad Results, Networks 25, 1995; 199–216.
  • E. Balas, S. Ceria, G. Cornuéjols: A Lift-and-Project Cutting Plane Algorithm for Mixed 0-1 Programs, Mathematical Programming 58, 1993; 295–324.
  • E. Balas: The Prize Collecting Traveling Salesman Problem I, Networks 19, 1989; 621–636.
  • E. Balas, J. Adams, D. Zawack: The Shifting Bottleneck Procedure for Job Shop Scheduling, Management Science 34, 1988; 391–401.
  • E. Balas, V. Chivatal, J. Nesetril: On The Maximum-Weight Clique Problem, Mathematics of Operations Research 12, 1987; 522–536.
  • E. Balas: Disjunctive Programming, Annals of Discrete Mathematics 5, 1979; 3–51.
  • E. Balas: An Additive Algorithm for Linear Programming in Zero-One Variables, Operations Research 13 (4), 1965; 517–546.

Emlékezete

[szerkesztés]

A Magyar Operációkutatási Társaság 2023-ban Balas Egon-díjat alapított a fiatal kutatók kiemelkedő operációkutatási eredményeinek elismerésére.[3]

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Balas, Egon: A szabadság vonzásában. Veszélyes utazás fasizmuson és kommunizmuson át, Ford. Kertész Balázs Montanus és Láng Zsuzsa Angéla. Önéletrajz 1922–1966. Vince Kiadó, Budapest, 2002.
  • A szabadság vonzásában - Interjú Balas Egonnal

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Budapesten 2014-ben

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balas_Egon&oldid=27512560”