Ugrás a tartalomhoz

Krasznodar

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krasznodar (Краснодар)
Krasznodar címere
Krasznodar címere
Krasznodar zászlaja
Krasznodar zászlaja
egyéb neve(i): Jekatyerinodar (1920-ig)
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKrasznodari határterület
Alapítás éve1793
PolgármesterJevlanov Vlagyimir Lazarevics
Irányítószám350000–350921
Körzethívószám861
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 138 654 fő (2024. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület500 km²
IdőzónaMSK (UTC+3)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 02′, k. h. 38° 59′45.033333°N 38.983333°EKoordináták: é. sz. 45° 02′, k. h. 38° 59′45.033333°N 38.983333°E
Krasznodar (Krasznodari határterület)
Krasznodar
Krasznodar
Pozíció a Krasznodari határterület térképén
Krasznodar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznodar témájú médiaállományokat.
A város egy képe

Krasznodar (oroszul Краснодар) város Oroszország déli részén, a Kaukázus előterében; a Krasznodari határterület székhelye.

Lakossága: 744 995 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése

[szerkesztés]

Krasznodar a Kelet-európai-síkság délnyugati szélén, a Kubányi-alföld déli részén, a Kubán folyó partján fekszik.

Földrajzi koordinátái: é. sz. 45° 02′, k. h. 38° 59′45.033333°N 38.983333°E.

Története

[szerkesztés]

Alapítása

[szerkesztés]

II. Katalin 1792. június 30-án kelt adománylevelében a feketeföldi kozákoknak adományozta a Kubán folyó és az Azovi-tenger közötti területet.

1793 júniusában a területre érkezett Zahár Csepega kozák atamán, és kijelölte a leendő székváros helyét. 1794 nyarán mérték fel a területet, készítették el a település tervrajzát. Az építkezést 1794. szeptember 18-án kezdték.

Jekatyerinodar

[szerkesztés]

A város első iskoláját 1803-ban nyitották. 1820-ban nyílt a Kubáni Katonai Gimnázium, amely alapvetően a katonai szolgálatra készítette fel a kozákok gyermekeit, de a város anyagi támogatásával úgy nevezett párhuzamos osztályokban polgári oktatás is volt. A városba 1820-ban Puskin, majd 1837-ben Lermontov is ellátogatott.

A város a 20. század elejéig elsődlegesen garnizon volt.

A Kubán folyó és a termékeny föld jelentős kereskedelmi központtá tette a várost. A 19. században évente négyszer jelentős vásárt tartottak. 1888-ban a városnak 43 500 lakosa volt.

Az iparosodás az 1910-es években indult meg. Nagy kohókat, fémfeldolgozó és olajipari üzemeket alapítottak.

Kultúrtörténetileg jelentős az 1811-ben Krasznodarban alapított, világhírű Kubáni Állami Kozák Férfikar.

Krasznodar

[szerkesztés]

Az októberi forradalmat követő orosz polgárháborúban a város szinte folyamatos harcok színhelye volt: csak 1918-ban háromszor cserélt gazdát. 1919-ben Gyenyikin tábornok serege foglalta el, majd 1920. március 17-én a 9. Vörös Hadsereg foglalta vissza, ezen a környéken is stabilizálva a szovjethatalmat. A város ekkor a környékbeli menekültekkel együtt közel 150 000 lakost számlált. Újraindították a nehézipari üzemeket, és 1920. december 7-én a város felvette a Krasznodar nevet.

1942. augusztus 9-én Krasznodart elfoglalta a Wehrmacht (az „A” hadseregcsoport). A Vörös Hadsereg 1943. február 12-én szabadította fel.

Gazdasági élet, közlekedés

[szerkesztés]

Gazdaság

[szerkesztés]

A város gazdaságában meghatározó a könnyűipar.

Közlekedés

[szerkesztés]

A várostól kb. 15 km-re keletre található krasznodari repülőtér (IATA: KRR, ICAO: URKK) Dél-Oroszország egyik legjelentősebb repülőtere, hivatalos nemzetközi repülőtér. Tizenkilenc légitársaság járatai kötik össze Oroszország jelentősebb városaival és Béccsel, illetve Münchennel.

Krasznodar fontos folyami kikötő.

Krasznodar testvérvárosai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Оценка численности населения Краснодарского края на 1 января 2024 г.. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].

További információk

[szerkesztés]