Magyarkékes
Megjelenés
Magyarkékes (Unguraș) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Község | Szakállasdombó |
Rang | falu |
Községközpont | Szakállasdombó |
Irányítószám | 437151 |
SIRUTA-kód | 108099 |
Népesség | |
Népesség | 474 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 37′ 45″, k. h. 23° 40′ 44″47.629044°N 23.678933°EKoordináták: é. sz. 47° 37′ 45″, k. h. 23° 40′ 44″47.629044°N 23.678933°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Magyarkékes falu Romániában, Máramaros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Máramaros megyében, Felsőbányától délnyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]A Kékes völgyében épült kis község a nagybányai uradalomhoz tartozott, sorsa is azzal volt egy.
1594-ben az Orbán család volt birtokosaként említve.
1628-ból fennmaradt tanúvallomásban felsorolják lakosainak neveit is: Bóta, Móka, Horgos és Szilassy nevű családok éltek itt.
A XVII. század végén a nagybányai jezsuiták foglalták vissza az itteni református templomot, ami után a magyarok helyét csakhamar oláhok foglalták el.
1810-ben a báró Bánffy család, a Szodoraiak és a királyi kincstár is birtokos volt itt.
A 20. század elején nagyobb birtokosa nem volt.
A trianoni békeszerződés előtt Magyarkékes Szatmár vármegyéhez tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.