Kis meténg
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Vinca minor L. | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kis meténg témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kis meténg témájú médiaállományokat és Kis meténg témájú kategóriát. |
A kis meténg (Vinca minor) a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó növényfaj. Más megnevezései: örökzöld meténg, télizöld meténg, kis télizöld.
Élőhelye
[szerkesztés]Félszáraz-üde gyertyános–tölgyesekben, ligetekben gyakori. Kedveli a párás, védett fekvést.
Elterjedése
[szerkesztés]Közép-, Nyugat- és Dél-Európa. A Börzsönyben és a Mátrában megtalálható növényfaj.[1][2][3]
Jellemzői
[szerkesztés]- Hajtásai indaszerűen kúsznak, legyökereznek.
- Levelei elliptikusak, kopaszak, bőrneműek, fényesek, keresztben átellenes állásúak. Kertészeti fajtái között fehérrel szegélyezett, ill. márványos levelűek is találhatók.
- Virága liláskék, öt pártacimpával; a cimpák ferdén csapottak. Kertészeti fajtái között más virágszínűek (fehér, bordó, lila) is megtalálhatók. Április–májusban virágzik.
- Termése kettős tüsző.
Ültetve könnyen kivadul.
Mérgező.
Felhasználása
[szerkesztés]- Dísznövényként kertekbe, temetőbe ültetik. Árnyéktűrő, árnyéki gyeppótlónak is alkalmas.
- Gyógynövény, drogja a szárított, leveles hajtás (Vincae minoris herba). Több mint 30 alkaloidot tartalmaz, gyógyászatilag jelentősek a vinkamin, izovinkamin és vincin.
- Vérnyomáscsökkentő, agyértágító, vizelethajtó hatású. A népi gyógyászatban „vértisztító”, vizelethajtó teakeverékekben és sebgyógyításra használták. Vinkamin alkaloidja kiinduló vegyülete a Cavintonnak.
- Márk Gergely sikerrel nemesítette.
Hasonló, rokon fajok
[szerkesztés]- Pusztai meténg (Vinca herbacea)
- Nagy meténg (Vinca major)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
Források
[szerkesztés]- Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai. Budapest: Magyar Könyvklub. 1998. = Természetkalauz, ISBN 963 548 672 3
- Bernáth Jenő dr. (szerk.): Vadon termő és termesztett gyógynövények (Mezőgazda Kiadó, 1997)