Koolasuchus

Koolasuchus
	Evolúciós időszak: Kora kréta
	Koolasuchus cleelandi
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Alosztály:	Labyrinthodontia;
Rend:	Temnospondyli;
Alrend:	Limnarchia;
Öregcsalád:	Brachyopoidea;
Család:	Chigutisauridae;
Nem:	Koolasuchus; Warren et al., 1997
Faj:	K. cleelandi;
Tudományos név
	Koolasuchus cleelandi; Warren et al., 1997
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Koolasuchus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Koolasuchus témájú kategóriát.

A Koolasuchus cleelandi a fosszilis Temnospondylii rendjébe, ezen belül a Chigutisauridae családjába tartozó faj.

Tudnivalók

A Koolasuchus cleelandi 120 millió évvel élt ezelőtt, a korai kréta korban.

1989-ben, az ausztráliai Victoria államhoz tartozó, San Remo melletti alsó krétai kőzetben, két 65 centiméteres állkapcsot találtak.^[1] De a felfedezést csak egy év múlva tudatták, amikor az állkapcsokat kivették a kőzetből.

Az állkapcsok a Koolasuchusé voltak, ez egy ősi kétéltű, amely a Temnospondylii rendhez tartozik. A Temnospondylii-fajok voltak a legsikeresebb óriási kétéltűek, 100 millió évvel ezelőtt. De a dinoszauruszok ideje alatt, a krokodilok átvették a helyét, ennek az ősi kétéltű rendnek. 1989-ig azt hitték, hogy minden Temnospondylii-faj kihalt 100 millió évvel ezelőtt, a triász végén. A Koolasuchus felfedezése, megváltoztatta az eddigi ismeretet-itt van egy „élő fosszília”-egy megmaradt képviselője egy régi időnek.

Mint akármelyik nagy kétéltű, a Koolasuchus is képes volt kijönni a szárazra, de jobban érezte magát a vízben. Több mint 5 méter hosszú testén, egy masszív koponya ült. Mérete miatt képes volt zsákmányolni rákokat, halakat, emlősöket, teknősöket, sőt kis testű dinoszauruszokat is, mint például a fiatal Leaellynasaurát. Valószínű, hogy képes volt érzékelni a vízben az állatok által keltett rezgéseket. Amikor egy tudatlan állat túl közel merészkedett, a Koolasuchus kitátotta a hatalmas száját és rávetette magát a zsákmányra.

A Koolasuchus hossza 4-5 méter és testtömege 500 kilogramm volt.^[2]^[3]

Jegyzetek

↑ Steyer, J.S. (2005). „A giant brachyopoid temnospondyl from the Upper Triassic or Lower Jurassic of Lesotho”. Bulletin de la Société Géologique de France 176 (3), 243–248. o. DOI:10.2113/176.3.243.
↑ Life in the Shadows, Non-reptilian life in Mesozoic Australia. geocities. [2008. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
↑ Martin, A.J. (2009). „Dinosaur burrows in the Otway Group (Albian) of Victoria, Australia, and their relation to Cretaceous polar environments”. Cretaceous Research 30 (2009), 1223–1237. o. [2011. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.cretres.2009.06.003. (Hozzáférés: 2011. augusztus 4.)

Források

Walking with Dinosaurs-Fact Files

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[SR05-1] Steyer, J.S. (2005). „A giant brachyopoid temnospondyl from the Upper Triassic or Lower Jurassic of Lesotho”. Bulletin de la Société Géologique de France 176 (3), 243–248. o. DOI:10.2113/176.3.243.

[LIS-2] Life in the Shadows, Non-reptilian life in Mesozoic Australia. geocities. [2008. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)

[MAJ09-3] Martin, A.J. (2009). „Dinosaur burrows in the Otway Group (Albian) of Victoria, Australia, and their relation to Cretaceous polar environments”. Cretaceous Research 30 (2009), 1223–1237. o. [2011. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.cretres.2009.06.003. (Hozzáférés: 2011. augusztus 4.)

[1]

[2]

[3]