Ugrás a tartalomhoz

Hamvas rétihéja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hamvas rétihéja
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Rétihéjaformák (Circinae)
Nem: Circus
Faj: C. pygargus
Tudományos név
Circus pygargus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A hamvas rétihéja elterjedési területe   költőhely (nyáron)   költözési útvonal   telelőhely
A hamvas rétihéja elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hamvas rétihéja témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hamvas rétihéja témájú médiaállományokat és Hamvas rétihéja témájú kategóriát.

A hamvas rétihéja (Circus pygargus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Európában és Ázsia nagy részén honos, de Afrikában is él. Rövidtávú vonuló.

Megjelenése

[szerkesztés]

Testmagassága 43-47 centiméter, szárnyfesztávolsága 105-120 centiméter. A hím 230-300 gramm, a tojó 320-440 gramm. Feje kicsi, teste nyúlánk, szárnya és farka hosszú. A hím háti része kékesszürke, szárnya vége fekete, karevezőin fekete keresztszalag van; hasalja fehér vörösbarna csíkozással. A tojó barnás színű, csíkozott; fehér farcsíkja van.

A hím alulnézetben
és a tojó
Museum specimen

Életmódja

[szerkesztés]

Kisemlősökkel, talajon fészkelő madarak fiókáival, hüllőkkel, békákkal és rovarokkal táplálkozik.

Szaporodás

[szerkesztés]

Hazánkban rendszeres fészkelő, nedves réteken költ. Száraz növényi részekből talajra építi fészkét. Fészekalja 4-5 tojás, a kikelési idő 29-30 nap, a kirepülési idő 5-6 hét.

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon áprilistól szeptemberig tartózkodik. Jellemző madara a Hanságnak, a Kis-Balatonnak, valamint Ócsa környékének.

Védettsége

[szerkesztés]

Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még mint nem fenyegetett. Európában biztos állományú fajnak számít. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 forint.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]