Ugrás a tartalomhoz

Oxford típusú vita

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Oxford Union Society címere - 1823

Az Oxford típusú vita egyike a világszerte ismert formalizált vitastílusoknak. Az eredet 1823-ra nyúlik vissza, amikor megalapították Oxfordban az egyetemi klubok egyikeként az Oxford Uniont. Azóta miniszterelnökök, Nobel-díjasok, egyetemi hallgatók és művészek egyaránt vállalkoztak arra, hogy ennek a klubnak a falai között felszólaljanak.[1]

Története

[szerkesztés]

Az itt megrendezett vitáknak több típusa van, az egyik klasszikus a csütörtök esti vita, de trimeszterenként visszatér többféle szabállyal, egy-egy alternatív formája is az Oxford típusú vitáknak. A vita terme sok szempontból tükrözi a brit Parlament Alsóházának elrendezését, ahogy a formális viták kultúrája és szabályrendszere is kölcsönösen hatott egymásra az Oxford Union[2] és a Parlament között. Az oxfordi viták helyszínének például Winston Churchill adományozta azt a dispatch boxot, amely hű mása a Parlamentben találhatónak. Az Oxford típusú viták során a felek black vagy akár white tie dresscode szerint öltözködnek, ezzel is megadva a közönségnek, az ellenoldalnak és magának a vitának is a tiszteletet.

A berendezésnél is fontosabb, hogy a vitakultúra és az eszmecserék nívóját hivatott emelni az a gyakorlat, amit az Oxford típusú viták képviselnek. Alapelve ezeknek a vitáknak a keretek megtartása mellett a vitapartnerek kölcsönös tisztelete és az érvek precíz használata.

A vita menete

[szerkesztés]

A formalizált oxfordi vita stílus többféle módon is alakulhat, attól függően, hogy hányan vesznek részt a vitában és melyik szcenáriót követik. A Magyarországon oktatott, csoportos Oxford stílusú vita általános menetét így rögzítette a Szónok Születik Retorikaiskola:

  1. Minden vita azzal veszi kezdetét, hogy a vita elnöke köszönti a jelenlévőket, ha szükséges ismerteti a vita szabályait és elmondja a tételmondatot, amiről az este során vitázni fognak a mellette (pro oldal) és az ellene (contra oldal) érvelők.
  2. A közönségnek döntő szerepe van a vitákban, ezért elsőként a tételmondatról őket kérdezi meg az elnök, milyen arányban vannak mellette, illetve ellene a közönség soraiban ülők avagy vannak-e, akik még nem tudják eldönteni. Ezt az adatot feljegyzik és a vita végén újból megkérdezve a közönséget az dönt, hogy milyen arányban változott a hallgatóság véleménye.
  3. Ezt követően nyílik meg a vita, amit a pro oldalon álló 4 személy folytat a contra oldalon álló 4 személlyel. Mindegyik vitázónak a saját oldalán belül a sorrend alapján pontos helye és ezzel feladata is van. Az oldalt a pro oldal első képviselője kezdi, aki a tétel megismétlése mellett köszönti a pro oldal nevében a megjelenteket és bemutatja a contra oldal képviselőit. Ugyanezt megteszi a következő beszédet tartó contra oldal képviselője is, csak a pro oldalt mutatva be.
  4. Minden vitázónak 7-7 perce van, amiből az első 1 és az utolsó 1 perc védett időnek számít. Ekkor nem lehet kérdést intézni hozzá. A fennmaradó 5 percben a másik oldal képviselői felállva jelezhetik, hogy ha információt kérő kérdésük van, amire az aktuális mondat befejeztével reagálnia kell a beszédet tartónak: fogadja a kérdést vagy nem fogadja.
  5. Az elnök ügyel az időkeretek és a vita szabályainak betartására.
  6. Miután mind a 8 beszéd lezajlott, a közönség kérdéseket intézhet a vitázó felekhez, amire az utolsó contra és pro oldali képviselők válaszolnak saját oldaluk nevében összesen legfeljebb 4 percben. A válaszokat a contra oldal kezdi és a pro oldal zárja.
  7. Új szavazás következik a hallgatóság részéről, hogy változott-e a vitás tételről a véleményük vagy nem. A változás arányában dől el, hogy melyik oldal képviselői voltak aznap este a sikeresebb vitázók.

Jelentős felszólalók

[szerkesztés]

Politikusok és aktivisták

[szerkesztés]

Színészek és zenészek

[szerkesztés]

Szerzők és tudósok

[szerkesztés]

Sport és divat

[szerkesztés]

Magyar vonatkozások

[szerkesztés]

Magyar politikusok közül Gyurcsány Ferenc és Szijjártó Péter vitáztak az Oxford Unionban. Az előbbi felvétele nyilvános és elérhető[3][4] az utóbbi vitájából csak az ellenfelek hallhatóak,[5] az ő felszólalását nem publikálták.

Magyarországon elsőként a Szónok Születik Retorikaiskolában kezdték el önálló formában oktatni ezt a vitastílust.

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ Márton, Hoványi: Oxford-típusú vita (magyar nyelven). Szónok Születik, 2018. január 6. (Hozzáférés: 2019. március 28.)
  2. ↑ Home | the Oxford Union. www.oxford-union.org. [2019. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 29.)
  3. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=_xZuyOLFLoA
  4. ↑ ATV: Elképesztő, hol tartott előadást Gyurcsány Ferenc. ATV.hu. (Hozzáférés: 2019. április 11.)
  5. ↑ OxfordUnion (2018. szeptember 17.). „Ebben a videóban mutatják be 3:15-től.”. 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Oxford_típusú_vita&oldid=25494874”