Gót nyelv
| Gót nyelv 𐌲𐌿𐍄𐌹𐍃𐌺𐌰 𐍂𐌰𐌶𐌳𐌰 | |
| Beszélik | Holt nyelv |
| Nyelvcsalád | indoeurópai nyelvcsalád germán nyelvek keleti germán nyelvek |
| Írásrendszer | |
A Wikimédia Commons tartalmaz 𐌲𐌿𐍄𐌹𐍃𐌺𐌰 𐍂𐌰𐌶𐌳𐌰 témájú médiaállományokat. | |
A gót (gótul: *𐌲𐌿𐍄𐌹𐍃𐌺𐌰 𐍂𐌰𐌶𐌳𐌰, latin betűs átírással: *gutiska razda) a gótok által beszélt, kihalt germán nyelv. Elsősorban a Codex Argenteusból, egy 4. századi bibliafordítás 6. századi másolatából ismerjük. Az egyetlen, használható korpusszal rendelkező keleti germán nyelv. Más keleti-germán nyelvek, mint a burgund és a vandál, jóformán csak személynevekből ismertek.
Germán nyelvként a gót az indoeurópai nyelvcsalád része. Ez a legkorábbi, komoly szövegemlékeket felmutató germán nyelv, de nincsenek modern leszármazottai. A legrégibb gót dokumentumok egészen a 4. századig mennek vissza. A nyelv a 6. század közepén hanyatlásnak indult, ami annak volt köszönhető, hogy a frankok legyőzték a gótokat, és ez az itáliai gótok földrajzi elszigetelődéséhez vezetett. A gót túlélte a századok viharait az Ibériai-félszigeten (mai Spanyolország és Portugália), és egy 8. századi frank szerző, Walafrid Strabo leírta, hogy még mindig beszélik a Duna alsó részén. A 9. század elején a Krím elszigetelt hegyi régióiban is éltek még beszélői, sőt a krími gót nyelv maradványai talán egészen a 18. századig fennmaradtak,[1] habár nem teljesen tisztázott, hogy ez tényleg gót nyelv lenne. A gótnak hitt későbbi (9. század utáni) kéziratok már nem tartoznak ugyanahhoz a nyelvhez. Korai nyelvi korpuszai miatt nagy érdeklődésre tarthat számot az összehasonlító nyelvészek körében.
Történelem
[szerkesztés]Wulfila gót püspök vezetésével a 4. században a Bibliát gót nyelvre fordították. Ezen a bibliafordításon kívül csak kevés egyéb nyelvemlékünk van, néhány rúnaírás, a „Skeireins” c. bibliaértelmezés, egy naptártöredék és néhány oklevél maradt csak fent a 6. századból.
Miután a gót birodalmak összeomlottak, a nyelv is gyorsan eltűnt. Csak a Krím-félszigeten maradt fent a keleti gótok (osztrogótok) egy csoportja, a későbbi krími gótok, akik (a 3. századtól) egészen a 19. század elejéig a gót nyelvet is megőrizték.
Névszóragozás
[szerkesztés]A gót nyelvben, mint a mai németben 3 nyelvtani nem található: hímnem, nőnem, semlegesnem. Ezek a szó végződése alapján általában nem megkülönböztethetők. A szavak egyes és többes számban, továbbá 5 nyelvtani esetben ragozódnak.
Erős főnévragozás
[szerkesztés]A deklináció
[szerkesztés]Ide a gyakori a és ja, továbbá a ritka wa tövű szavak tartoznak. Ezen szavak nagy része hím- és semlegesnemű. A ragozás a latin és görög nyelv II. deklinációjának felel meg. A gót nyelv egyik nagyon archaikus jellemzője, hogy az ide tartozó hímnemű szavak ősgermán nominativusának *-az végződését -s formájában megtartotta (ősgerm. *dagaz→ gót dags), ellentétben a nyugati és az északi germán nyelvek kontinentális ágával.
| a-tövűek
„dags” nap |
egyes szám | többes szám | ja-tövűek
„harjis” hadsereg |
egyes szám | többes szám |
|---|---|---|---|---|---|
| nominativus | 𐌳𐌰𐌲𐍃 (dags) | 𐌳𐌰𐌲𐍉𐍃 (dagós) | nominativus | 𐌷𐌰𐍂𐌾𐌹𐍃 (harjis) | 𐌷𐌰𐍂𐌾𐍉𐍃 (harjós) |
| accusativus | 𐌳𐌰𐌲 (dag) | 𐌳𐌰𐌲𐌰𐌽𐍃 (dagans) | accusativus | 𐌷𐌰𐍂𐌹 (hari) | 𐌷𐌰𐍂𐌾𐌰𐌽𐍃 (harjans) |
| genitivus | 𐌳𐌰𐌲𐌹𐍃 (dagis) | 𐌳𐌰𐌲𐌴 (dagé) | genitivus | 𐌷𐌰𐍂𐌾𐌹𐍃 (harjis) | 𐌷𐌰𐍂𐌾𐌴 (harje) |
| dativus | 𐌳𐌰𐌲𐌰 (daga) | 𐌳𐌰𐌲𐌰𐌼 (dagam) | dativus | 𐌷𐌰𐍂𐌾𐌰 (harja) | 𐌷𐌰𐍂𐌾𐌰𐌼 (harjam) |
| vocativus | 𐌳𐌰𐌲 (dag) | vocativus | 𐌷𐌰𐍂𐌹 (hari) |
| a-tövűek
„waúrd” szó |
egyes szám | többes szám | ja-tövűek
„kuni” nemzetség |
egyes szám | többes szám | wa-tövűek
„triu” fa |
egyes szám | többes szám |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| nominativus | 𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳 (waúrd) | 𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳𐌰 (waúrda) | nominativus | 𐌺𐌿𐌽𐌹 (kuni) | 𐌺𐌿𐌽𐌾𐌰 (kunja) | nominativus | 𐍄𐍂𐌹𐌿 (triu) | 𐍄𐍂𐌹𐍅𐌰 (triwa) |
| accusativus | 𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳 (waúrd) | 𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳𐌰 (waúrda) | accusativus | 𐌺𐌿𐌽𐌹 (kuni) | 𐌺𐌿𐌽𐌾𐌰 (kunja) | accusativus | 𐍄𐍂𐌹𐌿 (triu) | 𐍄𐍂𐌹𐍅𐌰 (triwa) |
| genitivus | 𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳𐌹𐍃 (waúrdis) | 𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳𐌴 (waúrdé) | genitivus | 𐌺𐌿𐌽𐌾𐌹𐍃 (kunjis) | 𐌺𐌿𐌽𐌾𐌴 (kunjé) | genitivus | 𐍄𐍂𐌹𐍅𐌹𐍃 (triwis) | 𐍄𐍂𐌹𐍅𐌴 (triwé) |
| dativus | 𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳𐌰 (waúrda) | 𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳𐌰𐌼 (waúrdam) | dativus | 𐌺𐌿𐌽𐌾𐌰 (kunja) | 𐌺𐌿𐌽𐌾𐌰𐌼 (kunjam) | dativus | 𐍄𐍂𐌹𐍅𐌰 (triwa) | 𐍄𐍂𐌹𐍅𐌰𐌼 (triwam) |
O deklináció
[szerkesztés]Ebbe ragozásba az o és jo tövű szavak tartoznak. Továbbá minden ide tartozó szó nőnemű, emiatt a latin és görög I. deklinációnak szokták megfeleltetni.
| o-tövűek
„giba” ajándék |
egyes szám | többes szám | jo-tövűek
„mawi” lány |
egyes szám | többes szám |
|---|---|---|---|---|---|
| nominativus | 𐌲𐌹𐌱𐌰 (giba) | 𐌲𐌹𐌱𐍉𐍃 (gibós) | nominativus | 𐌼𐌰𐍅𐌹 (mawi) | 𐌼𐌰𐌿𐌾𐍉𐍃 (maujós) |
| accusativus | 𐌲𐌹𐌱𐌰 (giba) | 𐌲𐌹𐌱𐍉𐍃 (gibós) | accusativus | 𐌼𐌰𐌿𐌾𐌰 (mauja) | 𐌼𐌰𐌿𐌾𐍉𐍃 (maujós) |
| genitivus | 𐌲𐌹𐌱𐍉𐍃 (gibós) | 𐌲𐌹𐌱𐍉 (gibó) | genitivus | 𐌼𐌰𐌿𐌾𐍉𐍃 (maujós) | 𐌼𐌰𐌿𐌾𐍉 (maujó) |
| dativus | 𐌲𐌹𐌱𐌰𐌹 (gibai) | 𐌲𐌹𐌱𐍉𐌼 (gibóm) | dativus | 𐌼𐌰𐌿𐌾𐌰𐌹 (maujai) | 𐌼𐌰𐌿𐌾𐍉𐌼 (maujóm) |
I deklináció
[szerkesztés]Ebbe a ragozásba az i tövű szavak tartoznak, amik csak hím- és nőneműek lehetnek. A két nem ragozása szinte semmiben nem különbözik, kivéve a hímneműek egyes szám genitivusát és dativuszát az a tövűek analógiájára képzik.
| „balgs” zsák | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| nominativus | 𐌱𐌰𐌻𐌲𐍃 (balgs) | 𐌱𐌰𐌻𐌲𐌴𐌹𐍃 (balgeis) |
| accusativus | 𐌱𐌰𐌻𐌲 (balg) | 𐌱𐌰𐌻𐌲𐌹𐌽𐍃 (balgins) |
| genitivus | 𐌱𐌰𐌻𐌲𐌹𐍃 (balgis) | 𐌱𐌰𐌻𐌲𐌴 (balgé) |
| dativus | 𐌱𐌰𐌻𐌲𐌰 (balga) | 𐌱𐌰𐌻𐌲𐌹𐌼 (balgim) |
| vocativus | 𐌱𐌰𐌻𐌲 (balg) |
| „ansts” áldás | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| nominativus | 𐌰𐌽𐍃𐍄𐍃 (ansts) | 𐌰𐌽𐍃𐍄𐌴𐌹𐍃 (ansteis) |
| accusativus | 𐌰𐌽𐍃𐍄 (anst) | 𐌰𐌽𐍃𐍄𐌹𐌽𐍃 (anstins) |
| genitivus | 𐌰𐌽𐍃𐍄𐌰𐌹𐍃 (anstais) | 𐌰𐌽𐍃𐍄𐌴 (ansté) |
| dativus | 𐌰𐌽𐍃𐍄𐌰𐌹 (anstai) | 𐌰𐌽𐍃𐍄𐌹𐌼 (anstim) |
| vocativus | 𐌰𐌽𐍃𐍄 (anst) |
U deklináció
[szerkesztés]Ebbe a ragozásba az u tövű szavak tartoznak. Ezek a szavak kizárólag hím- vagy nőneműek, ez alól kivétel a semlegesnemű pénzt jelentő faíhu. A hím- és nőnem ragozása teljesen megegyezik.
| hímnem
„sunus” fiú |
egyes szám | többes szám | nőnem
„handus” kéz |
egyes szám | többes szám |
|---|---|---|---|---|---|
| nominativus | 𐍃𐌿𐌽𐌿𐍃 (sunus) | 𐍃𐌿𐌽𐌾𐌿𐍃 (sunjus) | nominativus | 𐌷𐌰𐌽𐌳𐌿𐍃 (handus) | 𐌷𐌰𐌽𐌳𐌾𐌿𐍃 (handjus) |
| accusativus | 𐍃𐌿𐌽𐌿 (sunu) | 𐍃𐌿𐌽𐌿𐌽𐍃 (sununs) | accusativus | 𐌷𐌰𐌽𐌳𐌿 (handu) | 𐌷𐌰𐌽𐌳𐌿𐌽𐍃 (handuns) |
| genitivus | 𐍃𐌿𐌽𐌰𐌿𐍃(sunaus) | 𐍃𐌿𐌽𐌹𐍅𐌴 (suniwé) | genitivus | 𐌷𐌰𐌽𐌳𐌰𐌿𐍃 (handaus) | 𐌷𐌰𐌽𐌳𐌹𐍅𐌴 |
| dativus | 𐍃𐌿𐌽𐌰𐌿 (sunau) | 𐍃𐌿𐌽𐌿𐌼 (sunum) | dativus | 𐌷𐌰𐌽𐌳𐌰𐌿 (handau) | 𐌷𐌰𐌽𐌳𐌿𐌼 (handum) |
| vocativus | 𐍃𐌿𐌽𐌿, 𐍃𐌿𐌽𐌰𐌿 (sunu, sunau) | vocativus | 𐌷𐌰𐌽𐌳𐌰𐌿 (handau) |
Jegyzetek
[szerkesztés]ForrásokF. Mossé, Manuel de la langue gotique, Aubier Éditions Montaigne, 1942
[szerkesztés]- W. Braune and E. Ebbinghaus, Gotische Grammatik, tizenhetedik kiadás, 1966, Tübingen
- huszadik kiadás, 2004. ISBN 3-484-10852-5 (hbk), ISBN 3-484-10850-9 (pbk)
- Wilhelm Streitberg, Die gotische Bibel , negyedik kiadás, 1965, Heidelberg
- Joseph Wright, A gót nyelv nyelvtana, második kiadás, Clarendon Press, Oxford, 1966
- második kiadás, 1981, Oxford University Press reprintje, ISBN 0-19-811185-1
- W. Krause, Handbuch des Gotischen, harmadik kiadás, 1968, Munich.