Berde Áron
| Berde Áron | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1819. március 8. Laborfalva |
| Elhunyt | 1892. június 25. (73 évesen) Kolozsvár |
| Sírhely | Házsongárdi temető |
| Ismeretes mint |
|
| Pályafutása | |
| Szakterület | jog, közgazdaságtan |
| Munkahelyek | |
| Kolozsvári M. Kir. Ferenc József TE | nyilvános rendes tanár, dékán, rektor |
| Jelentős munkái | az első magyar meteorológiai és klimatológiai szakkönyv |
| Akadémiai tagság | MTA l. tag (1858) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Berde Áron témájú médiaállományokat. | |
Laborfalvi Berde Áron (Laborfalva, 1819. március 8. – Kolozsvár, 1892. június 25.) magyar jogász, közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az első magyar meteorológiai és klimatológiai szakkönyv szerzője, a Kolozsvári Tudományegyetem első rektora.
Életpályája
[szerkesztés]A székely laborfalvi Berde család sarja. Az algimnáziumot 1827-től Székelykeresztúron, a felsőbb osztályokat 1837-től a kolozsvári unitárius főiskolában végezte. 1841 augusztusában a kolozsvári unitárius kollégiumhoz választották meg tanárnak. További tanulmányok folytatása céljából 1842-ben Berlinbe ment, hol két évig maradt és a természettudományokat tanulmányozta. A szünidőt tanulmányi utazásokra használta; fölkereste a híresebb egyetemeket, Giessenben a vegytani elemzés érdekében egy hónapot töltött; majd Franciaország és Svájc egy részét utazta be. Hazatérte után 1844. október elején foglalta el a tanári székét, ott 1863-ig a természettudományok oktatásával foglalkozott. Ekkor szervezték meg a kolozsvári jogakadémiát, ahol tanszéket kapott mint a nemzetgazdaság és politika rendes tanára; utóbb a statisztika, pénzügytan, az osztrák birodalomhoz tartozó országok történelme jutottak neki rendkívüli tantárgyakul. A kolozsvári egyetem létrehozásakor nevezték ki nyilványos rendes tanárrá a nemzetgazdaság- és pénzügytan tanszékre; 1872–73-ben az egyetem első rektora, 1883–84-ben pedig a jog- és államtudományi kar dékánja volt. 1890 őszén nyugalomba vonult. A Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 15-én választotta levelező tagjai sorába.
Híres mondása, amely a rektori székfoglalójában hangzott el: „Önök tudják, hogy az egyetemet nem a néma falak, hanem a tanárok szellemi ereje alapítja meg hírnevében, áldásos működésben.”[1]
Munkássága
[szerkesztés]Szerkesztette a Természetbarátot 1846. júl. 2-tól Takács Jánossal, majd 1847. szeptember 23-ától 1848. június 29-éig egymaga, Ipar és Természetbarát címmel 1848. július 2-ától november 9-éig; a Hetilap gazd. és keresk. lapot 1852. október 2-ától 1855. március 31-éig; a Kolozsvári Közlöny politikai hírlapot 1856. októbertől 1859. december 29-éig.
Első versei a kolozsvári Reményben (1839.) jelentek meg. Polémiája Vida Károllyal a Pesti Napló, 1856. 355. számában található. Természettudományi cikkei a Mezei Naptár (1859), az Akadémiai Értesítő (1860) és az általa szerkesztett lapok hasábjain láttak napvilágot. Egyháztörténeti dolgozatai a Keresztény Magvetőben (1888) jelentek meg.
Művei
[szerkesztés]- Légtüneménytan s a két Magyarhon égalji viszonyai. Kolozsvár. 1847.
- A kémia iskolája. Stöckhard után ford. Kolozsvár, 1848.
- Mit tegyen az erdélyi gazda, hogy jólétre jusson. Kolozsvár, 1859.
- A levegői nyirkosság némely égalji befolyása (1860)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tonk Sándor: Erdély magyar egyeteme, in: 125 éves a kolozsvári egyetem, szerk. Cseke Péter, Hauer Melinda, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- A Pallas nagy lexikona
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 187. o.
- Bartha Lajos–Csíky Gábor: B. Á. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 175–176. o. ISBN 963-85433-5-3
További információk
[szerkesztés]- Sírja a Házsongárdi temetőben
- Boros György: dr. Berde Áron. Unitárius Közlöny, 1892.
- Márki Sándor: A kolozsvári Ferencz József tudományegyetem története, 1896.
- dr. Csiky Gábor: Emlékezés Berde Áronra és Mózsára. Unitárius Élet, 1969.
- Makkai László: A kolozsvári Ferenc József tudományegyetem története 1872–1918-ig, 1987.
- Gaal György: Berde Áron, Erdély első közgazdász professzora. (Az Erdélyi magyar gondolkodás múltjából című kötetben.) Romániai Magyar Közgazdász Társaság, 2001.
- Hamza Gábor: Emlékezés Berde Áronra (1819-1892), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjára. http://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-106146