Geoff Emerick

Geoff Emerick
Született	1945. december 5. Crouch End
Elhunyt	2018. október 2. (72 évesen) Los Angeles
Állampolgársága	brit
Foglalkozása	hangmérnök zenei rendező
Kitüntetései	Technical Grammy Award
Halál oka	szívinfarktus
Sírhelye	Westwood Village Memorial Park temető
Facebook IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Geoff Emerick témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Geoffrey Emerick (London, 1945. december 5. – Los Angeles, Kalifornia, 2018. október 2.) négyszeres Grammy-díjas angol hangmérnök. Legismertebb munkái a The Beatles nevéhez fűződnek, hangmérnökként együtt dolgozott az együttessel a Revolver (album), a Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band, a The Beatles (album) és az Abbey Road c. albumukon.

A kezdet az EMI-nál

Emerick 15 évesen kezdett dolgozni mérnök-asszisztensként az EMI-nél. Egy másik mérnök-asszisztens, Richard Langham felügyelete alá rendelték, hogy beleszokjon a munkába. Emerick második munkanapján Langhamot Norman Smith hangmérnök segédjévé nevezték ki, aki aznap este a Beatles első stúdiófelvételén dolgozott. Bár új dolgozóként Emerick még nem kapott túlóradíjat, olyan szerencsés volt, hogy tanúja lehetett a végleges formációban először lemezfelvételt készítő Beatles munkájának, amint az új dobossal, Ringo Starral felvették a Love Me Do-t, az első nagy slágerüket. Emerick asszisztensként számos korai Beatles lemezfelvételnél dolgozott, de más művészek lemezeinél is közreműködött, pl. Judy Garland stúdiómunkáinál, vagy a The Hollies próbajátékánál.

A szakmai ranglétrán emelkedve 1966-ban már Emerick mérnöki vezetésével került sor Manfred Mann listavezetővé vált sikerének, a Pretty Flamingo-nak a felvételére. Ezután már az EMI-nél is hangmérnökként dolgozott. George Martin javaslatára átvette Norman Smith feladatait, amikor az Martin helyett producer lett. Emerick első munkája a Beatlessel hangmérnökként a Revolver c. album volt, azon belül is a Tomorrow Never Knows. Emerick újítása volt, hogy John Lennon vokálját Leslie hangszórón keresztül vegyék fel, így ezzel a John által kívánt éteri hangzást kapták. 1967-ben Emerick vette fel a Being for the Benefit of Mr. Kite! c. dalt, amely az egyik legjobban hangszerelt a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band dalai között.

Emerick 1968. július 16-án otthagyta a Beatlest, mert elege lett a közös munkát akadályozó feszültségekből és vitákból. Az Abbey Road felvételére később visszatért dolgozni. A Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band és az Abbey Road felvételeinél végzett hangmérnöki munkájáért Grammy-díjat kapott.

A White Album felvételeitől való távolmaradása ellenére jó kapcsolatban maradt a Beatlessel, különösen Paul McCartney-vel, akinek a hívására kilépett az EMI-től, és 1969-től az Apple Corps-nál dolgozott tovább. A hangmérnöki feladatain túl az Apple lemezstúdió szervezeti felügyeletét is ellátta.

A Beatles után

A Beatles feloszlása utáni munkájának egyik kiemelkedő része a Paul McCartney-val közös lemezfelvételek, közte a London Town, a Flaming Pie és a Band on the Run. Utóbbi újabb Grammy-díjat eredményezett Emerick számára. Számtalan zenei nagyság lemezén dolgozott: Elvis Costello, Badfinger, Art Garfunkel, America, Gino Vannelli, Supertramp, a Cheap Trick, Nazareth, Chris Bell, Split Enz, Nick Heyward, Big Country, Gentle Giant, Mahavishnu Orchestra, Ultravox, Matthew Fisher, Jeff Beck és mások.

2003-ban már a 4. Grammy-díját vehette át, ezúttal új, a technikai kategóriában (Technical Grammy Award).

2006-ban jelent meg emlékirata Here, There, and Everywhere: My Life Recording the Music of The Beatles címmel, melynek társszerzője a veterán zenei újságíró, Howard Massey volt.