I. Artabanosz pártus király
I. Artabanosz | |
Ragadványneve | Nagykirály, Arszakész, Philhellén |
Pártus király | |
Uralkodási ideje | |
I. e. 127 – I. e. 124/3 | |
Elődje | II. Phraatész |
Utódja | II. Mithridatész |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Arszakida |
Született | i. e. 2. század |
Elhunyt | I. e. 124/3 |
Édesapja | Priapatiosz |
Testvére(i) | I. Phraatész I. Mithridatész |
Gyermekei | II. Mithridatész |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Artabanosz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
'I. Artabanosz (pártus nyelven 𐭍𐭐𐭕𐭓 Ardawān) a Pártus Birodalom királya i. e. 127-től I. e. 124/3-ig. Régebbi forrásokban II. Artabanoszként szerepel, mert I. Artabanoszt tévesen azonosították II. Arszakésszel.[1] [2] Idős korában került a trónra, miután unokaöccse, II. Phraatész elesett a keleti nomádokkal vívott harcban. Néhány évvel később Artabanosz is erre a sorsra jutott. A birodalom élén fia, II. Mithridatész követte.
Uralkodása
[szerkesztés]Artabanosz Pripatiosz király fiatalabbik fia volt. Neve az óperzsa Arta-bānu ("Arta dicsősége") személynévből származik, melynek pártus és középperzsa formája Ardawān[1][3]. A görög Artabanosz (Ἁρτάβανος) ennek átirata.
II. Phraatész igen fiatalon, utód nélkül halt meg i. e. 127-ben, így a trónon legközelebbi rokona, nagybátyja követte. Artabanosz ekkor már igen öreg lehetett, tekintve hogy apja még i. e. 176-ban meghalt.[1] Bátyjától eltérően nem használta az óperzsa eredetű "királyok királya" címet, akárcsak unokaöccse, a "nagykirály" megszólítást követelte meg.[4] A többi pártus uralkodóhoz hasonlóan pénzein nem a saját nevét, hanem az Arszakész nevet, a dinasztia alapítójáét tüntette fel.[5][6] Emellett az általa veretett pénzeken I. Mithridatészhez és II. Phraatészhez hasonlóan látható a "philhellén" (görögbarát) jelző is, melyet a Szeleukida Birodalomtól elhódított hatalmas területen élő nagyszámú görög nyelvű lakosság kedvéért vettek fel.[7][8] Szintén őket követte abban, hogy fején hellenisztikus diadémot viselt, de nadrágos ruházata és hosszú szakáála azt jelzi, hogy egyúttal tartotta magát a pártus hagyományokhoz is.[9][10]
Artabanosz idején a Pártus Birodalom válságát élte. Neki is harcolia kellett a kelet felől betörő nomád szakák és jüecsik ellen és állítólag adót is fizetett nekik.[1] Kihasználva nehézségeit, a félig-meddig vazallus dél-mezopotámiai Harakéné kormányzója, Hüszpaoszinész kikiáltotta függetlenségét, elfoglalta Babilont és az általa vert pénzek alapján Mezopotámia egyéb részeit is.[1][11] Artabanosz a keleti határvidéken maradt, mert a nomád jelentette fenyegetést sürgetőbbnek ítélte. I. e. 124-ben vagy 123-ban el is esett a jüecsikkel vívott egyik összecsapásban; állítólag a karján kapott súlyos sebet.[1][12] A birodalom élén fia, II. Mithridatész követte, akinem nemcsak a nomádokkal számolt le végleg, de nyugaton is sikeresen terjeszkedett, igazi nagyhatalommá formálva a Pártus Birodalmat.[13][1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g Schippmann 1986a, 647–650. o.
- ↑ Uralkodásának pontos ideje vitatott, a különböző forrásokban i. e. 127-125,(Shayegan 2011, pp. 41-42), i. e. 127-124,(Curtis 2007, p. 11, 15) i. e. 127-124/3,(Schippmann 1986a, pp. 647–650) i. e. 126-123/2(Daryaee 2012, p. 170) egyaránt szerepel.
- ↑ Dandamayev 1986, 646-647. o.
- ↑ Shayegan 2011, 41-42. o.
- ↑ Daryaee 2012, 169. o.
- ↑ Kia 2016, 23. o.
- ↑ Curtis 2007, 11. o.
- ↑ Daryaee 2012, 170. o.
- ↑ Curtis 2007, 15. o.
- ↑ Curtis 2007, 9. o.
- ↑ Shayegan 2011, 111. o.
- ↑ Justin, xli. 42.
- ↑ Frye 1984, 213. o.
Irodalom
[szerkesztés]- Justin: Epitome of the Philippic History of Pompeius Trogus.
- Curtis, Vesta Sarkhosh (2007), "The Iranian Revival in the Parthian Period", in Curtis, Vesta Sarkhosh and Sarah Stewart, The Age of the Parthians: The Ideas of Iran, vol. 2, London & New York: I.B. Tauris & Co Ltd., in association with the London Middle East Institute at SOAS and the British Museum, pp. 7–25, ISBN 978-1-84511-406-0.
- Dandamayev, M. A.. Artabanus (Old Persian proper name), Encyclopaedia Iranica, Vol. II, Fasc. 6, 646–647. o. (1986)
- Daryaee, Touraj. The Oxford Handbook of Iranian History. Oxford University Press, 1–432. o. (2012). ISBN 978-0-19-987575-7
- Frye, Richard Nelson. The History of Ancient Iran. C.H.Beck, 1–411. o. (1984). ISBN 9783406093975 „false.”
- The Persian Empire: A Historical Encyclopedia [2 volumes: A Historical Encyclopedia]. ABC-CLIO (2016. november 28.). ISBN 978-1610693912
- Schippmann, K.. Artabanus (Arsacid kings), Encyclopaedia Iranica, Vol. II, Fasc. 6, 647–650. o. (1986a)
- Schippmann, K.. Arsacids ii. The Arsacid dynasty, Encyclopaedia Iranica, Vol. II, Fasc. 5, 525–536. o. (1986b)
- Shayegan, M. Rahim. Arsacids and Sasanians: Political Ideology in Post-Hellenistic and Late Antique Persia. Cambridge University Press, 1–539. o. (2011). ISBN 9780521766418
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Artabanus I of Parthia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Előző uralkodó: II. Phraatész |
Következő uralkodó: II. Mithridatész |