Ugrás a tartalomhoz

Kálnarosztoka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálnarosztoka (Kalná Roztoka)
A fatemplom
A fatemplom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rangközség
Első írásos említés1554
PolgármesterLadislav Hakulin
Irányítószám067 72
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámSV
Népesség
Teljes népesség539 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság268 m
Terület22,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 58′ 04″, k. h. 22° 18′ 52″48.967778°N 22.314444°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 04″, k. h. 22° 18′ 52″48.967778°N 22.314444°E
Kálnarosztoka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálnarosztoka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kálnarosztoka (szlovákul: Kalná Roztoka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. Kálna és Rosztoka 1866-os egyesülésével jött létre.

Fekvése

[szerkesztés]

Szinnától 13 km-re keletre, az Ublya-patak partján fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a szláv roztoka (= szétfolyás) szóból származik.

Története

[szerkesztés]

1554-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROSZTOKA. Kálna Rosztoka, Sztratsin Rosztoka. Két orosz falu Zempl. Várm. földes Urok Szirmay Uraság, lakosaik ó hitüek, fekszenek egymáshoz mintegy 3/4 órányira, amaz d. Klenovához, e’ pedig é. Priszlophoz 1 órányira; határjaik két nyomásbéliek, földgyeik hegyesek, és vőlgyesek, ’s leginkább zabot teremnek, erdejek bikkes, és nyirjes, legelővel bővelkednek, piatzok Ungváron, ’s Homonnán.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rosztóka (Kálna), orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil., 5 r., 232 g. kath., 8 zsidó lak. Görög kath. templom, 955 hold szántóföld. F. u. gr. Vandernath. Ut. p. Szobráncz.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kálnarosztoka, ruthén kisközség 568 gör. kath. vallású lakossal. Házainak száma 87. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása pedig Kisberezna. A homonnai uradalom tartozéka volt és két falu, vagyis Kálna és Rosztoka egyesüléséből keletkezett. Újabbkori birtokosai a Szirmayak, majd a mult század elején gróf Van Dernáth Vilmos, azután gróf Vécsey Paulina és báró Redvitz Georgina. Ezeket követték Fischer Antal és Frigyes lovagok, 1884-ben pedig gróf Beaufort Spontin Frigyes. A községben két gör. katholikus templom van, melyek közül az egyik 1839-ben, a másik 1860-ban épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 572, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 630 lakosából 410 szlovák, 172 ruszin volt.

2011-ben 562 lakosából 292 szlovák, 214 ruszin volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. február 11.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség