Kúnos László

Kúnos László
Született	1947. április 19. (77 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Fekete Gabriella (h. 1973–)
Szülei	Kunos István
Foglalkozása	műfordító szerkesztő egyetemi oktató
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1972)
Kitüntetései	Wessely László-díj (1989) Hieronymus-díj (1996) Hieronymus-díj (2005) József Attila-díj (2007)
PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Kúnos László (Budapest, 1947. április 19. –) József Attila-díjas magyar műfordító, szerkesztő, egyetemi tanár. Kúnos Ignác unokája, Kúnos György testvére.

Életpályája

Szülei Kunos István (1901–1991) orvos és Kálmán Gabriella Margit. 1967–1972 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) hallgatója volt. 1972-től 15 évig az ELTE BTK angol tanszékén dolgozott tanársegédként, majd címzetes egyetemi docensként; angol művészetet és építészetet tanít. 1982–1993 között a Magyar PEN Club titkára, 1987–2003 között a Corvina Könyvkiadó idegen nyelvű főszerkesztője, 2004-től 2020-ig a Corvina Könyvkiadó igazgatója volt.

Műveket fordít angol, svéd, dán és norvég nyelvből.

Magánélete

1973-ban házasságot kötött Fekete Gabriellával. Két gyermekük született; Linda (1977) és Dániel (1981).

Műfordításai

• Eyvind Johnson: Rózsák és lángok (regény, 1976)
• Harry Martinson: Messzi volt Klockrike (regény, 1977)
• Amikor Erósz megöregszik. Dán elbeszélők (27 elbeszélés, 1978)
• Ingmar Bergman: Rítus, Szenvedély, Színről színre (1979)
• August Strindberg: Álomjáték (dráma, 1980)
• Ingmar Bergman: A bábok életéből (filmdráma, 1980) (ez volt az alapja a Jelenetek a bábuk életéből c. Bergman-filmnek)
• A bűvös síp. Norvég elbeszélők (12 elbeszélés, 1981)
• Ronald Sukenick: Sodrás, A madarak (2 novella, 1982)
• Göran O. Eriksson: Párizsi élet (dráma, 1982)
• August Strindberg: Kísértetszonáta (1984)
• Ingmar Bergman: Fanny és Alexander (filmregény, 1985)
• Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek (1985, 1988, 1994, 2000, 2005, 2008, 2011, 2013)
• Per Olov Enquist: Strindberg – Életjáték (regény, 1987)
• Thinsz Géza: A kétlaki (rádiójáték, 1987)
• Erland Josephson: Egy nyári éj Svédországban (hangjáték, 1988)
• Ingmar Bergman: Laterna magica (regény, 1988, 2007, 2011)
• D. M. Thomas: A fehér hotel (regény, 1990)
• Henrik Ibsen: A vadkacsa (dráma, 1991)
• August Strindberg: Bertha és Axel (dráma, 1991)
• Ingmar Bergman: Lelki ügy (hangjáték, 1991)
• John Berger: Picasso és az erogén zóna (tanulmány, 1992)
• Ingmar Bergman: Képek Európa (1992)
• Barbro Lindgren: Kukacmatyi (színdarab, 1992)
• Kierkegaard-kabaré (részletek, 1992)
• Ingmar Bergman: A legjobb szándékok (regény, 1993, 2012)
• Tor Age Bringsvaerd: Az égi koffer (hangjáték, 1993)
• Henrik Ibsen: Rosmersholm (dráma, 1993)
• Ingmar Bergman: Vasárnapi gyerekek (regény, 1994, 2012)
• Ulf Peter Hallberg: A végérvényes perspektíva (interjú, 1994)
• Henrik Ibsen: Hedda Gabler (dráma, 1994, 1996, 2002)
• Henrik Ibsen: Ha mi holtak feltámadunk (dráma, 1994)
• Georg Malvius: Elvira Madigan (dráma, 1995)
• Ingmar Bergman: Az ötödik felvonás (drámák, 1995)
• Inger Edelfeldt: Kísértetek (elbeszélés, 1995, 2000)
• Henrik Ibsen: Peer Gynt (dráma, 1996; Rakovszky Zsuzsával közösen)
• August Strindberg: Haláltánc (dráma, 1996)
• Marit Tusvik: Penész (dráma, 1996, 1997, 2001)
• Torun Lian: Plume – a jámbor (dráma, 1996)
• Ingmar Bergman: Öt vallomás (regény, 1996)
• Erling Jepsen: Papagájok (hangjáték, 1996)
• Inger Edelfeldt: Nyár (elbeszélés, 1996)
• Gertrude Stein: A derék Anna (regény, 1997)
• Per Olov Enquist: Hamsun (filmregény, 1997)
• Per Olov Enquist: Képcsinálók (dráma, 1997)
• Henrik Ibsen: Babaház – A vadkacsa (drámák, 1998)
• August Strindberg: Damaszkusz felé 1–2–3. (drámák, 1998)
• August Strindberg: Három dráma (Csak bűnök és bűnök; Húsvét; A pelikán) (1998)
• Morti Vizki: A világítótorony (dráma, 1998)
• Camilla Plum: Mégis, milyen érzés? (esszé 1998)
• Selma Lagerlöf: A Halál kocsisa (regény, 1998)
• Hilda Hellwig: Mi lesz veled, emberke? (dráma, 1999)
• Ludvig Holberg: Jeppe (dráma, 1999)
• Ingmar Bergman: Farkasok órája; Őszi szonáta; A bábok életéből (filmnovellák, 1999)
• Agneta Elers-Jarleman – August Strindberg – Gunnar Edander: A fenegyerek (zenés játék, Rakovszky Zsuzsával közösen, 2000)
• August Strindberg: A színházak válságáról és a zavaros állapotokról (esszé, 2000)
• Agneta Pleijel: Egy tél Stockholmban (regény, 2000)
• Zvi Kolitz: Joszl Rakover beszél az Istennel (elbeszélés, 2000)
• Georg Klein: Anya (esszé, 2000)
• Per Olov Enquist: Az udvari orvos látogatása (regény 2001)
• Georg Klein: Vak akarat és önző DNS (esszék, 2001)
• Henrik Ibsen: Drámák I. (hét dráma, 2001)
• Henrik Ibsen: Kísértetek (dráma, 2002)
• Ingmar Bergman: Hűtlenek (három filmnovella, 2002)
• Per Lysander–Suzanne Osten: Médea gyermekei (dráma, 2003)
• Per Olov Enquist: Lewi útja (regény, Szöllősi Adrienne-nel közösen, 2003)
• Henrik Ibsen: Drámák II. (Brand, Peer Gynt) (Rakovszky Zsuzsával közösen, 2003)
• Ingmar Bergman: Sarabande (filmnovella, 2003)
• Cristina Gottfridsson: Kirúgberúg (színjáték, 2004)
• Per Olov Enquist: A Három Barlang Hegye (regény, 2004)
• Ragnhild Nilstun: Az apuka, aki nem talált haza (színjáték, 2004)
• Astrid Lindgren: Pirosházi történetek (regény, 2005)
• Maria von Rosen–Ingmar Bergman: Három napló (naplók, 2005)
• Hans Christian Andersen: Az árnyék (mesék, 2005)
• Irena Kraus: Mama kerestetik (színjáték, 2006)
• Per Olov Enquist: Blanche és Marie könyve (regény, 2006)
• Caryl Churchill: Kék szív (dráma, 2007)
• Ingmar Bergman: Filmvilág (2007)
• John Mighton: Fél élet (dráma, 2007)
• Alexander Ahndoril: A rendező (regény, 2008)
• Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt (regény, 2011, 2012, 2013, 2014)
• Per Olov Enquist: Egy másik élet (életrajz, 2011)
• Käbi Laretei: Hová tűnt az a nagy szerelem? (levelek, 2012)
• Jonas Jonasson: Az analfabéta, aki tudott számolni (regény, 2013, 2014, 2015, 2016)
• Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta – Gróf Andrássy Imréné memoárja (regény, 2015)
• Jonas Jonasson: A száz1 éves ember, aki azon gondolkozott, hogy túl sokat gondolkozik (regény, 2018)

Díjai, elismerései

• Az Európa Könyvkiadó nívódíja (1985, 1988)
• Wessely László-díj (1989)
• Forintos Díj (1996)
• Hieronymus-díj (2005)
• József Attila-díj (2007)
• A Svéd Királyi Akadémia műfordítói díja (2019)

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk

• Adatlapja a Műfordítók Egyesületének honlapján Archiválva 2019. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Kortárs magyar írók