Kétly László

Kétly László
Pesti Hírlap (1878-1944) 1937. Az év halottai.
Született	1873. május 27. Budapest
Elhunyt	1936. szeptember 4. (63 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Kétly Károly
Foglalkozása	orvos, egyetemi tanár
Sablon • Wikidata • Segítség

Csurgói báró Kétly László, Kétly László Ferenc Zoltán (Budapest, 1873. május 27. – Budapest, Józsefváros, 1936. szeptember 4.) orvos, egyetemi tanár, a Kétly család sarja. Szigligeti Ede unokája.

Élete

Kétly Károly és Szathmáry (Szigligeti) Anna legidősebb gyermekeként született. A fővárosban tanult, amikor még csak medikus volt, az egyetem élettani- és kórbonctani intézetében dolgozott. 1895-ben ledoktorált, orvossá avatták. Franciaországban folytatta tanulmányait, Strassburgban belgyógyászatot, élet- és kórvegytant, Párizsban pedig idegkórtant tanult. Franciaországi tanulmányai után Berlinben további képzéseken vett részt. Hazatérte után a II. számú klinikán vezető tanársegéd, 1903-ban már adjunktus, egy évvel később már a diagnosztika magántanára. 1910-től címzetes rendkívüli tanár, 1912-től pedig már nyilvános rendkívüli tanár és az I. számú belklinika vezetője. 1914. március 30-ától egyetemi nyilvános rendes tanár, de a világháború kitörése miatt a Ludovika Akadémia kórházának lett a vezetője. 1919-ben felfüggesztették állásából, majd ősszel újjászervezte a klinikáját. 1922-ben lett a II. számú belklinika igazgatója, 1927-től pedig az orvosi kar dékánja. Halálát hurutos tüdőlob okozta.

Feleségül vette Ajtai-Kovács Margit Sarolta Gizellát, egyik lánya, Katalin pedig Jékey Sándorhoz ment nőül, aki id. Jékey Sándor szatmári főispán volt.

Művei

• Magyar orvosi vademecum (2 kötet, Bp. 1902)
• A belgyógyászati diagnosztika és vizsgáló módszerek kézikönyve (Bp. 1914)
• A typlaus abdominalis és a paratyphusok (Bp. 1919)
• Az ileus klinikája (Bp. 1928)
• A család egészsége

Források

• Kétly László családfája
• Magyar katolikus lexikon – Kétly
• Magyar életrajzi lexikon – Kétly László