Ugrás a tartalomhoz

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (rövidítve: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó központi hivatalként működő központi költségvetési szerv, amely feladatait központi és területi szervei útján látja el. Alapítása[1] 2011. január 1-jével a 2010. évi CXXII. törvény (továbbiakban: NAV tv.) által történt a kb. 15 000 fős Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a mintegy 7000 fős állományú Vám- és Pénzügyőrség összevonásával.

Története

[szerkesztés]

Elődjei az 1867-ben alakult Magyar Királyi Pénzügyőrség és az 1987-ben alakult Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), a pénzügyminiszter irányítása és felügyelete alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan gazdálkodó közigazgatási szervek voltak. A Vám- és Pénzügyőrség felállításáról a 2011. január 1-től hatálytalan 2004. évi XIX. törvény rendelkezett. Ez a törvény 2004. május 1-jén (a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján) lépett hatályba. [2]

2011. január elsejével a Vám- és Pénzügyőrséget összevonták az APEH-hal, és létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

2024. évre a foglalkoztatottak tervezett átlagos statisztikai állományi létszáma 18 400 fő[3]

A Vám- és Pénzügyőrség és az APEH összevonását követően az alkalmazottak között voltak hivatásos állományba tartozóak (pénzügyőrök), illetve az adóhivatal tisztviselői, az állomány vegyes képet mutatott. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szólő 2020. évi CXXX. törvény 2. §-a határozza meg a jelenlegi alkalmazottakra vonatkozó rendelkezést.

A törvény szerint a NAV személyi állománya a következő összetételű:

  • adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: szolgálati jogviszony) álló
  • - tisztviselői státuszú foglalkoztatottakból, és
  • - pénzügyőri státuszú foglalkoztatottakból [az aa) és ab) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: foglalkoztatott],
  • munkaviszonyban álló munkavállalókból és
  • tisztjelölti szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: tisztjelölti jogviszony) álló pénzügyőr tisztjelöltekből (a továbbiakban: tisztjelölt) áll.[4]

Jogállása és szervezeti keretei

[szerkesztés]

A NAV jogállását a NAV tv. fogalmazza meg:[5]

  • államigazgatási és rendvédelmi funkciókat is ellát egyidejűleg meghatározott szervei útján;
  • központi hivatalként működik kormányrendeletben kijelölt miniszter irányítása alatt;[6]
  • a NAV vezetőjének feladat- és hatásköreit kormányrendeletben kijelölt államtitkár gyakorolja;
  • központi költségvetési szerv.

A NAV központi (Központi irányítás és Bűnügyi Főigazgatóság[7]) és területi (a vármegyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságok, Fellebbviteli Igazgatóság, NAV nyomozóhatósági feladatokat ellátó területi szervei, valamint a Kormány rendeletben meghatározott igazgatóságok, intézetek) [8] szervekkel rendelkezik.

Feladatai

[szerkesztés]
A NAV sekély vizekre kialakított elfogó hajója

Alaptevékenysége az adók, illetékek, vámok beszedése, a vonatkozó jogszabályok betartatása, szabályszegések szankcionálása. A NAV vezetőjének négy szakmai helyettese van:

  • adószakmai ügyekért
  • adó- és vámszakmai hatósági és felügyeleti ügyekért
  • bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatok ellátásáért
  • vámszakmai és nemzetközi ügyekért

felelős helyettes államtitkár. A 2018. évi országgyűlési választások után a NAV korábbi vezetőjének megbízatása megszűnt, a korábbi bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár vezeti a szervezetet államtitkárként.[9]

Feladatai közé tartozik a teljesség igénye nélkül (részletezi a NAV tv. 13. §-a):

a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés,

b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés,

c) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

A NAV jogkörei:

  • adóigazgatási,
  • vámigazgatási,
  • bűnüldözési és nyomozóhatósági,
  • rendészeti és igazgatási,
  • a NAV tv. 13. § 9. bek-ben megfogalmazott egyéb feladatok (nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzése, nemesfémforgalom és fémjelzéssel kapcsolatos feladatok, a vám-, a jövedéki, a szabálysértési és egyéb eljárások során keletkezett, a feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését,a fémkereskedelmi hatósági feladatokat,a környezetvédelmi termékdíjjal és a regisztrációs adóval kapcsolatos adóztatási és ellenőrzési feladatokat).

A NAV tv. 14. §-a feladatként határozza meg a Rendőrséggel történő együttműködés a meghatározott jogszabályok szerinti ügyekben. Jövedéki adóval kapcsolatos ügyekben szintén a NAV jár el.[10]

Szervezeti felépítése

[szerkesztés]

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal három nagyobb szakágból tevődik össze. Ezek egyike az APEH jogutódjaként működő adóigazgatási szervezet és VP jogutódjaként működő vámigazgatási szakterület. Ezen két szakterület a NAV létrejöttének időpontjában terültenként még külön irányítás alatt álltak,majd ezt követően az integráció elősegítése céljából összevonásra kerültek egy-egy vármegyei igazgatóságba.A vámigazgatási szakág megszűnt centralizált rendvédelmi szervként működni. A bűnügyi szakág különálló, amelynek személyi állományát főként a Vám- és Pénzügyőrség korábbi hivatásos állományú tagjai és kormánytisztviselői alkotják. A Bűnügyi Főigazgatóság, mely adózással kapcsolatos és egyéb pénzügyi-gazdasági bűncselekmények felderítésére és nyomozására szakosodott, dolgozói jellemzően fegyveres állományúak. A NAV bűnügyi szervezetének személyi állományába tartozó pénzügyi nyomozók legnagyobb részt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pénzügyi nyomozói szakáról kikerülő tisztekből kerül feltöltésre.

A NAV elnökének feladat- és hatáskörét a Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: PM) – a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott rendeletében – kijelölt államtitkára gyakorolja. Az elnökhelyettesek felett az irányítási jogkört az elnök gyakorolja..[11]

A NAV elnökhelyettesei:

  • adószakmai elnökhelyettes
  • bűnügyi és rendészeti elnökhelyettes
  • erőforrás-gazdálkodási elnökhelyettes
  • informatikai elnökhelyettes
  • jogi elnökhelyettes
  • nemzetközi elnökhelyettes

A szervezeti felépítés a 2024. év állapot szerint kétszintű. [12][13][14]

A Központi Irányítás (KI) mellett a Bűnügyi Főigazgatóság képezi a központi szerveket. A Bűnügyi Főigazgatóság alá 7 bűnügyi igazgatóság tartozik, amelyek regionális szinten működnek, ezek a főigazgatóság területi szervei.

KÖZPONTI SZERVEK
  • Központi Irányítás
  • Bűnügyi Főigazgatóság
TERÜLETI SZERVEK
  • vármegyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóság (vármegyék székhelyein, illetve Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága, Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatósága, Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága)
  • Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság
  • Repülőtéri Igazgatóság
  • Fellebbviteli Igazgatóság
  • Bevetési Igazgatóság
  • Szakértői Intézet
  • Informatikai Intézet
  • Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet
  • Gazdasági Ellátó Igazgatóság
  • Tájékoztatási Igazgatóság

Elnökei

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról, továbbiakban NAV tv. Alapító okmányként kezelendő
  2. ↑ 2004. évi XIX. törvény 41. § (1) bek.
  3. ↑ [A NAV-nál foglalkoztatottak - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu) nav.gov.hu/kozadat/altalanos_kozzeteteli_lista/3_3_mukodes/a_foglalkoztatottak]. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
  4. ↑ 2020. évi CXXX. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról . (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
  5. ↑ "1. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott rendeletében kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) által irányított, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv."NAV tv. I. fejezet 1. §. 1. bek.
  6. ↑ Tállai András parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár, a NAV vezetője [1]
  7. ↑ "4. § (1) A NAV központi szerve a Központi Irányítás és a Bűnügyi Főigazgatóság."NAV tv.4. §.1. bek.
  8. ↑ "(2) A NAV-nak a NAV tv. 4. § (2) bekezdés d) pontja szerinti területi szervei: a) a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság (a továbbiakban: KAVIG), b) a Repülőtéri Igazgatóság, c) a Bevetési Igazgatóság, d) a Szakértői Intézet, e) az Informatikai Intézet, f) a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet és g) a Gazdasági Ellátó Igazgatóság. (3) A jogszabályban meghatározott vámszervi feladatokat a következő területi szervek látják el: a) a megyei (fővárosi) adó-és vámigazgatóságok (a továbbiakban: megyei igazgatóságok), b) a KAVIG, c) a Repülőtéri Igazgatóság, d) a Szakértői Intézet és e) a Bevetési Igazgatóság. 2. § (1) A központi szervek és a területi szervek székhelyét és illetékességi területét az 1. melléklet határozza meg. (2) A területi szervek kirendeltségeinek illetékessége megegyezik annak a területi szervnek az illetékességével, amelynek a szervezetébe tartoznak. 3. § (1) A NAV területi szervei - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tevékenységüket érintő körben - ideértve a polgári peres és nem peres eljárásokat, illetve a polgári jogi igénnyel kapcsolatos tevékenységet is - a NAV szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint, külön meghatalmazás nélkül képviselik a NAV-ot. (2) A bűnügyi igazgatóság tevékenységét érintő peres és nem peres eljárásokban a NAV-ot a Bűnügyi Főigazgatóság képviseli."485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről
  9. ↑ A NAV vezetői. nav.gov.hu, 2018. június 15. (Hozzáférés: 2018. június 16.)
  10. ↑ "5. § (1) Jövedéki ügyben - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állami adó- és vámhatóság jár el."2016. évi LXVIII. törvény 5. §
  11. ↑ 5/2022. (VIII. 5.) PM utasítás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
  12. ↑ [A NAV bűnügyi szakterületének elérhetőségei - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu) bűnügyi szakterületének elérhetőségei]. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
  13. ↑ [A NAV szervezeti struktúrája - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu) nav.gov.hu/kozadat/altalanos_kozzeteteli_lista/1_1_kapcsolat_szervezet_vezetok/szervezeti_struktura]. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
  14. ↑ [Igazgatóságok - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu) nav.gov.hu/igazgatosagok/igazgatosagok]. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Titkos információgyűjtés

További információk

[szerkesztés]
  • 2020. évi CXXX. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról
  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemzeti_Adó-_és_Vámhivatal&oldid=27909494”