Metonímia

A metonímia (görög szó, magyarul névcsere) olyan szókép (troposz), amely a névátvitelen alapszik: a név térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen vagy ok–okozati kapcsolaton keresztül más jelentést vesz fel. Stílushatása a két jelentés közti kapcsolaton alapszik. A köznyelv is gyakran él vele és gyakori az irodalmi alkotásokban is, főként a költészetben, de mint módszert alkalmazzák más művészetekben is, például a szobrászatban, a festészetben vagy a filmművészetben.

A metonímia egyik származéka a szinekdoché, amely a rész-egész viszonyt aknázza ki a névátvitelben.

A metonímia szó a „túl” (itt: „megváltozott”) jelentésű görög μετά- szóból ered, amelyhez a „név” jelentésű ὄνυμα szóból származó ωνυμία toldalék kapcsolódik.

A kognitív nyelvészetben a metonímia a megismerés egyik alapvető fajtája, amelyben egy egyedi jellegzetesség valamely komplexebb létezőt helyettesít.

Példák

Névcsere térbeli kapcsolat alapján

• Hollywood újabb szenzációs alkotása (= az amerikai filmipar újabb szenzációs alkotása)
• a City tiltakozik a lisszaboni szerződés módosítása ellen (= a brit pénzügyi körök tiltakoznak a lisszaboni szerződés módosítása ellen)
• Brüsszel ezt is eldöntötte (= az Európai Unió vezetősége ezt is eldöntötte)
• Schengenben tartózkodom (= a schengeni övezetben tartózkodom)
• nem történt ilyen Csernobil óta (= nem történt ilyen a csernobili atomerőmű-baleset óta)
• ilyen volt az élet a háború alatt (= ilyen volt az élet a második világháború alatt)
• a Kreml felfüggesztette a tárgyalásokat (= Oroszország v. a Szovjetunió kormánya felfüggesztette a tárgyalásokat)
• ötös asztal fizet (= az ötös asztalnál ülő vendégek fizetnek)
• „S csendes a ház, ah de nincs nyugalma:” (= elcsendesedtek a ház lakói, de nincs nyugalmuk) (Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka)
• „Európa csendes” (= az európai népek csendesek) (Petőfi Sándor: Európa csendes, ujra csendes…)

Névcsere időbeli kapcsolat alapján

• A XIX. század nagyot alkotott. (= a XIX. századi emberek nagyot alkottak)
• „Völgyben űl a gyáva kor” (= völgyben húzódnak meg a mai emberek) (Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala)
• A holnap embere. (= a jövő embere)

Névcsere anyagbeli kapcsolat alapján

• acélt ragad (= kardot ragad)
• Nincs egy vasam sem. (= nincs egy fillérem sem)
• betört az üveg (= betört az ablak)
• bakelitet hallgatok (= hanglemezt hallgatok)

Névcsere ok-okozati kapcsolat alapján

• „Mért fáj neked az égő élet?” (= miért fáj neked az égő búza) (Ady Endre: A grófi szérűn)
• jó tollú író (= jól dolgozó író)
• ügyfélszolgálati dolgozók egymásnak: ott jön megint egy probléma (= ott jön megint egy panaszos ügyfél)
• „Ötszáz halál megyen háta után ennek” (= Ötszáz bátor vitéz megyen háta után ennek) (Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem)

Névcsere rész-egész viszony alapján

• Debrecen nyert három-kettővel. (= a debreceni labdarúgócsapat nyert három-kettővel)
• fejszével esett neki az erdőnek (= fejszével esett neki a fának)
• négy éhes szájat kell etetnem (= négy éhes gyereket kell eltartanom)
• sajtó (= újságok, média, hírközlés)

Névcsere elvontabb kapcsolat alapján (metalepszis)

• Mennem kell, hogy holnap aranyat leljek. (= mennem kell lefeküdni, hogy holnap korán tudjak kelni)

Névcsere oda nem illő, hibás, zavart keltő szóra (katakrézis, képzavar)

• Jómagam is a médiumokból értesültem. (= jómagam is a médiából értesültem)