Kálnarosztoka
Kálnarosztoka (Kalná Roztoka) | |
A fatemplom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Szinnai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1554 |
Polgármester | Ladislav Hakulin |
Irányítószám | 067 72 |
Körzethívószám | 057 |
Forgalmi rendszám | SV |
Népesség | |
Teljes népesség | 539 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 25 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 268 m |
Terület | 22,76 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 58′ 04″, k. h. 22° 18′ 52″48.967778°N 22.314444°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 04″, k. h. 22° 18′ 52″48.967778°N 22.314444°E | |
Kálnarosztoka weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálnarosztoka témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kálnarosztoka (szlovákul: Kalná Roztoka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. Kálna és Rosztoka 1866-os egyesülésével jött létre.
Fekvése
[szerkesztés]Szinnától 13 km-re keletre, az Ublya-patak partján fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szláv roztoka (= szétfolyás) szóból származik.
Története
[szerkesztés]1554-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROSZTOKA. Kálna Rosztoka, Sztratsin Rosztoka. Két orosz falu Zempl. Várm. földes Urok Szirmay Uraság, lakosaik ó hitüek, fekszenek egymáshoz mintegy 3/4 órányira, amaz d. Klenovához, e’ pedig é. Priszlophoz 1 órányira; határjaik két nyomásbéliek, földgyeik hegyesek, és vőlgyesek, ’s leginkább zabot teremnek, erdejek bikkes, és nyirjes, legelővel bővelkednek, piatzok Ungváron, ’s Homonnán.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rosztóka (Kálna), orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil., 5 r., 232 g. kath., 8 zsidó lak. Görög kath. templom, 955 hold szántóföld. F. u. gr. Vandernath. Ut. p. Szobráncz.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kálnarosztoka, ruthén kisközség 568 gör. kath. vallású lakossal. Házainak száma 87. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása pedig Kisberezna. A homonnai uradalom tartozéka volt és két falu, vagyis Kálna és Rosztoka egyesüléséből keletkezett. Újabbkori birtokosai a Szirmayak, majd a mult század elején gróf Van Dernáth Vilmos, azután gróf Vécsey Paulina és báró Redvitz Georgina. Ezeket követték Fischer Antal és Frigyes lovagok, 1884-ben pedig gróf Beaufort Spontin Frigyes. A községben két gör. katholikus templom van, melyek közül az egyik 1839-ben, a másik 1860-ban épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 572, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 630 lakosából 410 szlovák, 172 ruszin volt.
2011-ben 562 lakosából 292 szlovák, 214 ruszin volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Keresztelő Szent Jánosnak szentelt görögkatolikus fatemploma a 18. században épült, 1839-ben megújították. Ikonosztáza 18. századi.
- Nagy Szent Vazul tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1820-ban készült.
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Kálnarosztoka Szlovákia térképén Archiválva 2007. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A templom képes ismertetője
- Slovakiatourism.sk
- Fotógaléria a templomról
- E-obce.sk
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. február 11.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség