Higany(II)-jodid

Higany(II)-jodid
Higany(II)-jodid (α módosulat)
Higany(II)-jodid (β módosulat)
α módosulat
Más nevek	merkuri-jodid higany-dijodid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7774-29-0
ATC kód	D08AK30
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	HgI2
Moláris tömeg	454,40 g/mol
Megjelenés	vörös színű por
Sűrűség	6,36 g/cm³, szilárd
Olvadáspont	259 °C
Forráspont	350 °C (szublimál)
Oldhatóság (vízben)	6 mg/100 g
Veszélyek
Főbb veszélyek	Nagyon mérgező (T+), Veszélyes a környezetre (N)
NFPA 704	0 3 0
R mondatok	R26/27/28-R33-R50/53
S mondatok	(S1/2)-S13-S28-S36-S45-S60-S61
LD50	18 mg/kg (patkány, szájon át) 75 mg/k (patkány, bőrön keresztül)
Rokon vegyületek
Azonos kation	Higany(II)-klorid, Higany(II)-bromid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A higany(II)-jodid (INN: mercuric iodide) a higany jóddal alkotott vegyülete. Képlete HgI₂. Vörös színű, íztelen por. Erős méreg, erős baktericid hatása van. Vízben rosszul oldódik. Alkoholos oldata barna, benzolos oldata vörös színű. Jól oldódik higany(II)-nitrát-oldatban. 126 °C-on sárga módosulattá alakul. A sárga módosulat rombos szerkezetű kristályokat alkot. Alacsonyabb hőmérsékleten visszaalakul a vörös színű módosulattá, amely négyzetes kristályszerkezetű.

Kémiai tulajdonságai

Fény hatására bomlik. Ha kálium-jodid oldatban oldódik, komplex sóvá, kálium-tetrajodo-merkuráttá alakul. A kálium-tetrajodo-merkurát vízben jól oldódik, ezért a higany(II)-jodid így oldatba vihető.

$\mathrm {HgI_{2}+2\ KI\rightarrow K_{2}[HgI_{4}]}$

A kálium-tetrajodo-merkurát lúgos kémhatású oldata a Nessler-reagens, amit az analitikában ammónia és ammóniumionok kimutatására használnak, ugyanis ezekkel sárgásbarna színű csapadékot ad.

Előállítása

A higany(II)-jodidot kálium-jodid oldatból higany(II)-klorid oldat hozzáöntésével állítják elő.

$\mathrm {HgCl_{2}+2\ KI\rightarrow HgI_{2}+2\ KCl}$

Elemeiből, higanyból és jódból is képződhet alkohol jelenlétében.

$\mathrm {Hg+I_{2}\rightarrow HgI_{2}}$

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia