Bistrica (Banja Luka)
| Bistrica | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Banja Luka |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1386 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 47,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 29,06 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bistrica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bistrica (szerbül: Бистрица), falu Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 11, közúton 13 km-re északnyugatra, 250-430 méteres magasságban, a Banja Luka - Bronzani Majdan főút mentén fekszik. Attól a medencétől nyugatra található, amelyben Banja Luka városa fekszik. Területe átmenetet képez a völgyből a dombvidékre. Ez egy változatos domborzatú terület, 150-600 m magas, enyhe dombokkal. A falu a Bistrica völgye mentén mintegy 6 km hosszúságban húzódik, és Gornja és Donja Bistricára oszlik. Bistrica a következő településekből áll: Marjanci, Jankovići, Buzadžići, Jovanići, Savići, Čegari, Popovići, Savanovići, Lolići, Lolića Dolina, Muchalovići, Pavlići, Stanivukovići, Polići, Talići, Telići, Blagojevići, Stanivukovići Veliki, Granolići, Sikire, Stjepanovići, Gidumovići, Brdo Jankovića, Bojanići, Lovrići, Janjetovići, Kremenovići-Radići, Banjci, Jovanići, Granolići-Ćošići, Donji Jankovići, Jankovići Klupe, Lolići-Perići, Kalabe, Kremenovići-Lolići, Kremenovići-Balići és Đurići. Keleten, Banja Luka felé Saračica településsel határos, és ez a határ a Bukovac-forrás közelében keresztezi a Banja Luka - Bronzani Majdan regionális utat. Nyugaton és délnyugaton Bistrica határos a Borkovići helyi közösséggel, délen pedig Goleši faluval. Jošikovo Voda falucskában, Donja Bistricán nyolc évfolyamos iskola, több üzlet, vendéglő és kézműves üzlet működik. A közeli Lolići faluban, ahol nagyobb az épületsűrűség, három fűrészmalom és egy strandmedence található.
A Bistrica helynév (földrajzi név) nagyon elterjedt a szlávok körében, így szinte minden szláv országban megtalálható. Maga a név a folyókhoz, vagy általában a vízfolyásokhoz kapcsolódik. Ez ez esetben is így van, mivel a területén átfolyik a Bistrica-patak.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1651 | 1363 |
| Bosnyák | 6 | 2 |
| Horvát | 3 | 7 |
| Jugoszláv | 32 | 5 |
| Egyéb | 11 | 9 |
| Összesen | 1703 | 1386 |
Története
[szerkesztés]Bistrica nevének első említése 1287-ből származik, amikor Prijezda bosnyák bán oklevelében „Byztricha” néven említi a zemljaniki plébánia határterületeként. A faluba a középkor óta folyamatos a betelepülés. A mai szerb lakosság Montenegróból és Hercegovinából származik.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz és Banja Luka községhez tartozó településnek 72 háztartása és 835 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 136 háztartást és 1316 ortodox szerb lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek összesen 146 háztartása és 1284 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. 1991-ben 976 lakosa volt, akiknek 97%-a szerb volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. 1971 óta folyamatos az elnéptelenedés, melynek következtében a lakosság száma 1971 óta a felére csökkent.
Gazdaság
[szerkesztés]Az aktív lakosság nagy része mezőgazdasággal foglalkozik.[4]
Oktatás
[szerkesztés]A településen található a „Miroslav Antić” Általános Iskola. Története 1932-ig nyúlik vissza, amikor a „Kraljice Marije” Általános Iskola nevet kapta. Az iskola 1941-ig működött, a háború alatt az épület jelentősen megrongálódott. Rehabilitációja 1948-ban kezdődött, az átalakított létesítmény 1949-ben kezdte meg működését. 1958 decemberében a falu lakói elhatározták, hogy új iskolaépületet építenek. A Banjalukát 1969-ben sújtó földrengés megrongálta az iskola épületét, de nem olyan mértékben, hogy ne tudták volna megtartani az órákat. Az épület helyreállítása 1974 áprilisában kezdődött. A munkálatok során a Banja Luka - Bronzani Majdan úttal párhuzamos részen összesen nyolc tanteremmel bővült az iskola, míg a nyugati részen tornaterem épült. Az 1975/1976-os tanévtől a felújított és kibővített iskolaépületben zajlanak a foglalkozások. Az iskola a mai nevén 1992 óta működik
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt ortodox plébániatemplom 1912-ben épült és a mai napig fennmaradt.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Banja Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
- ↑ a b c Српскa енциклопедијa (2011) - Бистрица
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 148. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Бистрица (Бања Лука) című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]