Európai homár
Felnőtt példány
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Homarus gammarus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Európai homár témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Európai homár témájú médiaállományokat és Európai homár témájú kategóriát. |
Az európai homár (Homarus gammarus) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a Nephropidae családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]Az európai homár Európa, Észak- és Nyugat-Afrika szinte valamennyi sziklás partjánál megtalálható, az Atlanti-óceánban, a Földközi-tengerben és az Északi-tengerben is. Mivel kedvelt és drága csemege, nagy mennyiségben fogják ki. Bár már nem annyira elterjedt, mint korábban, mégsem tűnik veszélyeztetettnek.
Megjelenése
[szerkesztés]Az európai homár hossza elérheti az 50 centimétert. Testtömege rendszerint 4,5 kilogrammig terjed, kivételes esetekben elérheti a 6,5 kilogrammot is. Teste tizenkilenc szelvényből áll, mindegyiket a páncél egy része borítja. Testének színe kékesszürke. A páncél a kapcsolódó részeknél vékony és puha, így a homár be tudja hajlítani őket és ezáltal tud mozogni. A homárnak öt pár ízelt végtagja van, melyekből négyet járásra használ. A masszív mellső párral (olló) öli meg és darabolja fel a zsákmányát. A 2. és a 3. pár járólábon csupán apró ollók vannak. A lábakon, csápokon és páncélon milliónyi szőrszerű érzékelő van. Ezek észlelik a vízben a kémiai anyagokat és segítenek a homárnak a táplálékkeresésben. Szeme összetett. Ha elveszíti egyik végtagját, a hiányzó végtag idővel visszanő. Potrohának végén széles faroklegyező helyezkedik el.
Életmódja
[szerkesztés]Az európai homár magányos, és éjjel aktív. 25 méter mélységtől lefelé található, sziklás tengerfenéken, üregekben és sziklahasadékokban, melyeket ki is épít, és napközben vagy a vedlési időszakban ott rejtőzködik. Télen az állat nagyobb mélységbe húzódik le. Tápláléka elhullott rákok, csigák, kagylók, tüskésbőrűek és halak. A vedlés során lecserélt páncélt is megeszi. Az európai homár 20 évig is élhet.
Szaporodása
[szerkesztés]Az ivarérettséget 5-6 éves korban éri el. A párzási időszak nyáron van. A nőstény akár 150 000 petét is rakhat. A petéket a farka alatt hordozza. A kifejlődéshez 9-12 hónap kell, hogy elteljen. A lárvák hossza 1 centiméter. Kikelésük után a lárvák felmennek a víz felszínére és az első három hétben az áramlattal sodródnak.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 28.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6