Ugrás a tartalomhoz

Kunfehértó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kunfehértó
Kun-Fehér-tó a januári naplementében
Kun-Fehér-tó a januári naplementében
Kunfehértó címere
Kunfehértó címere		 Kunfehértó zászlaja
Kunfehértó zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKiskunhalasi
Jogállásközség
PolgármesterSzalai László (független)[1]
Irányítószám6413
Körzethívószám77
Népesség
Teljes népesség2043 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség26,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület78,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 21′ 32″, k. h. 19° 24′ 58″46.358889°N 19.416111°EKoordináták: é. sz. 46° 21′ 32″, k. h. 19° 24′ 58″46.358889°N 19.416111°E
Kunfehértó (Bács-Kiskun vármegye)
Kunfehértó
Kunfehértó
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Kunfehértó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kunfehértó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kunfehértó falu Bács-Kiskun vármegye Kiskunhalasi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Magyarországon, az Alföld nyugati részén, Budapesttől 160 kilométerre délre, Jánoshalmától 12 kilométerre északkeletre, Kiskunhalas városától 11 kilométerre délnyugatra található. A Duna 50 kilométerre nyugatra, a Tisza 65 kilométerre keletre folyik Kunfehértótól.

A szomszédos települések: észak felől Kiskunhalas, kelet felől Balotaszállás, délkelet felől Kisszállás, délnyugat felől Jánoshalma, nyugat felől Kéleshalom. Csak kevés híja van annak, hogy nem határos dél felől még Mélykúttal is.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton a két szomszédos város valamelyike, Kiskunhalas vagy Jánoshalma érintésével érhető el, az 5412-es úton; határszélét délen, egy rövid szakaszon érinti még az 5416-os út is.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Bátaszék–Kiskunhalas-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja van itt: Kunfehértó vasútállomás a falu központja közelében, Erdőszél megállóhely pedig a településtől délnyugatra, külterületen.

Története

[szerkesztés]

Kunfehértó környéke a bronzkortól lakott, ezt a település környékén talált leletek tanúsítják. Középkori eredetű leleteket is találtak itt, amiket ma Sinka mester kincseként tartanak számon (21 darab ezüst- és arany tárgy). A török korban említik először a települést (1560). Ebben az időben határában vár állott.

1945 előtt a Dél-Alföldre jellemző tanyavilág helyezkedett el itt. Fehértó-pusztának hívták a területet, ami Kiskunhalas város részét képezte. 1903-ban lett vasútállomása a Kiskunhalas–Bácsalmás–Regőce-vasútvonal kiépülésének köszönhetően. 1930-ban nyílt meg a Kun-Fehér-Tó strand. Fehértó-pusztán 1932-ben közel 200 tanya állt itt. Mintagyümölcsös, magkísérleti telep, két elemi iskola is szolgálta az itteni lakókat. 1941-ben 1457 ember élt itt. 1942-ben mezőgazdasági téli iskola nyílt itt (mai gyermekotthon). 1950 májusában dr. Zólyomi Bálint botanikus és munkatársai azonosították be a tölgyfaerdőben (Városerdő), az Európában is egyedülálló növénypopulációt képező virginiai holdruta páfrányfajt.

A Kiskunhalas városától elszakadt puszta 1952. január 1-jén alakult meg Kunfehértó néven. Az állami gazdaság által építtetett Jókai utcai házak után fokozatosan épült ki a szocialista típusú település. A közeli fürdőzésre kiválóan alkalmas tó közelében üdülőfalu jött létre.

Népszerű programja a hetvenes évektől a „Fehértói Nyár”-nak, majd a kilencvenes évektől Sörfesztiválnak nevezett nyári, többnapos ifjúsági zenei fesztivál. Minden évben több ezer embert vonz a tópartra.

2018-tól (Fehér Tone fesztivál) néven kerül megrendezésre az ifjúsági zenei fesztivál.

2007-ben és 2008-ban is nagy tűzvész pusztított a területen.[3][4]

2010. decemberben összedőlt a műemléki védettségű Németh-Buhin szélmalom.

Elnevezései

[szerkesztés]
  • A települést a közép- és újkorban Akgölnek (török - Fehértó), Fejírtónak, Fehértónak és Fehértó pusztának is nevezték.
  • A településnek két horvát (bunyevác) neve létezik. A felsőszentiváni bunyevácok Fertovnak, a tompai bunyevácok Vertovnak nevezték.[5]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Harnóczi Sándor (független)[6]
  • 1994–1998: Harnóczi Sándor (független)[7]
  • 1998–2002: Harnóczi Sándor (független)[8]
  • 2002–2006: Gömzsik László (független)[9]
  • 2006–2010: Gömzsik László (független)[10]
  • 2010–2011: Harnóczi Sándor (független)[11]
  • 2011–2012: Kovács Erzsébet (független)[12]
  • 2012–2014: Harnóczi Sándor (független)[13]
  • 2014–2019: Huszár Zoltán (független)[14]
  • 2019–2024: Huszár Zoltán (független)[15]
  • 2024– : Szalai László (független)[1]

A településen 2011. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[12] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[16] A hivatalban lévő polgármester nem indult a választáson.

Alig egy évvel később, 2012. július 8-án újból időközi polgármester-választásra került sor Kunfehértón, ezúttal a falu vezetőjének lemondása okán.[17] A választáson a hivatalban lévő polgármester, nem meglepő módon nem indult el, a korábban már több ciklusra (legutóbb 2010-ben) megválasztott elődje viszont igen, és ellenjelölt hiányában meg is nyerte azt.[13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2121
2082
2058
2138
2103
2083
2043
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,4%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 1,5% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (18,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,6%, református 5,6%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 34,6% (28,7% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 86,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% szerbnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,5% volt római katolikus, 5,5% református, 0,7% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 24,5% felekezeten kívüli (43,1% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A szikes Kun-Fehér-tó a településtől kb. 2 km-re található. A kiemelkedően tiszta tóparti üdülőterület; az ifjúsági tábor; a fürdőtó; a minden évben megrendezett „Fehértói Nyár” rendezvénysorozat jelenti fő turisztikai vonzerejét.

A holdrutás tölgyfaerdő a virginiai holdruta élőhelye. A régi Városerdőt, amelyet ma Kunfehértói holdrutás-erdőnek hívnak, 1975-ben helyi jelentőségű értékké minősítették. Ez a 120 hektáros terület a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik. Védettségét unikális aljnövényzetének köszönheti.

Kunfehértón három gyógyszeripari gyár is működik.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Almási-féle útmenti kereszt – Útmenti kereszt Kunfehértó-Kisszállás határában, a régi mélykúti útnál (1935)
  • Volt Mezőgazdasági – 1942-ben épült Árkay Bertalan tervei alapján. Egyemeletes, tornyos épület, amely a vasútállomástól nem messze helyezkedik el.
  • Faültető lányka - Pátzay Pál kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész szobra (1963)
  • Erdei Ferenc szabadidőpark és emlékmű - szabadidőpark emléktáblája (1977)
  • Szabadság emlékmű –Szabadság téren áll. Rétfalvi Sándor szobrász és Bechman Zoltán építész munkája (1980)
  • Földgáz bevezetése Kunfehértón tábla – Vöröshajnal utca (1985)
  • Szent József kápolna – Az épület a Rákóczi utca 37/b számú telken található. A római katolikus imahelyet 1989. május 1-jén Marosi Izidor megyés püspök Munkás Szent József tiszteletére szentelte fel.
  • Patocskai-féle útmenti kereszt – Útmenti kereszt Kunfehértó határában (1997)
  • Millenniumi emlékoszlop – Béke tér (2001)
  • Millenniumi emléktábla - Béke tér (2001)
  • Kiskunhalas–Bácsalmás–Regőce-vasútvonal emléktábla – vasútállomás, a 100 éves hév-vasútvonal emlékére (2003)
  • Tájház – (Kiserdő u. 5.) célja, hogy a helyi mezőgazdasági és népéletet bemutassa. (2007)
  • Szovjet páncélozott jármű roncsa – a kunfehértói tábor területén

Rendezvények

[szerkesztés]

A településen és az üdülőtó területén több program is várja az érdeklődőket egész évben.

  • Februárban: Kunfehértor (falusi disznóvágás hagyományinak felelevenítése)
  • Május 1.: retro majális a tóparton
  • Pünkösd szombat, vasárnap: Falunap
  • Július harmadik hétvégéjén: Fehér Tone fesztivál
  • Augusztus: Családi nap a tóparton
  • Október: Szüreti nap és bál
  • November 11.: Márton napi lampionos felvonulás
  • December: Adventi udvar

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kunfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Archivált másolat. [2008. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 16.)
  4. ↑ http://hir6.hu/cikk/10059/080528_tobb_tiz_hektaron_eg_az_erdo_kunfeherto_kozeleben
  5. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  6. ↑ Kunfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Kunfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  8. ↑ Kunfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  9. ↑ Kunfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  10. ↑ Kunfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  11. ↑ Kunfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  12. ↑ a b Kunfehértó települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. június 26. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  13. ↑ a b Kunfehértó települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. július 8. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  14. ↑ Kunfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. július 22.)
  15. ↑ Kunfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
  16. ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  17. ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  18. ↑ Kunfehértó Helységnévtár
  19. ↑ Kunfehértó Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kunfehértó&oldid=27442856”