Ugrás a tartalomhoz

Jean Baudrillard

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jean Baudrillard
Született1929. július 27.[1][2]
Reims[3][2]
Elhunyt2007. március 6. (77 évesen)[4][5][6][7][8]
Párizs 6. kerülete[2]
Állampolgárságafrancia
Házastársa
  • Lucile Baudrillard
  • Marine Dupuis
Foglalkozása
  • filozófus
  • fotográfus
  • fordító
  • szociológus
  • professzor
  • irodalomkritikus
  • antropológus
IskoláiPárizsi Egyetem
SírhelyeMontparnasse-i temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean Baudrillard témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jean Baudrillard (Reims, 1929. július 27. – Párizs, 2007. március 6.) francia szociológus, filozófus, politika- és kultúraelméleti gondolkodó, fotográfus. Főként a média, a kortárs kultúra és a technológiai kommunikáció elemzőjeként ismert. A szimuláció és a hiperrealitás koncepciójának megalkotójaként tartják számon. Számos témában írt műveket, például a konzumizmust, a nemi szerepeket, a közgazdaságtant, a társadalomtörténetet, a művészeteket, a nyugati külpolitikát és a pop-kultúrát is érintve. Legismertebb művei a Simulacres et simulation (1981), az Amérique (1986) és a La Guerre du Golfe n'a pas eu lieu (1991). Munkásságát gyakran a posztmodernizmushoz és a poszt-strukturalizmushoz kötik.

Élete

[szerkesztés]

Nagyszülei parasztok, édesapja rendőr volt. Először germanisztikát tanult a Sorbonne-on Párizsban. 1958-tól 1966-ig némettanár volt egy francia gimnáziumban. Ezen kívül kritikusként valamint fordítóként (Friedrich Hölderlin, Bertolt Brecht, Peter Weiss) is tevékenykedett. Mindeközben filozófiát és szociológiát tanult a Párizs-Nanterre-i Egyetemen. 1968-ban ott doktorált Henri Lefebvre-nél Le Système des objets címmel. Még ugyanabban az évben szociológiai tanszékvezető lett a Párizs-Nanterre-i Egyetemen. 1966-tól 1970-ig mint Maître assistant oktatott majd 1970-től 1972-ig mint Maître de conférences en sociologie.

1976-ban jelent meg fő műve, A szimbolikus csere és a halál, amelyben Georges Bataille befolyása érzékelhető, és ami rövid időn belül a posztmodern gondolkodás egyik fő alkotása lett. 1987-ben az elméletét összefoglaló L'Autre par lui-même („A másik önmagában”) című munkájával habilitált. 1986-tól 1990-ig tudományos igazgató (Directeur scientifique) volt az Université de Paris-IX Dauphine szociológiai intézetében (Institut de recherche et d'information socio-économique). 1995-ben (Peter Greenaway-jel közösen) kitüntették a Siemens-Média-díjjal (Siemens-Medien-Preis). Baudrillard haláláig a European Graduate School professzora volt a svájci Saas-Feeben. Hosszú betegség után hunyt el 2007. március 6-án Párizsban.

Művei

[szerkesztés]
  • Le Système des objets (1968), Gallimard, Paris
  • La Société de consommation (1970)
  • Pour une critique de l'économie politique du signe (1972)
  • Le Miroir de la production (1973)
  • L’Échange symbolique et la mort (1976), éd. Gallimard, Paris
  • La Consommation des signes (1976)
  • Oublier Foucault (1977), col. Espace critique, dir. Paul Virilio; éd. Galilée, Paris
  • L’Effet Beaubourg (1977)
  • À l'ombre des majorités silencieuses (1978)
  • L’Ange de stuc (1978)
  • De la séduction (1979)
  • Enrico Baj (1980)
  • Cool Memories (1980–1985)
  • Simulacres et simulation (1981)
  • À l'ombre des majorités silencieuses (1982)
  • Les Stratégies fatales (1983), éd. Grasset, Paris
  • La Gauche divine (1985), éd. Grasset, Paris
  • L’Autre par lui-même (1987), éd. Galilée, Paris
  • Cool Memories 2 (1987–1990)
  • La Transparence du mal (1990)
  • La Guerre du Golfe n'a pas eu lieu (1991)
  • L’Illusion de la fin ou la grève des événements (1992)
  • Fragments, Cool Memories 3 (1991–1995)
  • Figures de l'altérité (1994)
  • La Pensée radicale (1994)
  • Le Crime parfait (A tökéletes bűntény) (1995)
  • Le Paroxyste indifférent, entretiens avec Philippe Petit (1997)
  • Amérique (1997)
  • Écran total (1997)
  • De l'exorcisme en politique, ou la conjuration des imbéciles (1997)
  • Car l'illusion ne s'oppose pas à la réalité (1997)
  • Le Complot de l'art (1997)
  • Illusion, désillusion esthétiques (1997)
  • À l'ombre du millénaire ou le suspens de l'An 2000" in La grande mutation; enquête sur la fin d'un millénaire (1998)
  • L’Échange impossible (1999)
  • Sur le destin (1999)
  • Sur la photographie (1999)
  • Cool Memories IV (2000)
  • Les Objets singuliers : architecture & philosophie (2000)
  • Le Complot de l'art, entrevues (2000)
  • D'un fragment à l'autre, entretiens avec François L'Yvonnet (2001)
  • Mots de passe (2000)
  • L’Élevage de poussière (2001)
  • Le Ludique et le policier (2001)
  • Au royaume des aveugles (2002)
  • Power Inferno; Requiem pour les Twins Towers; Hypothèse sur le terrorisme; La violence du Mondial (2002)
  • L’Esprit du terrorisme (2002)
  • Pataphysique (2002)
  • La Violence du monde avec Edgar Morin; éd. du Félin, Paris; (2003)
  • Au jour le jour, 2000-2001 (2003)
  • Le Pacte de lucidité ou l'intelligence du mal (2004)
  • Cahier de l’Herne n°84, dirigé par François L'Yvonnet (2005)
  • Cool Memories V (2005), éd. Galilée, Paris.
  • À propos d'Utopie, entretien avec Jean-Louis Violeau (2005)
  • Oublier Artaud, avec Sylvère Lotringer (2005)
  • Les Exilés du dialogue, avec Enrique Valiente Noailles (2005)

Magyarul

[szerkesztés]
  • A tárgyak rendszere; utószó Miklós Pál, ford. Albert Sándor; Gondolat, Bp., 1987
  • Amerika; ford. Tótfalusi Ágnes; Magvető, Bp., 1996 (Lassuló idő)
  • A rossz transzparenciája. Esszé a szélsőséges jelenségekről; ford. Klimó Ágnes; Balassi–BAE Tartóshullám–Intermedia, Bp., 1997 (Tartóshullám)
  • Az utolsó előtti pillanat. A közönyös paroxista. Beszélgetések Philippe Petit-vel; ford. Tótfalusi Ágnes; Magvető, Bp., 2000 (Lassuló idő)
  • A művészet összeesküvése / Esztétikai illúzió és dezillúzió; előszó Sylvère Lotringer, ford. Pálfi Judit; Műcsarnok, Bp., 2009 (Elmegyakorlat. Műcsarnok-könyvek)

Források

[szerkesztés]
  • Falko Blask: Baudrillard zur Einführung. Junius, Hamburg, 1995, ISBN 3-88506-917-2
  • Ralf Bohn, Dieter Fuder (Szerk.): Baudrillard – Simulation und Verführung. Wilhelm Fink, München, 1994

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  2. ↑ a b c 4tLnuDyOY7Lf
  3. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  4. ↑ http://news.bbc.co.uk/2/hi/europe/6425389.stm
  5. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  6. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  7. ↑ Jean Baudrillard (holland nyelven)
  8. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jean_Baudrillard&oldid=26214011”