Ugrás a tartalomhoz

Eszperantó Világkongresszus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az UK-nak eddig otthont adó országok, 1905–2012

Az Eszperantó Világkongresszus (eszperantóul: Universala Kongreso de Esperanto, röviden UKo) a legnagyobb hagyományokkal rendelkező nemzetközi eszperantó találkozó, amelynek története több mint száz évre nyúlik vissza. A kongresszust 1905 óta a világháborúk kivételével minden évben megrendezték. Az 1920-as évek óta az Eszperantó Világszövetség rendezi.

E rendezvényeken átlagosan mintegy 2000-en vesznek részt (a II. világháború után a létszám helyszíntől függően 800 és 6000 között változott). Átlagosan kb. 60 ország képviselteti magát. Általában július utolsó hetében vagy augusztus első hetében kerül rá sor, szombattól szombatig (azaz összesen 8 napig).

1980-ig Európában és az Egyesült Államokban tartották a gyűlést, kivéve 1965-öt, amikor Japán volt a helyszíne. 1980 után Brazília, Kanada, Chile, Kuba, Dél-Korea, Ausztrália és Izrael adott még helyet a rendezvénynek. 2012-re Vietnamot jelölték ki vendéglátó országnak, 2014-re pedig Chilét. – Magyarország (azon belül Budapest) eddig három ízben szervezte meg a kongresszust: 1929-ben, 1966-ban és 1983-ban: az utóbbi a harmadik legnagyobb létszámú volt a rendezvény történetében (az 1987-es varsói és az 1923-as nürnbergi után), közel 5000 résztvevővel.

Ifjúsági megfelelője a Nemzetközi Ifjúsági Kongresszus (Internacia Junulara Kongreso, röviden IJK), amelyet 1938 óta rendeznek meg.

Sor-
szám
Év Város Ország Résztvevők száma
0 0 x x 0
106. 2021 Belfast Egyesült Királyság
105. 2020 Montreál Kanada
104. 2019 Lahti Finnország 917
103. 2018 Lisszabon Portugália 1567
102. 2017 Szöul Dél-Korea 1173
101. 2016 Nyitra Szlovákia 1252
100. 2015 Lille Franciaország 2695[1]
99. 2014 Buenos Aires Argentína 659[2]
98. 2013 Reykjavík Izland 1034[3]
97. 2012 Hanoi Vietnám 848[4]
96. 2011 Koppenhága Dánia 1458[5]
95. 2010 Havanna Kuba 1002[6]
94. 2009 Białystok Lengyelország 1860
93. 2008 Rotterdam Hollandia 1845
92. 2007 Jokohama Japán 1901
91. 2006 Firenze Olaszország 2209
90. 2005 Vilnius Litvánia 2235
89. 2004 Peking Kína 2031
88. 2003 Göteborg Svédország 1791
87. 2002 Fortaleza Brazília 1484
86. 2001 Zágráb Horvátország 1691
85. 2000 Tel-Aviv Izrael 1212
84. 1999 Berlin Németország 2712
83. 1998 Montpellier Franciaország 3133
82. 1997 Adelaide Ausztrália 1224
81. 1996 Prága Csehország 2972
80. 1995 Tampere Finnország 2443
79. 1994 Szöul Dél-Korea 1776
78. 1993 Valencia Spanyolország 1863
77. 1992 Bécs Ausztria 3033
76. 1991 Bergen Norvégia 2400
75. 1990 Havanna Kuba 1617
74. 1989 Brighton Egyesült Királyság 2280
73. 1988 Rotterdam Hollandia 2321
72. 1987 Varsó Lengyelország 5946
71. 1986 Peking Kína 2482
70. 1985 Augsburg NSZK 2311
69. 1984 Vancouver Kanada 802
68. 1983 Budapest Magyarország 4834
67. 1982 Antwerpen Belgium 1899
66. 1981 Brazíliaváros Brazília 1749
65. 1980 Stockholm Svédország 1807
64. 1979 Luzern Svájc 1630
63. 1978 Várna Bulgária 4414
62. 1977 Reykjavík Izland 1199
61. 1976 Athén Görögország 1266
60. 1975 Koppenhága Dánia 1227
59. 1974 Hamburg NSZK 1651
58. 1973 Belgrád Jugoszlávia 1638
57. 1972 Portland USA 923
56. 1971 London Egyesült Királyság 2071
55. 1970 Bécs Ausztria 1987
54. 1969 Helsinki Finnország 1857
53. 1968 Madrid Spanyolország 1769
52. 1967 Rotterdam Hollandia 1265
51. 1966 Budapest Magyarország 3975
50. 1965 Tokió Japán 1710
49. 1964 Hága Hollandia 2512
48. 1963 Szófia Bulgária 3472
47. 1962 Koppenhága Dánia 1550
46. 1961 Harrogate Egyesült Királyság 1646
45. 1960 Brüsszel Belgium 1930
44. 1959 Varsó Lengyelország 3256
43. 1958 Mainz NSZK 2021
42. 1957 Marseille Franciaország 1468
41. 1956 Koppenhága Dánia 2200
40. 1955 Bologna Olaszország 1687
39. 1954 Haarlem Hollandia 2353
38. 1953 Zágráb Jugoszlávia 1760
37. 1952 Oslo Norvégia 1614
36. 1951 München NSZK 2040
35. 1950 Párizs Franciaország 2325
34. 1949 Bournemouth Egyesült Királyság 1534
33. 1948 Malmö Svédország 1761
32. 1947 Bern Svájc 1370
II. világháború
31. 1939 Bern Svájc 765
30. 1938 London Egyesült Királyság 1602
29. 1937 Varsó Lengyelország 1120
28. 1936 Bécs Ausztria 854
27. 1935 Róma Olaszország 1442
26. 1934 Stockholm Svédország 2042
25. 1933 Köln Németország 950
24. 1932 Párizs Franciaország 1650
23. 1931 Krakkó Lengyelország 900
22. 1930 Oxford Egyesült Királyság 1211
21. 1929 Budapest Magyarország 1200
20. 1928 Antwerpen Belgium 1494
19. 1927 Gdańsk Danzig Szabad Város 905
18. 1926 Edinburgh Egyesült Királyság 960
17. 1925 Genf Svájc 953
16. 1924 Bécs Ausztria 3400
15. 1923 Nürnberg Németország 4963
14. 1922 Helsinki Finnország 850
13. 1921 Prága Csehszlovákia 2561
12. 1920 Hága Hollandia 408
I. világháború
11. 1915 San Francisco USA 163
10. 1914 Párizs Franciaország az I. világháború miatt
nem rendezték meg
9. 1913 Bern Svájc 1203
8. 1912 Krakkó Osztrák–Magyar Monarchia 1000
7. 1911 Antwerpen Belgium 1800
6. 1910 Washington USA 357
5. 1909 Barcelona Spanyolország 1500
4. 1908 Drezda Németország 1500
3. 1907 Cambridge Egyesült Királyság 1317
2. 1906 Genf Svájc 1200
1. 1905 Boulogne-sur-Mer Franciaország 688

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Universala Esperanto-Asocio: "La 100-a Universala Kongreso de Esperanto".
  2. Universala Esperanto-Asocio: "La 99-a Universala Kongreso de Esperanto Archiválva 2014. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben".
  3. Universala Esperanto-Asocio: "La 98-a Universala Kongreso de Esperanto Archiválva 2013. május 3-i dátummal az Archive.is-en".
  4. Universala Esperanto-Asocio: "La 97-a Universala Kongreso de Esperanto Archiválva 2012. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben".
  5. Vikinga Voĉo, n-ro 6 (La kongresa Kuriero de la 96-a Universala Kongreso de Esperanto Archiválva 2011. augusztus 25-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  6. Gazetaraj Komunikoj de UEA: N-ro 391 (2010-07-28)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a World Congress of Esperanto című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]