Ugrás a tartalomhoz

Fogarassy Mária

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fogarassy Mária
Született1919. április 30.
Izsófalva
Elhunyt1997. január 17. (77 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Házastársa
GyermekeiBicskei Bertalan
Foglalkozásaszínész
IskoláiOrszágos Magyar Színművészeti Akadémia (1938)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (11/2-1-223)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Fogarassy Mária témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fogarassy Mária (Disznóshorvát, 1919. április 30.Budapest, 1997. január 17.) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész.

Életpályája

[szerkesztés]

Pályájáról mesélte:

„Egész pá­lyafutásom alatt vidéken játszottam. De milyen sok helyen! Békéscsaba és Kaposvár kivételével minden magyar városban, ahol szín­ház van. De valóban igaz: karrier ez. Bár nem a szok­ványos értelemben. Az ope­rettszínpadról igen hamar távoztam. Előbb a Szentivánéji álom Titániáját, majd Desdemonát játszot­tam Debrecenben, aztán végképp megmaradtam a drámai színpadon. S jöttek a nagy szerepek: Júlia, Ofélia, Karenina Anna, majd Me­linda és a többiek[3]…Desdemona, Roxane és a Kaméliás hölgy voltak a legkedvesebb szerepeim. So­hasem felejtem, életem leg­első szerepét. Júliát játszot­tam mindjárt a főiskola elvégzése után. Magabiztosan, nyugodtan léptem a közön­ség elé. Érdekes, ma sokkal nagyobb lámpalázam van előadások előtt, mint akkor volt. Úgy látszik, minél ré­gebben van valaki a pályán, annál jobban érzi munkája felelősségét… Férjemmel, Bicskey Károllyal nemrég ünnepel­tük tízéves házassági év­fordulónkat drámákban legtöbbször férjem a partne­rem, aki szintén Jászai-díjas. Tízéves házasságunk alatt háromszor játszottunk együtt az Othelloban[4]…Volt egy filmszerepem, amelyet szívesen csináltam. A Sodrásban című Gaál Ist­ván alkotásáról beszélek. Ennek ellenére a filmet ma­gamtól kicsit idegen műfaj­nak tartom. A rádió más. Ott a feladat szépségét az adja, hogy a színész csupán a hangjára hagyatkozhat. Csupán hanggal kell karak­tert formálnia, s ez nem könnyű. Bizonyára ezért szép. Legjobban persze élő színházban érzem jól ma­gam, s ezért nem találok ennél szebbet.[3]

1939-ben végzett az Országos Magyar Színművészeti Akadémián. 1939-től 1941-ig Hódmezővásárhelyen és a Szegedi Nemzeti Színházban, 1941 és 1943 között pedig a debreceni Csokonai Színházban játszott. 1943-tól 1958-ig Pécsett, a Magyar Színházban és a Fővárosi Operettszínházban szerepelt. Majd a győri Kisfaludy Színház és a Veszprémi Petőfi Színház tagja volt. 1969-től 1979-ig Szegeden játszott. Veszprémben, 1964-ben Anna Kareninát játszotta, ekkor volt 25 éves színészi jubileuma.

Magánélete

[szerkesztés]

Zitás Bertalan (1891–1956) színésztől született fia Bicskei Bertalan (1944–2011) válogatott labdarúgó, edző, akit későbbi férje Bicskey Károly (1920–2009) színész örökbe fogadott. 1997. január 17-én halt meg, 77 éves korában.

Színpadi szerepeiből

[szerkesztés]
Sírja a Farkasréti temetőben (11/2-1-23)

A Színházi adattárban kilencvenegy bemutatóját rögzítették. A gyűjtemény négy felvételét is őrzi.

Filmjei

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]

Tévéfilmek

[szerkesztés]

Rádió játék

[szerkesztés]

Füst Milán: Őszi vadászat - Édesanya (1983)[5][6][7]

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  2. http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-c.htm, 2019. augusztus 30.
  3. a b Csongrád Megyei Hírlap, 1969. szeptember 23. (14. évfolyam, 220. szám) Egy színésznő útja
  4. Kisalföld, 1962. április 13.(7. évfolyam, 86. szám) Megyénk kitüntetett színművésze Fogarassy Mária
  5. Őszi vadászat - Füst Milán művének rádióváltozata /rádiójáték/ 1983. YouTube
  6. Füst Milán műveiből – Rövidített válogatás Füst Milánnak a Magyar Rádióban elhangzott műveiből (1956–1994). 12. Füst Milán: Őszi vadászat (magyar nyelven) (php). MTA Füst Milán Fordítói Alapítvány. [2015. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 22.)
  7. Őszi vadászat (magyar nyelven) (php). Rádiólexikon (radiojatek.elte.hu/). ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézete. [2020. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 22.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]