Kebeleszentmárton

Kebeleszentmárton (Kobilje)
Kebeleszentmárton címere
Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Statisztikai régió	Pomurska statisztikai régió
Község	Kebeleszentmárton
Rang	község
Alapítás éve	1271
Polgármester	Stanko Gregorec
Irányítószám	9227
Rendszám területkód	MS
Népesség
Teljes népesség	540 fő (2020. júl. 1.)
Népsűrűség	28,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	186 m
Terület	19,7 km²
Időzóna	UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 41′, k. h. 16° 24′46.683333333333, 16.4
Kebeleszentmárton község elhelyezkedése
Kebeleszentmárton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kebeleszentmárton témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kebeleszentmárton (szlovénül: Kobilje) település és egyben a Kebeleszentmárton község alapfokú közigazgatási egység székhelye Szlovéniában a Muravidéken, a Pomurska statisztikai régióban, a magyar határ mentén.

Fekvése

Muraszombattól 20 kilométerre északnyugatra, a magyar határ mellett, a Kebele-patak partján fekszik. Szomszédai északról Szentgyörgyvölgy és Márokföld, északkeletről Nemesnép, keletről Lendvajakabfa, délkeletről Bödeháza, délről Zsitkóc (Žitkovci) és Dobronak (Dubrovnik), délnyugatról Őrszentvid (Strehovci), északnyugatról pedig Szécsiszentlászló (Motvarjevci).

Magyarországról a Zala vármegyei Nemesnép nyugati szélétől induló, a 7421-es útból nyugat felé kiágazó 74 221-es számú mellékúton érhető el, amely Szentgyörgyvölgy külterületén lépi át az országhatárt és szlovén területen 439-es útszámozással folytatódik Dobronak központjáig.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Az ókorban a rómaiak telepedtek itt meg.

A mai település első említése 1271-ből származik "Terra castri Zaladiensis Kebele vocata in qua ecclesia S. Martini esse dicitur" (a zalai várföld Kebele, ahol a Szent Mártonnak szentelt templom áll) alakban. Ebben V. István király a zalai várföldekhez tartozó Kebelét Miley-i Sidounak adja. Már ekkor említik templomát, plébániáját és bencés kolostorát is. A Kebele-patak neve már egy 1208-as oklevélben is felbukkan. Az itteni barátoknak a Bukovina-pataknál malmuk is állt. 1329-ben "Possessiones de iuxta Kebelie" néven, majd 1338-ban "Kebeleyscentmartun" néven szerepel egy oklevélben, mely megemlíti, hogy templomának falai kőből épültek. 1342-ben "Poss. Kebeleynellyk", 1381-ben "Poss. Kebelye et alia Kebelye", 1405-ben "Kebele", 1445-ben "Kebelye" néven említik.

A templom kegyurai a 14 - 15. században a lendvai Bánfy-ak voltak. 1524-ben 10 malom működött a környéken. A harmincéves háború során 1627-ben feldúlta a török, ekkor pusztult el a falu középkori temploma is. A hagyomány szerint az emberek a török közeledtét már a templom tornyából, mely a középkorban őrhelyként is működött messziről észrevették. A templom és a kolostor kincseit a harangokkal együtt még időben egy kútba rejtették el. Az idős kebeleiek még századokkal később is tudni vélték a kincsek helyét. A Kebele-patak völgyében található a Töröktemetés nevű dűlő, ahol a hagyomány szerint egy elesett híres török vezér van eltemetve. A török által elpusztított falut, melyet ekkor Kebele-pusztának hívtak csak 122 év után a 18. században a környékbeli falvakból telepítették újra. 1770-ben már 176 ember élt a településen. A lendvai uradalom urbáriuma szerint az itt termelt bort csak a gróf adhatta el. A 19. század folyamán az erdőterület fokozatosan csökkent a mezők javára. A kézművesek közül a fazekasok voltak a legjelentősebben, akik 1846-ban céhet is alapítottak itt. 1873-ban felépült a település első iskolája egyelőre még fából, majd húsz évvel később téglából építették újjá. Ekkoriban kezdték a faházakat is átépíteni téglából. Sokan a téglát helyben égették ki. 1893-ban egy Schwarz nevű lendvai zsidó ember téglagyárat épített a településen, melyben a helyiek mellett olaszok is dolgoztak. 1916-ban megkezdődött a 23,8 km hosszú erdei vasút építése Lendváig, melyen az itteni termékeket szállították.

Vályi András szerint " KEBELE. Kobile.Magyar falu. Szala Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bagonyához közel, és annak filiája, határja hegyes, völgyes, és sovány, szőleje középszerű, piatzozása távol esik."

Fényes Elek szerint " Kebele, magyar falu, Zala vmegyében, az alsó-lendvai uradalomban, 500 kath. lakossal. Itt sok varganya terem."

1910-ben 1109 lakosának 95%-a magyar volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után ismét jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 570 lakosa volt, melyből már csak 11 fő vallotta magát magyarnak.

Nevezetességei

• A falu Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1925-ben építették.
• A Szent Márton tiszteletére épült középkori templom a falu határában, a szőlőhegyen a mai Mária-kápolna közelében állt. A régi templomra tábla emlékeztet.
• Szent Márton alakja fedezhető fel egy, a templom közelében álló, az 1800-as évek elején készült képoszlopon is, melyet szintén a régi templom emlékére állítottak.
• Szűz Mária a Béke Királynője tiszteletére szentelt kápolnája a szőlőhegyen áll.
• A település közepén hatalmas, öreg barkócafa és egy mellszobor áll.
• Itt található a környék legidősebb, kb. 200 éves berkenyefája.
• Töröktemetés-dűlőben, a hagyomány szerint egy híres török vezér van eltemetve.
• A múlt kulturális örökségét múzeum őrzi. Emellett teleház és információs hivatal is működik a községben.

További információk

• Kebeleszentmárton hivatalos oldala
• Kebeleszentmárton az Őrvidék honlapján
• Kebeleszentmárton a Szent Márton út honlapján Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Kebeleszentmárton Szlovénia térképén