Kłodzko
Kłodzko | |||
Kłodzko látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Lengyelország | ||
Irányítószám | 57-300 | ||
Rendszám | DKL | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 25 717 fő (2021. márc. 31.)[2] | ||
Népsűrűség | 1 028,68 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 25 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 50° 26′ 19″, k. h. 16° 39′ 18″50.438611°N 16.655000°EKoordináták: é. sz. 50° 26′ 19″, k. h. 16° 39′ 18″50.438611°N 16.655000°E | |||
Kłodzko weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kłodzko témájú médiaállományokat. |
Kłodzko (német nyelven Glatz, cseh nyelven Kladsko) város Lengyelországban, az Alsó-sziléziai vajdaság délnyugati részén.
Fekvése
[szerkesztés]Wrocławtól mintegy 80 kilométerrel délnyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Nevét 981-ben Prágai Cosmas cseh krónikás említette először Castellum Kladsko néven.
A sziklás hegyoldalra épített vár az akkori cseh–lengyel határon, a Kłodzkói-Nysa (Glatzi-Neisse) bal partján állt és még Szent Adalbert apja építtette. A várat és a hozzá tartozó cseh mezővárost (Kladsko) többször megostromolták és elpusztították a Csehország és Lengyelország közötti viták során. Glatz 1114 körül Lengyelországhoz került, Soběslav pedig Csehországhoz. 1129-ben erősítették meg a várat, hogy biztosítsa a fontos Prága–Náchod–Glatz–Breslau közötti utat.
A 12-13. században Glatzba német telepeseket telepítettek. A várhegy alatt egy fallal körülvett település épült ki, amely 1114-ben már mint mint város volt említve.
1183-ban Szent János-kórházát is említik az oklevelek, 1243 a vár északnyugati részén a Vencel-templomot, 1184-ben Szűz Mária kápolnáját említették. A város nevének német Glatz nevét először 1223-ban említették.
A 14. században fontos volt a város kézműipara; a vászonkészítés; takács, és számos más kézműves foglalkozás, sörkészítés és a kereskedelem is.
A huszita háborúk alatt a város nagyrészt megmenekült a pusztulástól.
A reformáció idején, Glatz is egyik központja volt a reformáció eszméinek.
1622-ben a várost a császári csapatok foglalták el. A harmincéves háború idején 930 épület pusztult el. 1635-ben pedig a pestisjárvány ölte meg a város 4000 lakosát, miáltal a város nagyrészt elnéptelenedett. 1680-ban ismét tombolt a járvány, ekkor 1500 lakos esett áldozatául.
A sziléziai háborúk alatt Glatz városát többször megostromolták és elfoglalták. 1741-ben pedig a poroszok ostromolták, sikertelenül. 1742-ben a poroszoknak végül sikerült elfoglalni a várost és a várat.
Kłodzko ma Alsó-Szilézia egyik legfontosabb központja a kultúrának, kereskedelemnek és az idegenforgalomnak.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Erőd - egy magas sziklán álló erőd, kilátással a városra. A 9. században, Nagy Frigyes idejében épült, ez volt Poroszország egyik legnagyobb erődje.
- Híd
- Alagutak
- Nagyboldogasszony templom - jelenleg Lengyelországban a gótikus építészet egyik legjelentősebb példája, a 14. században a johanniták idején épült.
Itt születtek, itt éltek
[szerkesztés]- David Origanus (1558–1628) - matematikus
- Johann Christoph Pezel (1639–1694) - zeneszerző
- Althann Mihály Frigyes (1682–1734) váci megyés püspök
- Sophie Charlotte Elisabeth Ursinus (1760–1836) - sorozatgyilkos
- Friedrich Wilhelm Riemer (1774–1845) - Johann Wolfgang von Goethe titkára
- Friedrich Wilhelm Hemprich (1796–1825) - tudós
- Eduard Tauwitz (1812–1894) - zeneszerző
- Emma Ihrer (1857–1911) - politikus
- Gustav Adolf von Götzen (1866–1910) Kelet-Afrika kutató
- Otto Reche (1879–1966) - tudós
Látnivalók a környéken
[szerkesztés]- Stołowe hegység, Stołowe Mountains Nemzeti Park
- Fürdővárosok: Polanica-Zdrój, Duszniki-Zdrój, Kudowa-Zdrój & Lądek-Zdrój
- Középkori város: Niemcza
- Cisztercita kolostor Henryków
- Wojsławice Arborétum
Galéria
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- MUSIL, František. Kladsko. Praha : Libri, 2007. 190 s. (Stručná historie států.) ISBN 978-80-7277-340-4.
- A. Herzig, M. Ruchniewicz, Dzieje Ziemi Kłodzkiej, wyd. Dobu Verlag/wyd. Oficyna Wydawnicza Atut, Hamburg/Wrocław 2006.
- Peter Güttler: Das Glatzer Land. Düsseldorf 1995, ISBN 3-928508-03-2
- Ondřej Felcman, Ladislav Hladký, Jaroslav Šůla: Právní postavení Kladska v Českém státě do roku 1742. In: Kladský Sborník 2, 1998, p. 9–33