Ugrás a tartalomhoz

Göteborg

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Göteborg
Göteborg címere
Göteborg címere		 Göteborg zászlaja
Göteborg zászlaja
Közigazgatás
Ország Svédország
MegyeVästra Götaland megye
KözségGöteborg község
Rangmegye székhelye
Alapítás éve1621[1]
Irányítószám400 10–418 79
Körzethívószám31
Testvérvárosok
Lista
nincs
Népesség
Teljes népesség607 882 fő (2020. dec. 31.)[2]
Népsűrűség2576[3] fő/km²
Földrajzi adatok
Terület198,16[3] km²
Összesen198,16[3] km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 57° 42′ 27″, k. h. 11° 58′ 03″57.707500°N 11.967500°EKoordináták: é. sz. 57° 42′ 27″, k. h. 11° 58′ 03″57.707500°N 11.967500°E
Göteborg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Göteborg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Göteborg (ejtsd: jőteborj vagy gőteborg, svéd kiejtés: IPA: [ˈjøːtɛˌbɔrj]; kiejtéseⓘ) város Svédország nyugati partvidékén, Västra Götaland megyében. Stockholmtól, Oslótól és Koppenhágától nagyjából egyenlő távolságra található.[4] Népessége 607 882 fő (2020. dec. 31.)[2] (agglomerációval együtt 872 000), ezzel Stockholm után az ország második legnagyobb városa, Skandináviában az ötödik, az Európai Unióban pedig az 55. legnépesebb. Västra Götaland megye székhelye.

A várost II. Gusztáv Adolf svéd király alapította 1621-ben.[1][4] Karakterét a tenger (a Kattegat) közelsége jelentősen befolyásolja:[4] a Göta-folyó torkolatánál fekszik, és Skandinávia legforgalmasabb kikötőjét tudhatja magáénak.[5]

Jelentős egyetemváros: két egyeteme van.[1]

Az angliai GaWC kutatócsoport 1998-as A világvárosok leltára című tanulmánya szerint Göteborg kis mértékben világváros-formációra utaló jeleket mutat.[6]

Etimológia

[szerkesztés]

A város neve a kapu (svédül: Göte) szóból származik.[7]

A 17. században sokat változott a neve. 1605-ben Giötheborg, 1607-ben Göteborh ill. Gothenburg, 1619-ben Gamble Gotenborg alakban írták a város nevét.

A várost angol, holland és német nyelven sokáig régi nevén, Gothenburgként, franciául pedig Gothembourgként emlegették, de napjainkban a legtöbb nyelvben ezeket az elnevezéseket felváltotta a svéd Göteborg forma.

Több kulturális eseménynél Göteborg alakot használnak, míg a Göteborgi Egyetem angol neve University of Gothenburg.[8]

Földrajz

[szerkesztés]
Térkép 1644-ből
A város látképe 1700 körül

A város a Kattegat keleti oldalán, a Göta-folyó és a Göta-csatorna partján fekszik. Agglomerációjához tartoznak a megyén belül Ale, Härryda, Kungälv, Lerum, Mölndal, Partille, Stenungsund, Tjörn és Öckerö községek, a szomszédos Halland megyéből pedig Kungsbacka község.

Göteborg éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,04,06,011,016,019,022,022,018,012,07,03,011,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−1,0−1,00,03,08,012,014,014,010,06,03,0−1,05,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)745946535263766254937078780
Forrás: [9]


Történelem

[szerkesztés]

A területen fellelt romok alapján a környék már 8000 éve is lakott volt. A viking kor emlékei közül kiemelkedik az äskekärri hajó, Svédország egyetlen és Skandinávia legjobb állapotban fennmaradt viking hajója. Viking kori érmék, arany- és ezüstékszerek még napjainkban is előkerülnek a Göta-folyó környékéről, amelyet izlandi sagák fontos vízi útként említenek. A 11. század elején viking királyok számos csatát vívtak a folyó mentén.[10]

A folyó torkolatvidéke a 12. század óta fontos kereskedelmi központ.[11] A középkorban Lödöse városa (40 km-re a mai Göteborgtól a Göta-folyón lefelé) fontos kereskedelmi állomás és kikötő volt. Stratégiai okokból (a folyón lentebb elhelyezkedő norvég Båhus erőd közelsége miatt) a várost közelebb költöztették a tengerhez, azonban az új településnek (Nya Lödöse, azaz Új-Lödöse) is megvoltak a maga problémái, és a lakosoknak a régi Älvsborg erődbe kellett menekülniük. Az erődöt II. Frigyes dán király a Háromkorona-háborúban, 1563-ban bevette.

A 17. század elején Svédország a nyugati partvidéknek csak egy részét uralta. A kísérlet, melyet 1607-ben tettek egy Gothenburg nevű város alapítására a közeli Hisingen szigetén, a kalmárháború miatt kudarcba fulladt, de II. Gusztáv Adolf király kísérlete ugyanerre 1621-ben sikeresnek bizonyult.[1][12] A várost hollandok, holland minta alapján építették, szigorú rendben megtervezett utcák és mesterséges csatornák rendszerével és egy nagy térrel (ez a mai Gustaf Adolfs Torg).[1][11] A 17. században a hivatalos nyelvek a holland, a német, a svéd és az angol voltak.[1]

A későbbi háborúk folyományaként 1658-ra a keleti dán tartományok a Roskildei béke értelmében Svédországhoz kerültek, így a Gothenburgtól északra és délre fekvő Bohuslän és Halland svéd területekké váltak, a város így kevésbé volt veszélyeztetett helyzetben. Ennek köszönhetően a nyugati partvidék fontos kikötőjévé és kereskedelmi központjává fejlődött. A skót Colin Campbell és Niclas Sahlgren gothenburgi kereskedő 1731-ben megalapították a Svéd Kelet-indiai Társaságot, Svédország első nemzetközi kereskedelmi társaságát,[13] amelynek székhelye a városban volt. Hajói selymet, porcelánt, teát, bútorokat, drágaköveket, fűszereket és a kor más luxuscikkeit szállították a város kikötőjébe.[1][13] A társaság egészen a 18. század végéig rendkívül sikeres volt; 74 év alatt összesen 132 expedíciót indított. Tulajdonosai között számos skót és svéd üzletember volt. A Kínával való kereskedelem fellendülése új szokásokat is meghonosított: elterjedt a tea, a rizs, az arrak puncs és több új zöldség; a jómódúbb családok pedig monogramjukkal díszített porcelánkészleteket vásároltak. Az utolsó hajó 1806-ban érkezett Kelet-Ázsiából.[13]

A 19. században a város az iparosodás útjára lépett, nagyrészt a skót és angol üzletemberek érkezésének köszönhetően. Az évek folyamán sokan meggazdagodtak, és vagyonukból kórházat, könyvtárat (Sahlgrenska Kórház), egyetemet (Chalmers Műszaki Egyetem) alapítottak. A város a század végén nyerte el mai arculatát széles útjaival, parkjaival és kőépületeivel.[1][13]

1998. december 31-ig Göteborg és Bohus megye székhelye volt, azóta a három korábbi megye összevonásával létrejött Västra Götaland megye központja.

Önkormányzat és közigazgatás

[szerkesztés]
Göteborg kerületei

Göteborg egyike annak a 134 svéd településnek, melyek az 1971-es közigazgatási reform előtt városi rangot viseltek. Azóta jogilag nincs különbségtétel a nagyvárosok és a vidéki települések között. A köznyelvben azonban a régi stad, azaz város megnevezés továbbra is él.

Göteborg törvényhozó testülete a közgyűlés, ennek 81 tagja van, akiket négy évre választanak. A közgyűlés jelöli ki a végrehajtó szervet, egy 13 fős bizottságot, élén a polgármesterrel.

Göteborg 21 kerületre oszlik, az ő hatáskörükbe tartozik az általános iskolák, szociális és kulturális intézmények fenntartása. Némi nehézséget okoz, hogy a kerületek közgyűlései nem a helyi többséget képviselik, hanem a városházán hozott döntések alapján irányítják a kerületeket. Az 1998-as svédországi választások alkalmával három kerület – Askim (Svédország), Torslanda és Älvsborg – helyi választásokat tartott, és le akart válni a városról, de a svéd kormány visszautasította kérelmüket.

Kerületek:

Göteborg és 12 másik község együttműködik Göteborg Régió Önkormányzati Szövetség (Göteborgsregionens kommunalförbund, GR) keretei között.[14]

Gazdaság

[szerkesztés]
A Volvo Personvagnar központja

Előnyös földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően Göteborgnak van a legfontosabb kikötője egész Skandináviában.[12] A kereskedelem és hajózás mindig fontos szerepet töltött be a városban, a 18. században itt volt a Svéd Kelet-indiai Társaság székhelye.

Fejlett az ipar (SKF, Volvo, Ericsson), a város Svédország egyik gazdasági központja.[12] Itt található többek között a Volvo és a Volvo Personvagnar központja.

Közlekedés

[szerkesztés]
Villamos és nosztalgiavillamos (utóbbi főleg a turisták körében közkedvelt)

A városnak két nemzetközi repülőtere van; a legtöbb nagy európai városba minden nap indul közvetlen járat.[1][5] Fő repülőtere a Göteborgtól 20 km-re található Landvetter melletti Göteborg Landvetter repülőtér. A kisebb, a Göteborg City repülőtér a várostól 14 km-re északnyugatra fekszik. Reptérbusszal mindkettő 20 perc alatt elérhető a városközpontból.[5]

Vasúton a legtöbb svéd és norvég várossal napi több expresszvonat köti össze, de több európai fővárossal is napi szintű kapcsolata van. Stockholm, Koppenhága és Oslo egyaránt három óra alatt érhető el.[5] Fontosabb vasútállomásai a 'Centralstationen („Központi állomás”) és a Nils Ericson Pályaudvar, ahonnan számos távolsági autóbuszjárat is indul. A Göteborg–Oslo vasútvonal teljes kétvágányúsítását és a menetidő 2 órára csökkentését 2019-re tervezik.[15]

A göteborgi kikötő a legnagyobb Skandináviában.[5] Évente 10 940 hajó köt ki itt.[1] Naponta indulnak kompok Frederikshavnba és Kielbe,[5] de a környező szigetek közlekedését is kompok szolgáltatják. A kikötőben évente 2,65 millió komputas fordul meg.[1]

A helyi és regionális közösségi közlekedést a Västtrafik biztosítja.[16][17] 12 villamosvonalát 237 jármű szolgálja ki.[1]

A közúti kapcsolatot Oslo felé az E6-os európai út és a határon átívelő 2005-ben átadott Svinesund-híd biztosítja.[15] A várost érinti az E20-as és az E45-ös európai út is.

A városon keresztülhalad a 3-as és a 12-es számú EuroVelo kerékpáros útvonal.[18]

Kultúra

[szerkesztés]

Oktatási rendszer

[szerkesztés]

Göteborgnak két egyeteme van: a Göteborgi Egyetem és a Chalmers Műszaki Egyetem. A városban 60 000 diák tanul.[1]

Ebben a városban tartják a Volvo Adventure Nemzetközi Környezetvédelmi Versenyt minden évben.

Kulturális intézmények

[szerkesztés]
A Göteborgi Operaház

Göteborgban 20 múzeum, 25 színház, 38 mozi és 54 művészeti galéria található.[1][12] Az új Göteborgi Operaház 1994-ben nyílt meg. A múzeumok közül legjelentősebbek a Göteborgi Művészeti Múzeum, a Röhss Múzeum (tervezési és művészeti múzeum), hajózási, történelmi, tudományos, kelet-indiai múzeumok és a Világkultúra Múzeuma, ami 2004-ben nyílt meg.

A Göteborgi Botanikus Kert az egyik legjelentősebb a világon.[4]

Művészetek

[szerkesztés]

Minden év februárjában megrendezik a Göteborgi Filmfesztivált, míg ősszel a Göteborgi Nemzetközi Könyvvásárra kerül sor.[4]

Itt játszódik az Andra Avenyn svéd filmsorozat, valamint annak internetes betétsorozata, a Riverside.

Zene

[szerkesztés]

1985-ben a Göteborgban található Scandinaviumban rendezték az Eurovíziós Dalfesztivált. 1990-ben a városban alakult meg az In Flames melodic death metal zenekar. Az általuk játszott, és azóta más bandák által is átvett dallamvilágot azóta a göteborgi hangzás (Gothenburg-sound) néven is említik. Szintén itt alapították 1993-ban a HammerFall power metal zenekart. A legtöbb évben a Melodifestivalen svéd eurovíziós nemzeti dalválasztó show egyik válogatóját itt rendezik meg.

Gasztronómia

[szerkesztés]

A vendéglátásról 668 étterem (köztük öt Michelin-csillagos) és 167 kávézó gondoskodik.[1]

Turizmus

[szerkesztés]
Göteborg látképe a Liseberg vidámparkból

Göteborg régió 112 szállodája összesen több mint 10 000 szobát kínál.[1]

A Liseberg vidámpark, Skandinávia legnagyobb vidámparkja[4] a belvárosban található, és Svédország egyik legjelentősebb turistalátványossága. A Liseberget és a karácsonyi vásárt évente hárommillió látogató keresi fel.[1] Mellette található az Universeum nevű tudományos központ. A belvárosra és a kikötőre szép kilátás nyílik a GötheborgsUtkiken kilátóból.

Sport

[szerkesztés]

A városnak három legjelentősebb labdarúgócsapata az IFK Göteborg, a GAIS és az Örgryte IS. Mindhárom együttes otthona a Gamla Ullevi stadion.

Számos nemzetközi sportversenynek ad helyszínt: itt rendezték többek között az 1973-as vívó-világbajnokságot, az 1977-es birkózó-világbajnokságot, az 1981-es birkózó-Európa-bajnokságot, az 1985-ös műkorcsolya Európa-bajnokságot, az 1991-es amatőr ökölvívó-Európa-bajnokságot, az 1991-es uszonyos- és búvárúszó Európa-bajnokságot, az 1992-es labdarúgó-Európa-bajnokság több mérkőzését (köztük a döntőt), az 1997-es rövidpályás úszó-világbajnokságot, a 2006-os atlétikai Európa-bajnokságot, valamint a 2006-os női kézilabda-Európa-bajnokság mérkőzéseinek egy részét.

Itt játszik Svédország egyik legkedveltebb jégkorongcsapata, a Frölunda Indians.

A göteborgi félmaratonon 50 000-en vesznek részt.[1] Nyaranta itt rendezik a Gothia Kupát, a világ legnagyobb ifjúsági labdarúgótornáját.[4]

Személyek

[szerkesztés]
Björn Ulvaeus (ABBA)
Stefan Olsdal (Placebo)
Alicia Vikander

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Göteborgnak három testvérvárosa van, amelyekkel felváltva szervezik meg az évente esedékes találkozókat. Ezek a skandináv országok második legnagyobb városai, melyekkel a kapcsolat a II. világháború utáni évekre nyúlnak vissza. A meglévőkön kívül hosszú ideje nem kötnek új testvérvárosi kapcsolatokat.[19][20]

A testvérvárosokon kívül több partnervárosa is van, amelyekkel konkrét projektek szintjén működik együtt, jellemzően határozott idejű együttműködési megállapodások alapján.[19] 1998 óta partnerkapcsolatban áll a dél-afrikai Port Elizabeth városával, és együtt keresnek lehetőségeket az olyan közérdekű dolgok fejlesztésére, mint a közkönyvtárak, sport, turizmus és a hulladékkezelés. Ezzel együtt három stratégiai partnervárosa van, ezek a következők:[21]

További partnervárosok, akikkel kevésbé élénk a kapcsolat:[21]

 

A város több nemzetközi szervezet – például a Eurocities, a Union of the Baltic Cities és az ICLEI – tagja.[21] Oslóval a Göteborg–Oslo régió (GO) keretei között működik együtt 1995 óta, amit 2003-ban kiterjesztettek a norvégiai Akershus és Østfold, valamint a svédországi Västra Götaland megyékre.[15]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r About Gothenburg (angol nyelven). go:teborg. [2010. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  2. ↑ a b Statistiska tätorter 2020, befolkning, landareal, befolkningstäthet per tätort. Svéd Statisztikai Hivatal, 2021. november 24.
  3. ↑ a b Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 25.)
  4. ↑ a b c d e f g The City of Gothenburg (angol nyelven). Göteborgi Egyetem, 2009. június 5. [2010. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  5. ↑ a b c d e f Travel to Gothenburg (angol nyelven). go:teborg. [2011. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  6. ↑ Inventory of World Cities (1998) (angol nyelven). GaWC. (Hozzáférés: 2011. március 21.)
  7. ↑ Hellquist, Elof: Svensk etymologisk ordbok. Twee boekdele. Lund: LiberLäromedel 1980. Pamp, Bengt: Ortnamnen i Sverige. Tweede uitgawe. Malmö: Lundastudier i Nordisk Språkvetenskap. Serie B, 2. 1970
  8. ↑ 'University of Gothenburg, University of Gothenburg - the University's new English name. [2009. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 16.)
  9. ↑ Copenhagen, DK (angol nyelven). MSN Weather, 2010. [2009. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 7.)
  10. ↑ Gothenburg Viking era (angol nyelven). go:teborg. [2010. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  11. ↑ a b History (angol nyelven). Göteborg. [2010. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 5.)
  12. ↑ a b c d Komlós Attila: Észak-Európa – 28. Svédország: Göteborg (magyar nyelven). Hetedhéthatár. [2007. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 5.)
  13. ↑ a b c d Gothenburg's East India era (angol nyelven). go:teborg. [2011. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  14. ↑ The Göteborg Region Association of Local Authorities (GR) (angol nyelven). GR. [2011. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 18.)
  15. ↑ a b c Gothenburg – Oslo (angol nyelven). Oslo község, 2009. február 11. [2011. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 21.)
  16. ↑ Travel in Gothenburg (angol nyelven). go:teborg. [2011. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  17. ↑ Welcome to Västtrafik (angol nyelven). Västtrafik, 2007. augusztus 29. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  18. ↑ Overview EuroVelo routes 1-12 (angol nyelven). Európai Kerékpáros Szövetség. [2011. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 21.)
  19. ↑ a b Vänorter och Partnerstäder (svéd nyelven). Göteborg község, 2010. november 25. (Hozzáférés: 2011. március 21.)
  20. ↑ Vänorter (angol nyelven). Göteborg község, 2011. február 17. (Hozzáférés: 2011. március 21.)
  21. ↑ a b c Göteborgs Stads partnerstäder (svéd nyelven). Göteborg község, 2011. február 17. (Hozzáférés: 2011. március 21.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Göteborg
A Wikimédia Commons tartalmaz Göteborg témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Göteborg&oldid=27224748”