Férfi
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A férfi a biológiai értelemben vett hímnemű felnőtt ember elnevezése, szemben a nőnemű felnőtt emberrel, a nővel.
Jogi értelemben férfi az, akit a külső nemi jellege alapján, születésekor fiúnak (férfinek) anyakönyveztek.
Az ivart meghatározó XY rendszer egy elég jól ismert ivart meghatározó rendszer, a férfi tipikusan az X kromoszómát az anyjától az Y kromoszómát pedig az apjától örököli.
A férfi magzat rendszerint több tesztoszteront és kevesebb ösztrogént termel mint egy női magzat. Ez a két magzat közötti különbség nagyban felelős a pszichológiai különbségekért ami megkülönbözteti a nőt és a férfit.
A pubertás alatt, a hormonok amik a tesztoszteron szint serkentéséért felelnek okozzák a másodlagos nemi tulajdonságok kifejlődését ami tovább növeli a két nem közötti különbséget.
A pubertáskorban kialakuló másodlagos nemi jegyek közül kifejezetten a férfiakra jellemző széles váll, keskeny csípő, a mélyebb beszédhang és az arcszőrzet (szakáll). A férfiak átlagos testmagassága 160–180 cm körül van. A férfiak általában nagyobb izomtömeggel rendelkeznek a nőknél. A születendő gyermek nemét egyetlen kromoszómapár határozza meg a 23-ból.
Biológia
[szerkesztés]Az embereknél a születendő ember neme a megtermékenyítéstől el van döntve ugyanis ha egy spermium sejt X kromoszómát tartalmaz akkor a születendő ember neme lány (XX), viszont ha Y kromoszómát tartalmaz akkor nagy valószínűséggel fiú (XY). Azokat akiknek ettől eltérő anatómiájuk vagy kromoszóma felépítésük van interszexuálisnak nevezzük.
Az elsődleges nemi tulajdonságok a születéstől kezdve megjelennek és lényegesek a szaporodáshoz. Ez férfiaknál a péniszt és a heréket foglalja magába.
A másodlagos nemi tulajdonságok a következők:
- Arcszőrzet
- Mellszőrzet
- Szélesebb vállak
- Megduzzadt ádámcsutka
- Hang ami lényegesebben mélyebb mint egy gyerek vagy egy nő hangja.
Szaporodási szerv
[szerkesztés]Egy férfi szaporodási szerve magában foglalja a férfi külső és egy belső nemi szerveit. Külső nemi szerv a pénisz, a férfi húgycső és a herezacskó. Belső nemi szerv a here, a prosztata, a mellékherék, az ondóüreg, az ejakulációs csatorna és a Cowper mirigyek.
A férfi szaporodási szerv feladata az ondó termelés ami spermasejtet tartalmaz hogy tudjon egyesülni egy női petesejttel.
A tudományágat ami a férfi szaporodást vizsgálja andropológiának hívják
Férfiasság
[szerkesztés]A férfiasság vagy más néven maszkulinitás olyan tulajdonságok és szerepek összessége, amelyeket tipikusnak, helyénvalónak vagy elvárandónak tartanak a fiúkra és férfiakra nézve. 3–6 éves kor közötti időszak „az epigenetikai, fejlődéslélektani tudományos bizonyítékok szerint a saját nemmel való azonosulás szenzitív időszaka”. Az egészséges gyermeknevelés ebben az időszakban a biológiai nemmel való pszichikai azonosulást segíti. A férfiasság fogalma történetileg és kulturálisan változó: bár a XIX. század férfiideálja a dandy volt, modern elképzelések szerint nőiesnek mondanánk.[1] A maszkulin normák Ronald F. Levant leírása szerint a "nőiesség elkerülése, visszafogott érzelmek, a szex leválasztása az intimitásról, a teljesítmény és státusz hajszolása, az egyén önmagára támaszkodása, erő, agresszió és homofóbia".[2] Ezek a normák megerősítik a nemi szerepeket azáltal, hogy ezeket a tulajdonságokat csak egy nemhez kötik.[3]
A férfiak és a nők is rendelkezhetnek férfias tulajdonságokkal, illetve viselkedhetnek férfiasan. Androgünnek hívjuk azokat, akik egyszerre rendelkeznek férfias és nőies jegyekkel. Feminista filozófusok szerint ez a nemi kettősség elmoshatja a nemi kategóriákat.[4][5]
Híres férfiak a történelem során
[szerkesztés]Ámbár a történelem során általában a férfiak rendelkeztek több hatalommal, magasabb pozíciókkal a társadalmakban (még ha ezt kultúránként sokféle hatás ellensúlyozta is), ma a legtöbb kultúrában a férfi és a nő jogilag egyenrangú. Mindazonáltal a nemi szerepek miatt a történelem meghatározó személyiségeinek túlnyomó része férfi, ideértve elsősorban a különféle uralkodókat és vezetőket, mint például Julius Caesar, Napóleon Bonaparte, George Washington, Winston Churchill, vagy Vlagyimir Putyin.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Reeser, Todd W.. Masculinities in theory: an introduction. Malden, Massachusetts: Wiley-Blackwell (2010). ISBN 978-1-4051-6859-5
- ↑ Masculinity reconstructed: changing the rules of manhood—at work, in relationships, and in family life. New York: Dutton (1995). ISBN 978-0452275416
- ↑ * Dornan, Jennifer (2004. augusztus 1.). „Blood from the moon: gender ideology and the rise of ancient Maya social complexity”. Gender & History 16 (2), 459–475. o. DOI:10.1111/j.0953-5233.2004.00348.x.
- ↑ Butler, Judith. Gender trouble: feminism and the subversion of identity. New York London: Routledge [1990] (2006). ISBN 9780415389556
- ↑ Laurie, Timothy (2014. november 4.). „The ethics of nobody I know: gender and the politics of description”. Qualitative Research Journal 14 (1), 64–78. o. DOI:10.1108/QRJ-03-2014-0011. Pdf.
Irodalom
[szerkesztés]- Hadas Miklós: A modern férfi születése (Helikon, 2003) ISBN 9632088093
- Férfikutatások PDF Szöveggyűjtemény (2011)
- Andrew Perchuk, Simon Watney, Bell Hooks: The Masculine Masquerade: Masculinity and Representation (MIT Press, 1995) ISBN 978 0262161541
- Pierre Bourdieu: Férfiuralom (Napvilág, 2000) ISBN 963 908281 3
- Robert W. Connell: Masculinities (Polity Press, Cambridge, 1995) ISBN 978 0520246980