Ugrás a tartalomhoz

Katona Tamás (történész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a történészről szól. Hasonló címmel lásd még: Katona Tamás (egyértelműsítő lap).
Katona Tamás
SzületettKatona Tamás
1932. február 2.
Budapest
Elhunyt2013. június 28. (81 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaGyörki Mária (1956–1981)
Barta Klára (1984–2013)
Foglalkozásatörténész, tanár, író, műfordító, országgyűlési képviselő, diplomata
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.)
  • államtitkár (1990. május 24. – 1992. június 19., Külügyminisztérium)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1994. június 28. – 1996. március 10.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1996. március 11. – 1998. június 17.)
  • magyar nagykövet Lengyelországban (2000–2002)
KitüntetéseiDercsényi Dezső-díj (1993)
Szent Gellért-díj (1997)
SírhelyeFarkasréti temető (21/3-1-14)
A Wikimédia Commons tartalmaz Katona Tamás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Katona Tamás (Budapest, 1932. február 2. – Budapest, 2013. június 28.[1]) magyar történész, tanár, író, műfordító, országgyűlési képviselő (MDF), nagykövet.

Életútja

[szerkesztés]

Édesapja Katona Tibor, édesanyja Halász Magdolna, nagyapja Halász Gyula, dédapja pedig Halász Imre volt. Egyetemi tanulmányait 1950 és 1955 között végezte az ELTE könyvtár–magyar–arab szakán.

1954–55-ben a Bács-Kiskun Megyei Könyvtár helyettes vezetője, valamint a Fejér Megyei Tanács könyvtárügyi előadója volt. 1955 és 1960 között a bicskei Vajda János Járási Könyvtárat vezette; itt alapította meg Magyarország első cigány könyvtárát. 1960–61-ben az MTA Biokémiai Intézetének részfoglalkozású könyvtárosa volt. 1961–1965 között a Magyar Helikon Könyvkiadó, 1965–1987 között az Európa Könyvkiadó szerkesztője volt. 1977-től részt vett a Bibliotheca Historica című sorozat szerkesztőbizottságában. 1979-től a Pro Memoria sorozat szerkesztője volt. 1980-tól az Eötvös-kollégiumban, 1985-től a JATE-n tanított. 1987–1990 között szabadfoglalkozású író, történész volt.

1994–1998 között a Magyar Cserkészszövetség elnöke volt.[2]

Politikai tevékenysége

[szerkesztés]

A rendszerváltás után az 1990-es országgyűlési választáson az MDF jelöltjeként képviselővé választották. Három hétig az Országgyűlés honvédelmi állandó bizottságának tagja volt. Ezután 1990. május 24. és 1992. június 19. között a Külügyminisztérium politikai államtitkáraként fő szakterülete a magyar biztonságpolitika kidolgozása volt. 1992. június 19. után az Antall-, majd a Boross-kormány sajtóügyekért is felelős miniszterelnökségi politikai államtitkára volt, 1993–1994-ben az MDF Országos Elnökségének tagja volt. Az 1994-es országgyűlési választáson az MDF területi listájáról került be újra az Országgyűlésbe. 1994. december 11-én, az önkormányzati választásokon Budapest I. kerületének polgármesterévé választották. 1996. április 15-éig a külügyi állandó bizottság tagja volt. Az MDF X. országos gyűlése után kilépett a pártból. Részt vett a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) megalapításában, majd annak frakciójában folytatta parlamenti munkáját. 1996. április 16-ától a honvédelmi állandó bizottság tagja. Az 1996. november 30-ai első országos MDNP-gyűlésen beválasztották a párt elnökségébe. 2000-től 2002-ig Magyarország varsói nagykövete volt.

Katona Tamás az MDF XXII. Országos Gyűlésén – 2008

Családja

[szerkesztés]

1956-1981 között Györki Mária volt a felesége. 1984-ben Barta Klárát vette feleségül. Első házasságából két lánya született: Ágnes (1958) és Annamária (1962). Második házasságából egy fia született: Tibor Elek (1987).

Művei

[szerkesztés]
  • Az aradi vértanúk (bevezetés és jegyzetek; Budapest, 1979)
  • A korona kilenc évszázada. Történelmi források a magyar koronáról (válogatás és szerkesztés; Budapest, 1979)
  • A tatárjárás emlékezete (válogatás, szerkesztés; Budapest, 1981)
  • Budavár bevételének emlékezete, 1849 (válogatás és szerkesztés; Budapest, 1989)
  • Aradi vértanúk naplói; vál., bev., jegyz. Katona Tamás; Kriterion, Bukarest, 1991 (Téka)
  • Kossuth Lajos: Írások és beszédek 1848–1849-ből (válogatta, szerkesztette, az összekötő szövegeket, jegyzeteket és névmagyarázatokat írta Katona Tamás; Budapest, 1994)
  • Emlékezünk. 1849. október 6.; MH Tájékoztatási és Médiaközpont, Bp., 1999 (Jeles napok)
  • Katona Tamás–Arday Lajos: 110 év. Az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának története; anyaggyűjtés Éger György; 2. átdolg., bőv. kiad.; Magyar Országgyűlés, Bp., 2006
  • Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei; szerk. Katona Tamás, Ráday Mihály; Corvina, Bp., 2013-
    • 1. Események és helyszínek; szerk. Csorba László; 2013
    • 2. A száműzöttek nyomában; szerk. Csorba László; 2016

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]
Sírja a Farkasréti temetőben (21/3-1-14)

A marcaltői önkormányzat 2014. március 15-én emléktáblát állíttatott tiszteletére az ihászi csatát megörökítő emlékoszlop mellett.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Meghalt Katona Tamás történész, az Antall-kormány egykori államtitkára Archiválva 2013. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, hetivalasz.hu (Hozzáférés: 2013. június 29.)
  2. ↑ Bokody József: Magyar Cserkészszövetség - Főcserkészek - Elnökök (magyar nyelven). Cserkészgyűjtemény, 2010. [2012. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 25.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Katona_Tamás_(történész)&oldid=27541533”