Heidelberg

	Heidelberg
; Heidelberg címere	; Heidelberg zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Járás	Regierungsbezirk Karlsruhe (1972. december 31. – )
Alapítás éve	1196
Polgármester	Eckart Würzner (független)
Irányítószám	69115–69126
Körzethívószám	6221; 6202;
Rendszám	HD
Testvérvárosok	Lista Mostar; Cambridge (1965. július 8. – ); Montpellier (1961. május 13. – ); Rehovot (1983. május 5. – ); Szimferopol (1991. november 2. – ); Bautzen (1991. június 29. – ); Calamba; Kumamoto (1992. május 19. – ); Palo Alto (2017. szeptember 28. – ); Hangcsou (2017. június 29. – ); Jelenia Góra;
	Népesség
Teljes népesség	162 960 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	1314 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	114 m
Terület	108,83 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 24′ 44″, k. h. 8° 42′ 36″49.412222°N 8.710000°EKoordináták: é. sz. 49° 24′ 44″, k. h. 8° 42′ 36″49.412222°N 8.710000°E
	Heidelberg Pozíció Baden-Württemberg térképén
	Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
	Heidelberg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Heidelberg témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Heidelberg (régebben Heidelberga) város Németországban, Baden-Württemberg tartományban. Területe: 108,83 km².

Fekvése

A város több vasútvonal találkozásánál, a Neckar völgyében terül el; ott, ahol a folyó a közép-rajnai síkságra kilép. A Neckar mentén mintegy 3 km hosszan elnyúló város két partját három híd köti össze (melyekből az Alte Brücke-n ma már csak gyalogosok közlekedhetnek). Tengerszint feletti magassága: 116 m. A környező dombok 300-500 méterre nyúlnak fel. Északról Dossenheim, nyugatról Eppelheim, délről Leimen településsel határos.

Története

Heidelberg helyén már a 3. században egy római telep állt. A mostani Heidelberg eredetileg a wormsi püspök hűbérbirtoka volt. Ottó választófejedelem (1228- 1253) tette először székhelyévé; meg is maradt Pfalz fővárosának 1720-ig. 1196-ban íródott az első írásos emlék a városról.

A 16. században Ottheinrich választófejedelem alatt államvallás lett a kálvinizmus. Az 1590-es évektől kezdve számos református magyar diák tanult a Heidelbergi Egyetemen. 1563-ban itt jelent meg a Heidelbergi káté, amely a református egyház alapvető hittételeit tartalmazza. 1622-ben Tilly elfoglalta és megsarcolta a várost; 1689-ben ugyanezt tették vele a Mélae vezérelte franciák, akik azután 1693-ban feldúlták. 1720-ban Károly Fülöp a székhelyét áttette Mannheimba, 1803-ban pedig Heidelberget Badenhez csatolták.

Látnivalók

Az óváros (Altstadt) az UNESCO világörökség része. A legkiválóbb épületek:

a Marktplatzon álló templom, amelyet 1400-ban Ruprecht császár alapított, az alapítónak és nejének síremlékével
az evangélikus Péter-templom
az 1704-ben épített városháza
a kémiai laboratórium, amely előtt Wrede bajor hadvezér bronzszobra áll
egyéb egyetemi épületek

Megtekintésre leginkább méltó részletek:

az Elisabethenthor
a négy gránit-oszlop a kastély kútja körül, amelyek Nagy Károly ingelheimi palotájából kerültek ide
a Friedrichsbauban a templom, amelyben érdekes régiséggyűjteményt őriznek
az 1751-ben épült nagy heidelbergi hordó, amely 7 m átmérőjű és 10 m hosszú
Miként a város fekvése, úgy környéke is igen szép; a kastély fölött van a hohenstaufi Konrád egykori kastélyának helyén a Molkenkur nevű vendéglő, ahonnan az egész környékre igen szép kilátás nyílik

A várkastély

Bővebben: Heidelbergi várkastély

A híres heidelbergi várkastély a város tőszomszédságában, a Geisberg egy nyúlványán, a Jettenbühelen áll; részben még ép, részben lerombolt épületekből áll. A kastélyt, amely egy négyszöget alkot, III. Ruprecht választó és német király kezdte építtetni, V. Lajos (1503-44), II. Frigyes (1544-56), Henrik Ottó (1557 körül), IV. Frigyes (1600 körül) és V. Frigyes, a téli király folytatták és fejezték be. Az egész kastély egy nagy négyszöget alkotott kerek szöglettornyokkal; késő reneszánsz stílusban épült (a gazdag plasztikai díszítésekkel ellátott Ottó-Henrik szárnyképét). Anton Praetorius 1595-ben fogalmazta meg a „Heidelbergi kastély első óriás hordójá“-ról készült legrégebbi latin nyelvű leirást. A franciák 1689 és 1693 között jó részét feldúlták; az emberek romboló munkáját 1764-ben egy villámcsapás folytatta és azóta a kastély egy része rom. 1883 óta a badeni (ma a baden-württembergi) kormány a kastély fenntartására, illetőleg restaurálására évenként tetemes összegeket fordít.

Az egyetem

Bővebben: Heidelbergi Egyetem

Heidelbergnek főképpen egyeteme, a Ruperto-Carola kölcsönöz jelentőséget. A német birodalomban a legrégibb egyetemként, 1386-ban I. Ruprecht pfalzi választó alapította a párizsi egyetem mintájára; Őszinte Fülöp korában (1476-1508) nagy hírt szereztek számára tanárai: Georgius Agricola, Johannes Reuchlin és Johannes Oecolampadius. A reformáció behatása alatt újjáalakult; Zacharias Ursinus és Caspar Olevianus, a Heidelbergi káté szerzői itt tanítottak és a kálvinizmus jelentős iskolájává tették. Amikor 1622-ben Tilly elfoglalta a várost és híres könyvtárát, a Bibliotheca Platinát Rómába küldte, az egyetem is megszűnt működni, de 1652-ben Károly Lajos választó ismét helyreállította. 1689 és 1693 után, amint a franciák Heidelberget elfoglalták, az egyetem több éven át ismét szünetelt; a 18. században is csak tengődött. A francia forradalmat követő háborúkban csaknem minden birtokát elvesztette és a teljes feloszláshoz volt közel, míg végre 1803 után Károly Frigyes badeni nagyherceg, aki Heidelberget megkapta, jelentékeny adományokkal újra felélesztette. A 19. század végén öt fakultása volt (teológiai, jogi, orvosi, filozófiai és természettudományi); a docensek száma 117, a hallgatóké 1294, a klinikák, szemináriumok, laboratóriumok, intézetek száma 29 volt. 2004-ben több mint 27 000 hallgatója volt.

Múzeumok

Ägyptisches Museum Heidelberg – Egyiptomi múzeum
Carl Bosch Museum Heidelberg – Carl Bosch Múzeum
Deutsches Apotheken-Museum – Gyógyszertármúzeum
Deutsches Rugby-Sportmuseum – Rögbi sportmúzeum
Deutsches Verpackungsmuseum – Csomagolásmúzeum
Dokumentations- und Kulturzentrum Deutscher Sinti und Roma
Heidelberger Kunstverein
Heidelberger Schloss – Heidelberg kastély
John Rabe Communication Centre Heidelberg – John Rabe Kommunikációs Központ
Kurpfälzisches Museum der Stadt Heidelberg
Museum für sakrale Kunst und Liturgie – Szakrális Kultúra és Liturgia Múzeum
Museum Haus Cajet
Stiftung Reichspräsident Friedrich Ebert Gedenkstätte
Textilmuseum Max Berk – Max Berk Textilmúzeum
Völkerkundemuseum – Népművészeti Múzeum

Lakosság

Év	Lakosság (fő)
1439	5200
1588	6300
1717	4800
1784	10 754
1810	10 312
1812	9826
1830	13 345
1852. december 1. ¹	14 564
1858. december 1. ¹	15 600
1861. december 3. ¹	16 300
1864. december 3. ¹	17 666
1867. december 3. ¹	18 300
1871. december 1. ¹	19 983
1875. december 1. ¹	22 334

Év	Lakosság (fő)
1880. december 1. ¹	24 417
1885. december 1. ¹	26 900
1890. december 1. ¹	31 739
1895. december 2. ¹	35 190
1900. december 1. ¹	40 121
1905. december 1. ¹	49 527
1910. december 1. ¹	56 016
1916. december 1. ¹	47 554
1917. december 5. ¹	47 483
1919. október 8. ¹	60 831
1925. június 16. ¹	73 034
1933. január 16. ¹	84 641
1939. május 17. ¹	86 467
1945. december 31.	95 811

Év	Lakosság (fő)
1946. október 29. ¹	111 488
1950. szeptember 13. ¹	116 488
1956. szeptember 25. ¹	121 910
1961. június 6. ¹	125 264
1965. december 31.	125 507
1970. május 27. ¹	129 656
1975. december 31.	129 368
1980. december 31.	133 227
1985. december 31.	134 724
1987. május 25. ¹	127 768
1990. december 31.	136 796
1995. december 31.	138 781
2000. december 31.	140 259
2005. december 31.	142 933

¹ Népszámlálás

A népesség alakulása 1961 és 2023 között

Lakosok száma	133 566	130 206	130 134	134 386	127 768	138 964	140 259	145 311	152 113	162 960
	1961	1968	1974	1981	1987	1994	2000	2007	2013	2023

Adatok: Wikidata

Híres emberek

Max Weber szociológus 1882-ben kezdte meg jogi tanulmányait a Heidelbergi Egyetemen, ahol főszakként azonos nevű, jogászként és politikusként tevékenykedő édesapja szakterületét választotta.
Lénárd Fülöp, Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja a Heidelbergi Egyetemen szerezte meg a doktorátusát 1886-ban.
Lukács György filozófus 1912-1917 között Heidelbergben élt.
Itt hunyt el 1976. szeptember 8-án Caesar Rudolf Boettger német malakológus.
Itt hunyt el 1980. július 19-én Szent-Iványi Domokos magyar diplomata.