Dikén-diklorid
Dikén-diklorid | |||
A dikén-diklorid molekula szerkezete és méretei | |||
A dikén-diklorid modellje |
|||
IUPAC-név | dikén-diklorid | ||
Más nevek | kén-klorid, kén(I)-klorid, kén-klorür | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 10025-67-9 | ||
RTECS szám | WS4300000 | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | S2Cl2 | ||
Moláris tömeg | 135,04 g/mol | ||
Megjelenés | sárga-narancssárga folyadék[1] | ||
Sűrűség | 1,69 g/cm³ (20 °C), folyadék[1] | ||
Olvadáspont | –80 °C[1] | ||
Forráspont | 138 °C[1] | ||
Oldhatóság (vízben) | víz hatására bomlik | ||
Törésmutató (nD) | 1,658 | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Mérgező (T) Maró (C) Veszélyes a környezetre (N)[1] | ||
NFPA 704 | |||
R mondatok | R14, R20, R25, R29, R35, R50[1] | ||
S mondatok | (S1/2), S26, S36/37/39, S45, S61[1] | ||
Lobbanáspont | 118 °C[1] | ||
Öngyulladási hőmérséklet | 385 °C[1] | ||
LD50 | 132 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
Rokon vegyületek | |||
Rokon vegyületek | SCl2 SO2Cl2 SF4 | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A dikén-diklorid (vagy más néven kén-klorür) a kén és a klór egymással alkotott molekulavegyülete. Képlete S2Cl2. Közönséges körülmények között sárgásbarna színű, olajszerű folyadék. Szaga fojtó, könnyezésre ingerlő hatású. Levegőn füstölög. Víz hatására hidrolizál. Jól oldódik apoláris oldószerekben (például alkoholban dietil-éterben, szénkénegben, benzolban). Izgatja a légutakat. Mérgező hatású, akár halált is okozhat.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]A dikén-diklorid a ként nagyon jól oldja, a telített oldat kéntartalma 65%. Az oldáskor dikloro-szulfánok képződnek, ezek általános képlete SnCl2. Ezekben a vegyületekben nagyon sok kénatom kapcsolódik láncszerűen egymáshoz, az összekapcsolódó kénatomok száma a 100-at is megközelítheti. A kaucsuk hideg vulkanizálására alkalmazzák őket.
Víz vagy nedvesség hatására hidrolizál, mint általában a nemfémek halogenidjei. A vegyület füstölgését a hidrolízis során fejlődő hidrogén-klorid okozza. A folyamat során először kén-hidrogén és kén-dioxid képződik, ezek egymással reakcióba lépnek és kolloid kén válik ki.
Így a nettó reakcióegyenlet:
Erős klórozószer, megtámadja a fémeket, kloridokat és szulfidokat képez velük.
Előállítása
[szerkesztés]Dikén-diklorid előállításakor klórgázt vezetnek kén olvadékába. A képződő terméket desztillálják.
Felhasználása
[szerkesztés]A kén dikén-dikloridban való oldósakor képződő dikloro-szulfánokat a kaucsuk vulkanizálásakor alkalmazzák. Korábban felhasználták harci gázok gyártására. Alkalmazzák rovarirtószerek előállításakor. A laboratóriumokban vegyszerként használják elemzésekhez.
Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.