Merychippus

Merychippus
	Evolúciós időszak: Közép és késő miocén 17–11 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
	A Merychippus sejunctus mellső és hátsó lábai
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülők (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Rend:	Páratlanujjú patások (Perissodactyla);
Család:	Lófélék (Equidae);
Nem:	Merychippus;
Tudományos név
	Merychippus insignis; Leidy, 1856 [1]
Elterjedés
	A Merychippus elterjedési területe a kövületek alapján.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Merychippus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Merychippus témájú kategóriát.

A Merychippus az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó kihalt nem.

A Merychippus a kezdetleges lovak egyike, amely 17-11 millió évvel élt ezelőtt a miocén korban. Észak-Amerika endemikus lóféléje volt. Mindegyik lábán 3 ujj volt, és az első lóféle, amely füvet legelt. Magyarul a neve „kérődző ló”, de mára már tudják, hogy az állat nem volt kérődző.

Megjelenése

Az állat csordákban élt. Körülbelül 1 méter marmagasságú volt, a miocénig ő volt a valaha létező legnagyobb lóféle. Pofája hosszabb, állkapcsa mélyebb és szemei távolabb ültek egymástól, mint az addigi lovaknál. Az agy térfogata is nagyobb volt, emiatt okosabb és fürgébb volt, mint az addigi fajok. A Merychippus az első állat, amelynek a mai lóhoz hasonló feje volt.

A lábat erős inak tartották, a középső lábujjon kezdetleges pata alakult ki, de ennek még nem volt meg a gumiszerű talpi része. Egyes Merychippus-fajoknál a szélső lábujjak nagyobbak voltak, míg másoknál kisebbek és csak futáskor érték a földet. Fogazata a Parahippuséra hasonlított. A plusz fogél ami a Miohippus fogánál változó volt, a Merychippusnál állandó volt. Az állatnak magas fogkorona fejlődött.

Leszármazottai

A miocén végén a Merychippus nem legalább 19 fajból állt, ezeket 3 főbb csoportra osztják.

Az első csoportból kifejlődtek a háromujjú, legelő hipparionok, amelyeknek 4 nemük és legalább 16 fajuk volt. A csoport kis- és nagy testű állatokat foglalt magába, köztük legelők és bokorevők is voltak. A második csoportban kisebb termetű lovak voltak, melyeknek a protohippine gyűjtőnevet adták, ide tartozott a Protohippus és a Calippus. Az utolsó csoport a „valódi lovak” ágát alkotta, ezeknek a szélső lábujjai kisebbek voltak, mint az addig létező kezdetleges lovakénak. A későbbi nemeknél a szélső lábujjak még jobban visszafejlődtek, mivel az inak amelyek a középső lábujjat mozgatják nagyon megerősödtek.

Rendszerezés

A nembe az alábbi fajok tartoztak:

Merychippus brevidontus Bode, 1934; Kalifornia
Merychippus calamarius Cope, 1875
Merychippus californicus Merriam, 1915; Kalifornia
Merychippus coloradense Osborn, 1918
Merychippus eohipparion Osborn, 1918
Merychippus eoplacidus Osborn, 1918
Merychippus goorisi Kelly, 1998
Merychippus gunteri Simpson, 1930, Florida
Merychippus insignis Leidy, 1856; típusfaj - szinonimája: Hippotherium paniense
Merychippus patrusus Osborn, 1918
Merychippus primus Osborn, 1918
Merychippus proparvulus Osborn, 1918
Merychippus relictus Cope, 1889
Merychippus republicanus Osborn, 1918
Merychippus sejunctus Cope, 1874
Merychippus sphenodus Cope, 1889
Merychippus stevensi Daugherty, 1940
Merychippus quartus Stirton, 1940
Merychippus quintus Kelly & Lander, 1988

Rokon fajok

A Merychippus legközelebbi rokonai az Acritohippus és a Scaphohippus nemek fajai voltak.

Lásd még

A lovak evolúciója

Jegyzetek

További információk

Photo of a Merychippus tooth.
Teeth of Merychippus californicus
A classification scheme from The Paleobiology Database Archiválva 2012. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap