Berching

	Berching
	; Berching címere
	; Berching címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Felső-Pfalz
Járás	Neumarkt in der Oberpfalz
Rang	város
Polgármester	Ludwig Eisenreich CSU
Irányítószám	92334
Körzethívószám	08462
Rendszám	NM
	Népesség
Teljes népesség	9063 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	69,09 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	385 m
Terület	131,18 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 49° 06′ 23″, k. h. 11° 26′ 22″49.106389°N 11.439444°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 23″, k. h. 11° 26′ 22″49.106389°N 11.439444°E
	Berching Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Neumarkt in der Oberpfalz térképén
	Berching weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Berching témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Berching város Németországban, Bajorországban. Lakosainak száma 9063 fő (2023. december 31.).^[1]

Fekvése

Neumarkt in der Oberpfalztól délre fekvő település.

Közigazgatás

Berchingnek 46 része letezik:

Altmannsberg (falu)
Berching (Hauptort)
Biermühle (tanya)
Breitenfurt(tanya)
Butzenberg (Anstalt)
Dietersberg (kis falu)
Eglasmühle (falu)
Eismannsberg (kis falu)
Erasbach (templomos falu)
Ernersfalu (templomos falu)
Fribertshofen (templomos falu)
Grubach (kis falu)
Grubmühle (tanya)
Gsöllnhof (tanya)
Hagenberg (tanya)
Hennenberg (templomos falu)
Hermannsberg (falu)
Holnstein (templomos falu)
Jettingsfalu (falu)
Matzenhof (kis falu)
Neuhaus (kis falu)
Oening (templomos falu)
Plankstetten (templomos falu)
Pollanten (templomos falu)
Raitenbuch (templomos falu)
Rappersfalu (falu)
Ritzermühle (tanya)
Roßthal (kis falu)
Rübling (falu)
Rudertshofen (templomos falu)
Schweigersfalu (falu)
Simbach (templomos falu)
Sollngriesbach (templomos falu)
Staudenhof (tanya)
Staufersbuch (templomos falu)
Stierbaum (falu)
Thann (templomos falu)
Thannbrunn (kis falu)
Wackersberg (falu)
Wallnsfalu (templomos falu)
Wattenberg (kis falu)
Wegscheid (tanya)
Weidenwang (templomos falu)
Winterzhofen (falu)
Wirbertshofen (falu)
Wolfersthal (kis falu)

Népesség

A népesség alakulása 1875 és 2023 között

Lakosok száma	1467	2820	5910	7475	8479	8446	8541	8567	8957	9063
	1875	1950	1975	1987	2012	2014	2016	2017	2021	2023

Adatok: Wikidata

Története

A település legrégebbi nyomai az újkőkorig érnek vissza (Kr. e. 5000), a hallstatti kultúra és La Tène-kultúra nyomait éppúgy megtalálni, mint egy késő kelta település maradványait, valamint egy egykori germán temetőt Kr. u. 2. századból.

Első említése mint „Pirihinga“ III. Károly római császár oklevelében található 883-ból. A név 6-8. századi bajor letelepülőkre enged következtetni. A település még 912 előtt az eichstätti püspökök kezére került, az ő uralkodásuk alatt fejlődött Berching hamarosan jelentős hivatali központtá. 1296-ban említik 'Berchinget először mint oppidum (megerősített település) és csak néhány évtizeddel később (1314) már mint civitas (város). Wilhelm von Reichenau (1464–1496) püspök idején újították fel a védműveit és építették ki a városfalat kiegészítve 13 toronnyal és négy kapuval, amelyek akkori formájában máig fennmaradtak. Már 1245 előtt megkapta a piactartási jogot. Két nagy templom, számos tekintélyes polgári ház tanúskodik a város gazdagságáról. Név szerint a Rettenkofer és a Rumpf családok, akik a borkereskedelemben gazdagodtak meg és akik a 17. és 18. században városuk nagyvonalú mecénásainak bizonyultak.

Majdnem 900 évig voltak az eichstätti püspökök a város urai, de 1802-03 napóleoni háborúkat követő szekularizáció véget vetett uralmuknak. A város ez után rövid ideig a Salzburgi Választófejedelemséghez tartozott, majd 1806-ban Bajorországhoz került. A bajor államapparátus átvette a közigazgatást, és ezzel Berching elvesztette eddigi pozícióját. Csak többéves kitartó utánajárással tudott a városi tanács 1822-ben végre újra állandó jószágpiacot tartani, majd 1842-től gabonapiacot. A Lajos–Duna–Majna-csatorna megépülése 1846-ban, majd a helyi érdekeltségű Neumarkt–Berching–Beilngries vasútvonal 1888-ban (megszűnt 1987-ben) hozzásegítették ugyan a várost a fejlődéshez, de a hivatalok illetve bármiféle központi szervezetek teljes hiánya hosszú távon pangáshoz vezetett. 1902–03-ban épült egy alapítványi kórház.

Az 1970-es években 19 község olvadt be Berchingbe az 1971-80-as bajorországi közigazgatási reform során. Az utóbbi évtizedekben felújították a belvárost, épült egy öregek otthona (Assisi Szent Ferenc), az egykori ferences kolostort átépítették ifjúsági központtá (Pettenkofer-Haus), felújították a városházát, felépült az Europahalle, kibővítették a város belterületét és létrehoztak egy ipari parkot Erasbach városrészben. Az utóbbi évtizedben épült egy uszoda (Berle) valamint egy geriátriai rehabilitációs Klinika (Helios) valamint egy szakközépiskola (Realschule Berching).

Nevezetességek

Városkapuk - Aki be szeretne jutni a városba, át kell haladnia a négy városkapu valamelyikén, mert a városfal sértetlenül túlélte az évszázadokat, még a tölgyfakapuk is megvannak.
Városháza (Rathaus)

Itt születtek, itt éltek

Matthias Apiarius, (1495/1500–1554) - könyvnyomtató, kiadó és zeneszerző
Christoph Willibald Gluck (1714–1787) - zeneszerző
J. G. Pettenkofer, Borkereskedő Berching - a kapucinus kolostor alapítója (1722)
Josef Schoyerer (1844-1923), tájképfestő
Franz-Xaver Lindl (1877-1970), festő
Johann Balthasar Liesch a Hornau (1592-1661), segédpüspök Breslauban és Wroclaw apostoli adminisztrátora
Martin Grabmann (1875–1949), teológus, filozófus és történész.
Heinz Schauwecker (1894-1977), Freeman, orvos, író
Hans Georg Huber (1942-2014), vállalkozó
Herbert Heinzelmann (* 1947), frank publicista, újságíró és a média oktató