Olga Valentyinovna Korbut
Olga Korbut | |
Olga Korbut az 1972. évi nyári olimpiai játékokon egy 1996-os azerbajdzsáni bélyegen | |
Született | 1955. május 16. (69 éves)[1][2][3][4] Hrodna[5] |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Kupala Janka Hrodnai Állami Egyetem |
Kitüntetései |
|
Magassága | 152 cm[6] |
Testtömege | 44 kg[6] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Olga Korbut témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Olga Valentyinovna Korbut (oroszul: Ольга Валентиновна Корбут, belaruszul: Вольга Валянцінаўна Корбут [Volha Valjancinavna Korbut]; Hrodna, Belarusz SZSZK, Szovjetunió, 1955. május 16. –) fehérorosz származású szovjet tornász, az 1970-es évek egyik legnépszerűbb sportolója. Rendkívüli hatással volt a női szertornára, mely addig az akrobatika helyett inkább az eleganciára fókuszált.[7][8][9]
Élete
[szerkesztés]Olga Korbut 1955. május 16-án született a Szovjetunióban, Grodnóban, a mai Fehéroroszországban. Édesapja, Valentyin Korbut a helyi gyár mérnöke volt. Olga volt a legkisebb a családban. Az általános iskola első éveiben fedezték fel atlétikai képességeit. Olga ugyan igen alacsony volt, de minden osztálytársánál gyorsabban futott, és magasabbra ugrott. Már az első edzésen beleszeretett a tornába. Nyolcéves korától Renald Knis volt az edzője. 1967-ben mutatkozott be a juniorok között a belarusz bajnokságon, ahol aranyat nyert felemás korláton, gerendán és ugrásban. Ezzel a legjobb fiatal szovjet tornásznő lett. 1969-ben, tizennégy évesen részt vett a szovjet bajnokságon, ahol két újdonságot mutatott be. Az egyik ezek közül a gerendán végrehajtott hátraszaltó volt. 1971-ben negyedik lett a szovjet bajnokságon.
1972-ben a szerény kislány a csúcsra ért. Egyrészt kiváló eredménnyel befejezte a gimnáziumot, másrészt háromszoros olimpiai bajnokká vált. 1973-ban a BBC filmet forgatott szülővárosáról, és nyomon követte Korbut egy napját, aki elbűvölte a nézőket kedvességével, és intelligenciájával. Ezután az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol sztárként fogadták. 1974-ben a világbajnokságon öt érmet nyert. 1975-ben az ENSZ is kitüntette. Az 1976-os olimpia azonban már nem róla, hanem a román Nadia Comăneciről szólt. Korbut egy évvel később visszavonult. 1979-ben megszületett fia, Richard. 1988-ban elsőként vették fel a tornászok halhatatlanjai közé. 1991-től az USA-ban él. 1994-ben a Sport Ilustrated beválasztotta az előző negyven év legnagyobb sportolói közé.
Hatása
[szerkesztés]Korbut felborította a szertorna rendjét, amelyet addig a huszonévesek uraltak. Az addig jellemző eleganciát felváltotta az akrobatika, és a torna a tizenéveseké lett. A média kedvencévé válva rengeteget tett sportága népszerűsítéséért, és hatására a nyugati világban egyre többen kezdtek el tornászni. Korbut más volt, mint a szovjet sportolómodell, aki mindig komoly és sohasem mutatja ki érzéseit. Korbut természetesen viselkedett, és ezzel milliók szeretetét nyerte el.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Корбут Ольга Валентиновна, 2015. szeptember 27.
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Корбут Ольга Валентиновна, 2015. szeptember 28.
- ↑ a b Olympedia (angol nyelven), 2006
- ↑ Doyle, Paul: 50 stunning Olympic moments No47: Olga Korbut redefines gymnastics. The Guardian, 2012. július 6.
- ↑ McCarthy, Brigid. „40 Years Ago, Soviet Gymnast Olga Korbut Dazzled the World”, PRI's The World , 2012. július 24.
- ↑ Soviet gymnast Olga Korbut charms the World. BBC. (Hozzáférés ideje: 2019-11-20.)
Források
[szerkesztés]- olgakorbut.com Archiválva 2013. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Olga Korbut (angol nyelven). sports-reference.com. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 5.)
- NOB: Olga KORBUT (angol nyelven). olympic.org. (Hozzáférés: 2013. március 5.)