Dóra jelenti (film)

Dóra jelenti
1978-as magyar film
Gálvölgyi János és Nagy Gábor német tisztek szerepében
Rendező	Bán Róbert
Alapmű	Radó Sándor: Dóra jelenti (emlékirat)
Műfaj	játékfilm, kémfilm, háborús film
Forgatókönyvíró	Zimre Péter, Kertész Ákos (dialógusok)
Dramaturg	Katona Ferenc
Főszerepben	Bodrogi Gyula
Hang	monó
Zene	Petrovics Emil
Operatőr	Herczenik Miklós
Vágó	Kerényi Gabi
Hangmérnök	Kovács György
Jelmeztervező	Kemenes Fanni
Díszlettervező	Romvári József
Gyártásvezető	Rózsási György
Gyártás
Gyártó	Mafilm Budapest Filmstúdió
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Játékidő	95 perc (35mm-es, 2706 méter)
Képarány	1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó	MOKÉP (mozi)
Bemutató	1978. augusztus 17.
Korhatár	12 év (Magyarország)
További információk
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

A Dóra jelenti Bán Róbert 1978-ban bemutatott magyar kémfilmje Radó Sándor 1971-ben azonos címmel megjelent emlékiratai alapján. A filmben a szovjet katonai hirszerzés (GRU) svájci rezidensének, Radó Sándor geográfus életének legmozgalmasabb és legérdekesebb, körülbelül 1942 nyarától 1944 végéig terjedő szakaszát dolgozták fel.

Szereplők

• Radó Sándor (az epilógusban személyesen)
• Radó Sándor – Bodrogi Gyula
• Lene, Radó felesége – Ronyecz Mária
• Sissy – Váradi Hédi
• Rosa – Bánfalvy Ágnes
• Stemmer felügyelő – Márkus László
• Jim – Dunai Tamás
• Daniel, Radó orvos barátja – Szoboszlai Sándor
• Masson – Benkő Gyula
• Német tiszt – Gálvölgyi János
• Léman – Kanalas László
• Újságíró – Máriáss József
• Hartmann – Németh Sándor
• Schellenberg – Szacsvay László
• Léman felesége, Maud – Szekeres Ilona
• Hans Peters – Trokán Péter
• Yves Rameau – Szilágyi Tibor
• Halápy, konzul – Balázs Péter
• Radó szállásadónője – Balogh Emese
• Paul, Sissy élettársa – Bozóky István
• Jim barátnője – Tarján Györgyi
• Svájci nyomozó – Izsóf Vilmos
• A svájci konzulátus tagja – Ujlaky László
• Gestapós – Vogt Károly
• Sofőr – Maróti Gábor
• Rendőrtiszt – Végvári Tamás
• Herbert Katz – Mezey Lajos
• Svájci rendőrségi távírász – Baranyi László
• Fries hadnagy – Katona János
• Német hadnagy – Nagy Gábor
• Coretti mama – Carla Bernasconi

További szereplők: Cserényi Béla, Füzessy Ottó, Györffy László, Mihály Pál, Jantsek Rudolf, Vándor József, Michele Favey, Tomanek Gábor, Szerencsi Hugó

A történet

Radó Sándor Párizsban élő, nemzetközileg elismert földrajztudóst, térképészt a szovjet hírszerzés mint régi kommunistát egy moszkvai útján szervezte be. Radó családjával 1936-ban Svájcba költözött, és megalapította a Geopress nevű térképügynökséget, amely különféle svájci és nemzetközi kiadványok, újságok számára készített megbízható térképvázlatokat, térképeket, mellékleteket. A jól menő vállalkozás fedőcégként működött a hírszerző hálózat kiépítéséhez. Egyre több és egyre komolyabb beosztású német informátoroktól érkeztek egyre érdekesebb információk. A legfontosabb németországi források „Lucy”, „Werther” és „Olga”, de vannak jelentős francia és olasz kapcsolataik is. Radó csoportjának egyik összekötője Esther Bösendorfer, azaz „Sissy”. A sztálingrádi vereségük nyomán megfordult háborús erőviszonyok azonban aktivizálja a német elhárítást. Már 1942 nyarától sokasodni kezdenek az intő jelek, hogy a svájci kémelhárítás kezdi szorosabbra fonni a hurkot a szervezet körül. Először azt hiszik, hogy csak egy svájci katonatiszt kicsinyes bosszújáról van szó, akit Radó egy újságcikkben kijavított és ezért megsértődött. Nem tudják, hogy a nácik figyeltek fel a csoport tevékenységére, és Walter Schellenberg SS tábornokot, a náci hírszerzés főnökét hivatalosan Svájcba küldték, hogy bírja rá az ottani hatóságokat a kémszervezet elleni kemény fellépésre. Schellenberg burkoltan Svájc náci megszállásával fenyegetőzik, aminek ugyan már csak a hadi helyzetre tekintettel sem sok esélye van, mégis cselekvésre készteti a kormányt és a hatóságokat. A svájci elhárítás különféle trükköket vet be a csoport feltérképezésére, bizonyítékok beszerzésére, a csoport tagjainak, rádiósainak tettenérésére. Radó szervezetének különösen fontos adatokat sikerül szerezni a németek kurszki előkészületeiről. Közben a Gestapónak is sikerül a csoport egyik rádiósának, Antonella Baldinak („Rosa”) a közelébe férkőznie. Hans Peters Gestapo-ügynök Németországból szökött szocialistának adja ki magát. Miután a náciknak Peters információival sikerül megfejteniük Baldi adásait, és rájönnek, milyen fontos posztokon lehetnek a szovjetek informátorai a náci vezetésben, a német szervek között a szándékok mentén kiéleződnek az ellentétek. A Gestapo leginkább a németországi forrásokat akarja leleplezni, az Abwehr elsősorban az információáramlást akarja mielőbb megszakítani, az SD Svájcból kiindulva az egész szervezetet akarja feltérképezni, majd felgöngyölíteni. Ez némileg megkönnyíti Radóék helyzetét. Azonban a rendőrség Lémanékat (Emil és Olga Léman, azaz „Edward” és „Maud”) is tetten éri adás közben, és már csak Allan Stone („Jim”) adója működik. Viszont Jim adásainak rejtjelkönyvét a németek nem tudták megszerezni. Miután Antonella Baldi beismerő vallomást tesz, Radónak és feleségének illegalitásba kell vonulnia, és miután Jimet is letartóztatják, a francia partizánok segítségével illegálisan elhagyják Svájcot. A Vörös Hadsereg ekkor azonban már a náci birodalom határában folytatja a harcot Berlin felé törve.

Érdekességek

• Bár többször elhangzik, hogy Radó szervezete jóval nagyobb, mint amit a film bemutat, a nézőben mégis az a benyomás alakul ki, hogy ez egy kis csoport. A valóságban a szakirodalom Radó szervezetéből minimum 60 személyt azonosított, de valószínűleg ennél is jóval nagyobb volt.
• Walter Schellenberget nyilván A tavasz tizenhét pillanata hatására Brigadeführerként emlegetik. Ő ekkor valójában még csak dandártábornok (SS-Oberführer), és csak 1944 június 21-ével léptetik elő SS-vezérőrnaggyá.

További információk

• Dóra jelenti a PORT.hu-n (magyarul)
• Dóra jelenti az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Dóra jelenti a Box Office Mojón (angolul)