III. Lipót belga király
| III. Lipót belga király | |
| Léopold Philippe Charles Albert Meinrad Hubertus Marie Miguel | |
| Asztrid és Lipót eljegyzése 1926-ban | |
| Belgium királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1934 – 1951 | |
| Elődje | I. Albert belga király |
| Utódja | I. Baldvin belga király |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Szász–Coburg–Gotha |
| Született | 1901. november 3. Brüsszel |
| Elhunyt | 1983. szeptember 25. (81 évesen) Sint-Lambrechts–Woluwe |
| Nyughelye | Laeken, Belgium |
| Édesapja | I. Albert belga király |
| Édesanyja | Erzsébet belga királyné |
| Testvére(i) | |
| Házastársa | Asztrid Mary Lilian Baels |
| Gyermekei |
|
| III. Lipót belga király aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Lipót belga király témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
III. Lipót (franciául: Léopold, hollandul: Leopold, németül: Leopold); Léopold Philippe Charles Albert Meinrad Hubertus Marie Miguel (1901. november 3. – 1983. szeptember 25.) a Szász–Coburg–Gothai-házból származó belga királyi herceg, Brabant hercege, trónörökös, majd belga király, Belgium negyedik uralkodója, aki 1934 és 1951 között uralkodott.
Élete
[szerkesztés]Származása, ifjúkora
[szerkesztés]Lipót herceg Brüsszelben született, Albert herceg, a későbbi I. Albert belga király és Erzsébet bajor hercegnő (később belga királyné) első gyermekeként.
Uralkodása
[szerkesztés]1934-ben III. Lipót néven lett Belgium uralkodója. A második világháború alatti kollaboráns ténykedésével politikailag kompromittálta magát. 1944 júniusában, a normandiai partraszállás után Himmler utasítására Németországba deportálták. 1945-ben amerikai csapatok kiszabadították, de Belgiumba nem térhetett vissza. Helyére még 1944-ben öccsét, Károly Teodort, Flandria hercegét nevezték ki Belgium régensévé, aki 1950-ig bátyja nevében állt az ország élén. Albert ekkor visszatért Brüsszelbe. Személye politikai válságot robbantott ki, tiltakozó tömegtüntetésekre és országos általános sztrájkra került sor. 1951. július 16-án Albert lemondásra kényszerült, helyére másnap, 17-én fia, Baldvin brabanti herceg lépett.
Első és második házassága
[szerkesztés]1926. november 4-én Stockholmban kötött házasságot Asztrid svéd királyi hercegnővel. Házasságukból három gyermek származott:
- Jozefina Sarolta királyi hercegnő (1927–2005), házassága révén Luxemburg nagyhercegnéje és Nassau címzetes hercegnéje
- Baldvin királyi herceg (1930–1993), Flandria hercege, 1951-től Belgium királya
- Albert királyi herceg (* 1934), Liège hercege, 1993-tól bátyjának örököseként Belgium királya.
Lipót 1934. február 23-án lett uralkodó azután, hogy apja, I. Albert király ugyanezen a napon sziklamászás közben Marche-les-Dames-ban (az Ardennekben) életét vesztette.
Asztrid királyné 1935. augusztus 29-én a svájci Küssnachtban, a Vierwaldstätti-tónál (Schwyz kanton) egy autóbalesetben életét vesztette, az autót vezető király pedig megsérült. Az özvegy III. Lipót király később, 1941-ben – már a megszálló német csapatok „védőőrizetében” – házasságot kötött a brit Mary Lilian Baels-szel (1916–2002), akinek a Rethy hercegnője címet adományozta. Második feleségétől is 3 gyermeke született, őket azonban kizárták a trónöröklés lehetőségéből:
- Alexander Emánuel Henrik Albert Mária Lipót belga királyi herceg (1942–2009)
- Mária-Krisztina Dafné Erzsébet Asztrid Leopoldina belga királyi hercegnő (* 1951)
- Mária-Eszmeralda Adélheid Liliána Anna Leopoldina belga királyi hercegnő (* 1956)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Leopold III van België című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
| Előző uralkodó: I. Albert |
Következő uralkodó: Baldvin |
Uralkodók a második világháború idején | |
|---|---|
· |